EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 02001R2423-20080104
Regulation (EC) No 2423/2001 of the European Central Bank of 22 November 2001 concerning the consolidated balance sheet of the monetary financial institutions sector (ECB/2001/13)
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Központi Bank rendelete (2423/2001/EK) (2001. november 22.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (EKB/2001/13)
Az Európai Központi Bank rendelete (2423/2001/EK) (2001. november 22.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (EKB/2001/13)
Már nem hatályos
2001R2423 — HU — 04.01.2008 — 006.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK RENDELETE (2423/2001/EK) (2001. november 22.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (HL L 333, 17.12.2001, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 993/2002/EK RENDELETE (2002. június 6.) |
L 151 |
11 |
11.6.2002 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2174/2002/EK RENDELETE (2002. november 21.) |
L 330 |
29 |
6.12.2002 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1746/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 18.) |
L 250 |
17 |
2.10.2003 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK RENDELETE 2181/2004 (2004. december 16.) |
L 371 |
42 |
18.12.2004 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK RENDELETE 4/2007/EK (2006. december 14.) |
L 2 |
3 |
5.1.2007 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1489/2007/EK RENDELETE (2007. november 29.) |
L 330 |
20 |
15.12.2007 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK RENDELETE (2423/2001/EK)
(2001. november 22.)
a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről
(EKB/2001/13)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Központi Bank statisztikai információgyűjtéséről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 5. cikkének (1) bekezdésére, valamint 6. cikkének (4) bekezdésére,
tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 6. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:|
(1) |
Az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelet ( 4 ) már módosította a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei 2819/98/EK európai központi banki rendeletet (EKB)1998/16) ( 5 ); és most, hogy az említett rendelet újabb, lényeges módosításokkal változik, kívánatos a kérdéses rendelkezések újrafogalmazása és e rendelettel egységes szövegbe foglalása. |
|
(2) |
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kibontakozó monetáris fejleményekről. E statisztikai kimutatások kiterjednek az összesített pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományaira, kiemelkedő minőségben a hitelek, valamint magas minőségben az értékpapírok állományváltozásának összetevőire. |
|
(3) |
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: „a Szerződés”) rendelkezéseinek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerére (KBER) és az Európai Központi Bankra (EKB) vonatkozó alapokmányban (a továbbiakban: „alapokmány”) foglalt feltételek értelmében az EKB rendeleteket alkot olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott feladatai végrehajtásához és a Tanács által a Szerződés 107. cikkének (6) bekezdésében említett rendelkezésekben elfogadott egyes esetekben. |
|
(4) |
Az alapokmány 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a szükséges statisztikai információkat a KBER feladatainak végrehajtása érdekében. Az alapokmány 5. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5. cikk (1) bekezdésében leírt feladatokat. |
|
(5) |
Szükséges lehet és egyben az adatszolgáltatási terheket csökkentheti az, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében a közösségi vagy a nemzeti joggal, vagy a bevezetett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokkal létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra. |
|
(6) |
A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni. |
|
(7) |
A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet létrehozni. A 6. cikk alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékok alkalmazásához szükséges információkat, valamint joga van a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezen intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják. |
|
(8) |
A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-rel az alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására. |
|
(9) |
Bár elismert tény az, hogy az EKB által elfogadott alapokmány 34. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendeletek nem ruháznak jogokat, illetve nem rónak kötelezettségeket a rendszerben részt nem vevő tagállamokra, az alapokmány 5. cikke mind a részt vevő, mind a részt nem vevő tagállamokra vonatkozik. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet, hogy az alapokmány 5. cikke a Szerződés 5. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak. |
|
(10) |
Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be; a tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket helyesbíteni. |
|
(11) |
Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések és szétválások sajátos eljárásainak meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit; a szervezetegyesülések és -szétválások e rendeletben rögzített fogalmi meghatározásai a nyilvánosan működő részvénytársaságokkal kapcsolatos másodlagos közösségi szabályozásban már meglevő meghatározásokon alapulnak. E meghatározásokat hozzáigazították e rendelet céljaihoz; ezen eljárások nem sértik a kötelező tartalékok közvetítő szervezet útján történő biztosításának lehetőségét. |
|
(12) |
Az EKB monetáris statisztikáját a gazdasági és pénzügyi unió második szakaszában készült és csak a monetáris politika céljaira szükséges minimum adatállománynak tekintett 2819/98/EK (EKB/1998/16) rendelettel összhangban gyűjtött, a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegstatisztikáiból származtatják. A rendelet továbbá csak a mérlegben szereplő állományadatok szolgáltatására vonatkozott, és nem terjedt ki az átértékelési kiigazító adatok jelentésére, amelyek a tágabb értelemben vett monetáris aggregátumon, az M3-on kívüli ellentételek forgalmi statisztikái összeállításához szükségesek, és amelyekből a növekedési rátákat levezetik. Az ilyen adatállományok korlátaira tekintettel szükségessé vált az MPI-k mérlegstatisztikáinak kiterjesztése. |
|
(13) |
Szükséges a havi adatszolgáltatási követelmények kiterjesztése, hogy a betéti kötelezettségek adatainak havonkénti, alszektorok és további, futamidő és valutanemek szerinti részletezése, valamint a hitelek alszektor/futamidő és felhasználási cél szerinti havi részletezése megadható legyen, mivel e részletes adatok a monetáris politika szempontjából elsőrendű fontosságúak. Ez magában foglalja a korábban csak negyedévenként gyűjtött adatok szerves beillesztését is. |
|
(14) |
Szükséges a monetáris aggregátumokról és azok eszköz oldali ellenpárjairól összeállított állományi és forgalmi statisztikák időben történő összeállítása. A összevont mérlegből az állományi és forgalmi statisztikákat további, az árfolyamváltozásokkal, az értékpapírok egyéb értékváltozásaival, a hitelek leírásával és leértékelésével, valamint más módosításokkal, mint pl. az átsorolásokkal kapcsolatos statisztikai információk felhasználásával vezetik le. |
|
(15) |
A statisztikai adatszolgáltatók felé megfogalmazott követelmény révén szükséges biztosítani a hitelek leírásával kapcsolatos, megfelelően harmonizált és jó minőségű adatok rendelkezésre állását. Szükség van továbbá az értékpapírok átértékelődésére vonatkozó adatok gyűjtésére is. |
|
(16) |
A mérlegben az eddigi önálló „pénzpiaci értékpapírok” kategória megszűnik és beleolvad a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” adatkategóriába. Az e kategóriába sorolt pénzpiaci instrumentumokat a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” adatkategóriában tüntetik fel és eredeti futamidejüknek megfelelően kategorizálják. Megfelelő átcsoportosításra az MPI-k mérlegének eszközoldalán is sor került. |
|
(17) |
A betétek fogalommeghatározásánál figyelembe kell venni az olyan egyenlegek használatát, amelyek előre kifizetett elektronikus pénzösszegeket képviselnek, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az „adatszolgáltató szervek”, „részt vevő tagállam”, „rezidens” és „letelepedett” kifejezések jelentése a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal azonos.
A rendelet céljából az „elektronikuspénz-intézet” és az „elektronikus pénz” kifejezések jelentése megegyezik az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 1. cikkének (3) bekezdésében lévővel.
2. cikk
Tényleges adatszolgáltatói kör
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll. Statisztikai szempontból az MPI-k csoportjába tartoznak a közösségi joganyagban meghatározott rezidens pénzügyi intézmények, továbbá minden más rezidens intézmény, amelynek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése monetáris pénzügyi intézménynek nem minősülő egységektől, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés.
(2) A nemzeti központi bankok a kisebb MPI-k számára mentességet engedélyezhetnek azzal a feltétellel, hogy a havi összevont mérleghez hozzájáruló MPI-k az állomány tekintetében minden egyes részt vevő tagállamban a tagállam teljes MPI mérlegének legalább 95 %-át képviselik. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.
(3) Az I. melléklet 1. III. vi. pontjának alkalmazásában a tényleges adatszolgáltatói kör a 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt módon tartalmazza a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítőket (a továbbiakban: EPK-k) is. Az NKB-k e jogalanyok számára mentességet biztosíthatnak, feltéve, hogy a szükséges statisztikai információ az I. melléklet 1. III. vi. pontjával összhangban egyéb rendelkezésre álló forrásokból is begyűjthető. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy, az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően a mentességet szükség szerint biztosítsák vagy vonják vissza. E rendelet alkalmazásában az NKB-k a jelentést készítő EPK-król listát állíthatnak össze és tarthatnak fenn, az I. melléklet 1. III. vi. pontjában foglalt alapelvekkel összhangban.
(4) A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló (átdolgozott), 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) és a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendele ( 8 ) 2. cikkének sérelme nélkül, az NKB-k a III. melléklet 2–4. bekezdéseiben meghatározott feltételekkel eltéréseket engedélyezhetnek az egyes elektronikuspénz-intézetek számára. Az eltérések engedélyezése vagy – szükség esetén – visszavonása érdekében az NKB-k idejében ellenőrzik a III. melléklet 2. bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését. Az ilyen eltérést engedélyező NKB tájékoztatja erről az EKB-t.
3. cikk
Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke
(1) Az I. melléklet 1. részének I. szakaszában megfogalmazott besorolási elvekkel összhangban az EKB az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet, figyelembe véve a jegyzéknek a KBER kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából eredő, a gyakoriságra és határidőkre vonatkozó követelményeket. Az MPI-k statisztikai célú jegyzékének elkészítése és fenntartása az EKB Igazgatóságának hatásköre.
(2) Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé az érdekelt intézmények számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.
(3) Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Abban az esetben, ha a 2. ponttal összhangban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan listában jóhiszeműen bízva tették.
4. cikk
Statisztikai adatszolgáltatási követelmények
(1) A monetáris pénzügyi intézmények (MPI) ágazati összevont mérlegének rendszeres elkészítése céljából - az állomány és a forgalom tekintetében - a tényleges adatszolgáltatók körének havi statisztikai információkat kell továbbítaniuk a hónap végi mérlegükről, a leírt/törölt hitelek havi forgalmi adatairól, valamint az adatszolgáltatási időszakban a tulajdonukban levő értékpapír-állományok átértékelődéseiről azon tagállam NKB-jának, amelyben az MPI rezidens intézmény. Az egyes mérlegsorokra vonatkozó további állományi részleteket negyedévente kell jelenteni.
(2) A kötelező statisztikai információkat részletesen e rendelet I. melléklete határozza meg. ►M3 Az I. melléklet 1. része IV. szakaszának 6a. és 7a. pontjára vonatkozóan valamennyi NKB értékeli, hogy az I. melléklet 2. részének 3. és 4. táblázatában ►M5 „#” vagy „*” szimbólummal ◄ jelölt cellákban szereplő adatok jelentéktelenek-e, és tájékoztatja az adatszolgáltatókat, amennyiben nem követeli meg szolgáltatásukat. ◄
(3) A kötelező statisztikai információkat e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.
(4) Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék 4. cikk (3) bekezdésében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.
(5) A 2. cikk (2) bekezdésében említett mentességek hatása az, hogy csökkentik a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) statisztikai adatszolgáltatási terhét a következők szerint:
— azon hitelintézetekre, amelyekre az ilyen mentességek alkalmazhatók, az e rendelet II. mellékletében foglalt csökkentett adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak,
— azon kis MPI-kre, amelyek nem hitelintézetek, az e rendelet III. mellékletében foglalt csökkentett adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak.
A kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesség lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének.
(6) A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt mentességek sérelme nélkül az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a pénzpiaci alapok (PPA-k) számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési módosítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól.
(7) Az NKB-k mentességet engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi követelmények betartásának feltételével:
— az adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának különböző becslési módszerek szerinti százalékos mértékére vonatkozó megjelöléseket is,
— amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került.
(8) Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t - amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően - az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.
5. cikk
A jelentett statisztikai információk felhasználása a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet alkalmazásában
(1) A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelettel módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 1998. december 1-jei 2818/98/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1998/15) ( 9 ) összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.
▼M3 —————
(3) A különleges és átmeneti jellegű rendelkezéseket a KBER kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazásában e rendelet II. melléklete tartalmazza. Az e mellékletben foglalt különleges rendelkezések a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendeletben rögzített rendelkezések helyébe lépnek.
6. cikk
Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés
Az adatszolgáltatók által e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek betartásával kötelezően benyújtandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.
7. cikk
Átmeneti rendelkezések
Az e rendelet egyes részei alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a rendelet V. melléklete tartalmazza.
8. cikk
Hatályon kívül helyezés
1. A 2819/98/EK (EKB/1998/16) rendelet 2003. január 1-jén hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő bármely hivatkozás az e rendeletre való hivatkozásként értendő.
9. cikk
Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
I. MELLÉKLET
STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS BESOROLÁSI ELVEK
1. RÉSZ
Monetáris pénzügyi intézmények és statisztikai adatszolgáltatási követelmények
Bevezetés
Követelmény, hogy az állomány és forgalom tekintetében egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban működő, pénzteremtő pénzügyi közvetítők rendszeres időközönként a teljes körű és homogén monetáris szektor és adatszolgáltatói kör alapján kellően részletezett, összevont mérleget készítsenek.
Ezért a részt vevő tagállamokban az MPI-k összevont mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:
— az MPI-k statisztikai célú jegyzéke, és
— az MPI-k által havi és negyedéves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása.
Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükség van a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (a továbbiakban: EPK-k) számára meghatározott jelentési kötelezettség előírására, amennyiben PPA befektetési jegyeket érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el.
Az MPI-ktől és az EPK-któl e statisztikai információt a nemzeti központi bankok (NKB-k) gyűjtik be az I. szakasz (6) bekezdésében megállapított korlátok között, az e mellékletben előírt harmonizált meghatározásokon és osztályozásokon alapuló nemzeti szabályoknak megfelelően.
I. Monetáris pénzügyi intézmények
|
1. |
Az EKB az alábbiakban ismertetett besorolási elveknek megfelelően állítja össze, és rendszeresen frissíti az MPI-k statisztikai célú jegyzékét. Az egyik fontos szempont a pénzügyi innováció, amit önmagában is befolyásol az egységes piac fejlődése és a pénzügyi és gazdasági unió megvalósítása felé történő haladás, amely két tényező hatással van a pénzeszközök tulajdonságaira és a pénzintézeteket üzletpolitikájuk fő irányának megváltoztatására készteti. A figyelemmel kísérésre és folyamatos ellenőrzésre vonatkozó eljárások biztosítják, hogy az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható maradjon. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. |
|
2. |
Így az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében kifejtett fogalmi meghatározással összhangban a monetáris pénzügyi intézményi szektor az NKB-kon túlmenően a rezidens pénzintézetek két, tágabb csoportját foglalja magában. Ezek egyike a közösségi jog meghatározása szerinti hitelintézet („olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége ügyfelektől betétek és más visszafizetendő pénzalapok elfogadása ( 10 )és saját kockázatára hitelek nyújtása; vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett elektronikuspénz-intézet”) (HL L 275., 2000.10.27., 39. o.) ( 11 ), míg a másik csoporthoz az egyéb monetáris pénzügyi intézmények tartoznak, azaz olyan más rezidens pénzügyi intézmények, amelyek megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak, függetlenül az általuk folytatott üzleti tevékenység jellegétől. Az utóbbiak által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőség mértéke határozza meg az „egyéb MPI-k” besorolását, feltéve, hogy más vonatkozásban megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. |
|
3. |
Meg kell jegyezni, hogy a 2000/12/EK irányelv részben kizár egyes intézményi egységeket az irányelv alkalmazása alól. Az ilyen mentesített egységekre e rendelet akkor vonatkozik, ha azok megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. |
|
4. |
A hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi közvetítők által kibocsátott pénzeszközök betétekkel való helyettesíthetőségét e pénzeszközök likviditása határozza meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére. ►M6 A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betéteknek minősülnek-e, kivéve ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára. ◄ |
|
5. |
►M6 A betétek helyettesíthetőségének az előző bekezdéssel összhangban való meghatározása és a kötelezettségek betétekként való osztályozása céljából: ◄ — az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának lehetőségére utal fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával, — az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzzé vagy átruházható betétté való átalakításának lehetőségre és költségre vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítással járó elvesztése egyfajta szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét, — a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete, és — piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni. |
|
6. |
A kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k) esetében a pénzpiaci alapok (PPA-k) teljesítik a likviditás egyezményes feltételeit és ezért azok a monetáris pénzügyi intézményi szektorba tartoznak. A pénzpiaci alapok (PPA-k) olyan kollektív befektetési vállalkozásként határozhatók meg, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe/egységeibe és/vagy más, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű átruházható adósságinstrumentumokba és/vagy bankbetétekbe és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be; amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatának mértékét. A PPA-k meghatározására alkalmazott szempontokat a nyilvános tájékoztatókból, úgymint az alapok szabályzataiból, a létesítő okiratokból, az alapító okiratokból, alapokmányokból vagy alapszabályokból, forgalmazási megállapodásokból, vagy a KBV-k más, hasonló érvényű állásfoglalásából erednek. ►M2 A PPA saját maga vagy jogi képviselői útján biztosítja, hogy bármely, a PPA-k részére előírt statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges információt szolgáltassa. Amennyiben gyakorlati okokból szükséges, az adatokat ténylegesen bármely olyan jogalany is szolgáltathatja, amely PPA befektetési jegyeket érintő pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatban jár el, mint például az értékpapír letétkezelők. ◄ |
|
7. |
A 6. pontban említett pénzpiaci alapok meghatározása alkalmazásában: — a KBV-k olyan vállalkozások, amelyek kizárólagos feladata a nyilvánosságtól gyűjtött tőke kollektív befektetése, és amelynek befektetési egységei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás vagyonából visszavásárolhatók vagy visszaválthatók. Ilyen vállalkozásokat törvényi előírásoknak megfelelően lehet létrehozni, akár a kötelmi jog (mint alapkezelő vállalkozások által kezelt közös alapok) vagy a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok (mint vagyonkezelő társaság) vagy alapszabály alapján (mint befektetési társaságok), — a bankbetétek a hitelintézeteknél elhelyezett, kérésre azonnal vagy legfeljebb háromhavi előzetes felmondás alapján visszafizetendő vagy legfeljebb két évig terjedő megállapodás szerinti lejárattal rendelkező készpénzbetétek, ideértve a hitelintézeteknek fizetett, értékpapír-kölcsönzés és repó művelet keretében történő értékpapír-átruházással kapcsolatos összegeket, — a betétekkel való nagyfokú helyettesíthetőség likviditási szempontból a kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k) befektetési egységeinek azon tulajdonsága, hogy a szokásos piaci körülmények között és a tulajdonos kérésére visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy átruházhatók, amennyiben a befektetési egységek és a betétek likviditása összehasonlítható, — az elsődleges jelentése a befektetési portfólió legalább 85 %-ára utal, — a pénzpiaci instrumentumok közé tartoznak az átruházható adósságinstrumentumok azon fajtái, amelyek szokásos kereskedelmi forgalomban vannak (pl. letéti jegyek, kereskedelmi papírok és bankári elfogadványok, kincstárjegyek és önkormányzati kötvények), az alábbi jellemzőknél fogva: —i. likviditás, amennyiben ezen instrumentumok - az alacsony díjtételek és a vételi-eladási árfolyam csekély különbsége révén - korlátozott költségek mellett és nagyon rövid elszámolási késedelemmel visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy eladhatók; és ii. a piac mélysége, amennyiben ezen instrumentumokat nagy összegű ügyleteket befogadni képes piacon forgalmazzák, ám e nagy mennyiségek kereskedelme csak korlátozott hatást gyakorol az instrumentumok árfolyamára; és iii. az érték biztosítása, amennyiben az instrumentumok értéke bármikor vagy havonta legalább egyszer pontosan meghatározható; és iv. alacsony kamatkockázat, amennyiben hátralevő futamidejük legfeljebb egy év, vagy amennyiben hozamkiigazításuk 12 havonta legalább egyszer rendszeresen a pénzpiaci feltételeknek megfelelően megtörténik; és v. alacsony hitelkockázat, amennyiben az ilyen pénzügyi instrumentumokat: — vagy hivatalosan bevezették a tőzsdére, vagy más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek azokkal, vagy — a befektetők és a megtakarítások védelme érdekében hozott rendeletek alapján bocsátják ki, vagy — amelyeket az alábbiak valamelyike bocsát ki: —— központi, regionális vagy helyi hatóság, valamely tagállam központi bankja, az Európai Unió, az EKB, az Európai Befektetési Bank, egy nem EU-tagállam, vagy ha ez utóbbi egy szövetségi állam, az államszövetséget alkotó egyik szövetségi tagállam vagy egy olyan nemzetközi szervezet, amelyhez egy vagy több EU-tagállam tartozik, — vagy — prudenciális felügyelet alatt álló szervezet vagy a közösségi jogban vagy egy olyan szervezet által meghatározott szempontokkal összhangban, amelyre olyan prudenciális szabályok vonatkoznak, illetve olyanok szerint működik, amelyeket az illetékes hatóságok legalább annyira szigorúnak tekintenek, mint a közösségi jogban rögzített szabályok, vagy amelyért bármely ilyen intézmény garanciát vállal, — vagy — olyan vállalkozás, amelynek az értékpapírjait hivatalosan bevezették a tőzsdére vagy azokkal más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek. |
|
8. |
A Nemzeti Számlák Európai Rendszerében (ESA 95) a monetáris pénzügyi intézménynek (MPI) minősülő pénzintézeteket két alszektorba sorolják, nevezetesen központi bankok (S.121) ( 12 ) és egyéb MPI-k (S.122). |
|
9. |
E rendelet alkalmazásában: — „PPA-k névre szóló befektetési jegyei”: azon PPA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegy tulajdonosairól, annak rezidensi jogállására is kiterjedő nyilvántartást vezetnek. — „PPA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei”: azon PPA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegy tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartás vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi jogállásáról. |
II. Számviteli szabályok
Amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-k által az e rendelet szerinti adatszolgáltatás során követett számviteli szabályok azok, amelyeket a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 13 ) nemzeti jogba való átültetésekor, illetve bármely más vonatkozó nemzetközi előírásban határoztak meg. Az egyes tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.
III. A havi összevont mérleg: állományok
Célkitűzés
|
1. |
A cél az MPI-k tevékenységéről havonkénti adatszolgáltatás az állomány vonatkozásában. Az adatokat olyan részletezettséggel kell megadni, ami biztosítja, hogy az EKB az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kialakuló monetáris fejleményekről átfogó képet alkosson, továbbá rugalmasságot engedjen e terület monetáris aggregátumai és azok ellentételei tekintetbevételére. Ezen túlmenően a KBER kötelező tartalékképzési rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek által havonta jelentett egyéni állományadatokat az 1921/2000/EK (EKB/2000/8) rendelettel ( 14 ) módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 1998. december 1-jei 2818/98/EK európai központi banki rendeletben (EKB/1998/15) ( 15 ) foglaltakkal összhangban az említett hitelintézetek tartalékalapjának kiszámítására használják fel. Az állományra vonatkozó havi adatszolgáltatási követelményeket az 1. táblázat mutatja be. A vékony határvonalakkal jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük ( 16 ) (a teljes részletezést l. a II. mellékletben); ez az adatszolgáltatás kötelező, kivéve a két éven túli felmondási idővel visszaváltható betéteket, ami további értesítésig önkéntes adatszolgáltatás marad. A pénzügyi instrumentumok részletes meghatározása e melléklet 3. részében található. |
Követelmények
|
2. |
Az EKB a részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumokat mint állományokat állítja össze. A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból - ideértve az MPI-k által szolgáltatott adatokat is - levezetett forgalmi kimutatásokat is összeállít (l. az V. fejezetben). |
|
3. |
Az EKB előírja, hogy a statisztikai információkat pénzügyi instrumentumok, illetve futamidő-kategóriák, valutanemek és partnerek szerinti részletezésben közöljék. Mivel eltérő követelmények vonatkoznak a mérleg eszköz-, illetve forrásoldalára, a MPI-k mérlegének két oldalának vizsgálata egymást követően történik. Ezek az A. táblázatban, e melléklet 2. részében láthatók. i. Pénzügyi instrumentum- és futamidő-kategóriák a) Kötelezettségek
b) Eszközök
ii. Valutanemek
iii. Ügyfelek
iv. A hitelekkel kapcsolatos célok
v. Az instrumentum és lejárati kategóriák összefüggése a valutanemekkel és az ügyfelekkel
vi. A PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidens státusza
|
Határidők
|
14. |
Az EKB-nak az egyes részt vevő tagállamokban működő MPI-k helyzetét lefedő, összevont havi mérleget a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjának végéig kell megkapnia. A központi bankok döntik el, hogy e határidő betartása érdekében - figyelembe véve a KBER kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét - milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól. |
A betétek és a hitelek statisztikai értékelése
|
15. |
E rendelet alkalmazásakor a betéteket és hiteleket a hónap végén fennálló névértéken, bruttó összegben kell jelenteni. A névérték az a tőkeösszeg, amit az adós szerződés alapján köteles visszafizetni a hitelezőnek. |
|
16. |
Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi, és azok szükségesek a hitelek statisztikai értékelésével kapcsolatos folyamatosság fenntartása érdekében, tekintettel a 2005 januárját megelőző időszakokra jelentett adatokra. |
IV. Negyedéves mérlegstatisztikák (állomány)
Célkitűzés
|
1. |
A monetáris folyamatok további elemzéséhez és más statisztikai célokhoz, mint például. pénzügyi számlák és fizetési mérleg összeállításához, szükség van egyes adatokra. A cél további részletek biztosítása az egyes mérlegsorokról e statisztikai feladatok teljesítése érdekében. |
Követelmények
|
2. |
A negyedéves részletezést csak az összevont mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében kell megadni. Továbbá az EKB bizonyos fokú rugalmasságot engedhet meg az aggregátumok kiszámításában, ha az összesítés magasabb szintjén összegyűjtött adatokból kitűnik, hogy a kérdéses adatok valószínűleg nem jelentősek. a) A részt vevő tagállamok nem MPI-einek nyújtott hitelek alszektor és futamidő szerinti részletezése
b) A részt vevő tagállamok monetáris intézményeinek államháztartással (nem központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése
c) Országok szerinti részletezés
d) Valutanemek szerinti részletezés
e) A részt vevő tagállamokon kívüli ügyfelekkel (nem részt vevő tagállamok és a külföld) szembeni pozíciók szektoronkénti részletezése
|
Határidők
|
9. |
Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére. Az NKB-k határozzák meg, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében. |
|
9a. |
Amennyiben az eurót még be nem vezető tagállamoknak megfelelő cellák pozíciói jelentéktelenek, de az NKB-k azokat ennek ellenére gyűjtik, ezen adatokat az NKB-k a vonatkozó negyedév végét követő 28. munkanapon zárástól számított további egy hónap késéssel továbbíthatják az EKB-nak. Az NKB-k dönthetik el, mikor kell megkapniuk az információkat az adatszolgáltatóiktól e határidő teljesítése érdekében. |
A betétek és a hitelek statisztikai értékelése
|
10. |
A betéteket és a hiteleket a III. szakasz 15. és 16. bekezdésében a havi állományokra vonatkozó rendelkezések szerint kell jelenteni. |
V. A forgalmi statisztikák összeállítása
Célkitűzés
|
1. |
A monetáris aggregátumokra és ellentételeikre vonatkozó forgalmi statisztikák összeállításához időben le kell vezetni az ügyletek értékadatait az összevont állományi mérlegből, amely információval szolgál a fennálló eszközökről és forrásokról, továbbá az átsorolásokról, árfolyamváltozásokról, egyéb értékelési változásokról, valamint egyes kiigazításokról, mint például a hitelek leírásáról. |
Követelmények
|
2. |
A pénzügyi ügyleteket hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. E célból az EKB e hatásokról az MPI-mérleg számos tételére vonatkozóan előírja a statisztikai információszolgáltatást. Az információk kiigazítás formájában jelennek meg, és a következőkre terjednek ki: „átsorolások és egyéb módosítások”, árfolyam-kiigazítások és „átértékelések és hitelek leírása”. Továbbá az EKB magyarázó információkat igényel az „átsorolások és egyéb módosítások” körében tett kiigazításokról. |
|
3. |
A tényleges adatszolgáltatók e rendelet szerinti statisztikai kötelezettsége kizárólag az „átértékelési kiigazításokra” vonatkozik, ami kiterjed a referencia-időszakban mind a hitelleírásokra, mind az értékpapír-állományok átértékeléseire. |
|
4. |
Az adatszolgáltatói körnek az e melléklet 2. részében, az 1A. táblázatban található „minimumkövetelmények”-ben meghatározott adatszolgáltatási követelményeket kell teljesíteniük. „Minimumkövetelmények” az a legkisebb adatmennyiség, amire a kiigazítások összeállításához és becsléséhez szükség van az EKB által megkövetelt teljes adatkészlet vonatkozásában A központi bankok számára megengedett, hogy további, a „minimumkövetelmények” körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a „minimumkövetelményként” megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak. |
|
5. |
Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra és az átsorolási kiigazításra. Az EKB a havi árfolyam-változási kiigazítást az adatszolgáltatók által valutanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számítja ki. Ezen adatokat negyedévente az e melléklet 2. részében található 4. táblázatnak megfelelően szolgáltatják. Az (1) bekezdésben említett átsorolásokat ugyancsak kizárják, mert ezen adatokat a NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtik. |
Hitelek leírása/törlése
|
6. |
A hitelek leírásával/törlésével kapcsolatos kiigazítást azért jelentik, hogy a forgalmi statisztikákból ki lehessen szűrni a mérlegben szereplő hitelek értékében beálló olyan változások hatásait, amelyeket a hitelek leírásának/törlésének alkalmazása idéz elő. Ennek a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a fennálló állományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/törlését - amennyiben ez megállapítható - szintén jelenteni kell. i. Pénzügyi instrumentumok és futamidő-kategóriák
ii. Valutanemek
iii. Ügyfelek
iv. Határidők
|
Az értékpapírok átértékelődése
|
11. |
Az értékpapírok átértékelődése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező azon változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának változása idéz elő. A kiigazítások tartalmazzák az időszak végi mérlegállományok értékében a nyilvántartási referenciaértékben bekövetkező időközi módosulások miatti változásokat, azaz a lehetséges árfolyamveszteséget vagy nyereséget. Tartalmazhatják az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy nyereséget is. i. Instrumentumok és futamidő-kategóriák a) Kötelezettségek
b) Eszközök
ii. Valutanemek
iii. Partnerszervezetek
iv. Határidők
|
2. RÉSZ
Kötelező részletezések
A. táblázat
A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegének alkalmazásában használt részletezések áttekintése
Pénzügyi eszköz/futamidő-kategóriák, ellentételek és valutanemek
(A havi adatrészletezések félkövérrel szedve és csillaggal jelölve)
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM/FUTAMIDŐ-KATEGÓRIÁK
|
Eszközök |
Források |
|
1.Készpénz *2.Hitelek *Legfeljebb egy év (1)*1 és 5 év közötti (1)*5 éven túli (1)*3.Nem részvény értékpapírok *Legfeljebb egy év (2)*1 és 2 év közötti (2)*éven túli (2)*4.PPA befektetési jegyek *5.Részvények és egyéb részesedések *6.Reál eszközök *7.Fennmaradó eszközök * |
8.Forgalomban levő készpénz9.Betétek *Legfeljebb egy év (3)*1 éven túli (3)*9.1.Egynapos (4)*9.2.Megállapodás szerinti futamidő * Legfeljebb egy év * |
Ügyfelek
|
Eszközök |
Források |
|
A. Belföldi rezidens * Monetáris pénzügyi intézmények * Nem MPI-k * Államháztartás * központi kormányzat tartományi kormányzat helyi önkormányzatok társadalombiztosítási alapok Egyéb rezidens szektorok (10) * egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7) (10) * Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125) (10) * Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) * Háztartások stb. (S.14 + S.15) (8), (10) * B. Más részt vevő tagállamok rezidensei * Monetáris pénzügyi intézmények Nem MPI-k Államháztartás * központi kormányzat tartományi kormányzat helyi önkormányzatok társadalombiztosítási alapok Egyéb rezidens szektorok (10) * egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7) (10) * biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) * nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) * háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) * C. A külföld rezidensei * Bankok Nem bankok Államháztartás Egyéb rezidens szektorok D. Máshová nem sorolt |
A. Belföldi rezidens * Monetáris pénzügyi intézmények * ebből: hitelintézetek * Nem MPI-k * Államháztartás * Központi kormányzat * tartományi kormányzat helyi önkormányzatok társadalombiztosítási alapok Egyéb rezidens szektorok (10) * egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7), (10) * Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) * Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) * Háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) * B. Más részt vevő tagállamok rezidensei * Monetáris pénzügyi intézmények * ebből: hitelintézetek * Nem MPI-k * Államháztartás * központi kormányzat tartományi kormányzat helyi önkormányzatok társadalombiztosítási alapok Egyéb rezidens szektorok (10) * Egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7), (10) * biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) * nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) * háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) * C. A külföld rezidensei * Bankok Nem bankok Államháztartás Egyéb rezidens szektorok D. Máshová nem sorolt |
Valutanemek
|
e |
euro |
|
|
x |
külföldi valuták |
Az eurón kívüli valuták (azaz más tagállamok valutái, USD, JPY, CHF, a fennmaradó valutanemek) |
(1) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamok MPI-n és államháztartásán kívüli rezidens szektorok részére nyújtott hitelekre alkalmazható, valamint a külföld részére nyújtott hitelekre a futamidőt egy évnél kell megbontani, havonta. A részt vevő tagállamok központi kormányzaton kívüli államháztartása részére nyújtott hitelekre vonatkozó futamidő szerinti részletezés negyedéves.
(2) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamokban működő MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokra vonatkozik. Negyedéves adatként a részt vevő tagállamokban működő nem MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokat „legfeljebb egy év” és „éven túli” kategóriákba sorolják.
(3) Csak a „külföld”-del szemben.
(4) Beleértve az MPI-k nevében kibocsátott, előre kifizetett kártyákon szereplő összegeket képviselő függő egyenlegeket és más, az elektronikus pénz kibocsátásából eredő kötelezettségeket.
(5) Beleértve a hatóságilag szabályozott betéteket.
(6) Beleértve a nem átruházható, látra szóló betéteket.
(7) Egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.124)
(8) Háztartások (S.14) + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)
(9) További értesítésig az adatszolgáltatás a „két éven túli felmondással visszaváltható betétekről” önkéntes.
(10) A hitelek és a betétek esetében az alszektoronkénti havi részletezés kötelező.
3. táblázat
Országok szerinti részletezés
Negyedévente szolgáltatandó adatok
|
Mérlegtételek |
Minden egyéb részt vevő tagállam (azaz kivéve a belföldi szektort) és minden egyéb EU-tagállam |
Külföld (kivéve az EU-t) |
|||
|
Tagállam |
Tagállam |
Tagállam |
Tagállam |
||
|
KÖTELEZETTSÉGEK |
|||||
|
8. Forgalomban lévő készpénz |
|||||
|
9. Betétek |
|||||
|
a. MPI-ktől |
|||||
|
b. nem MPI-ktől |
|||||
|
10. PPA befektetési jegyek |
|||||
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
|||||
|
12. Tőke és tartalékok |
|||||
|
13. Fennmaradó források |
|||||
|
ESZKÖZÖK |
|||||
|
1. Készpénz |
|||||
|
2. Hitelek |
|||||
|
a. MPI-knek |
|||||
|
b. nem MPI-knek |
|||||
|
3. Nem részvény értékpapírok |
|||||
|
a. MPI-kibocsátású |
|||||
|
1 évig |
|||||
|
1 és 2 év között |
|||||
|
2 éven túli |
|||||
|
b. nem MPI-kibocsátású |
|||||
|
4. PPA befektetési jegyek |
|||||
|
5. Részvények és egyéb részesedések |
|||||
|
6. Reáleszközök |
|||||
|
7. Fennmaradó eszközök |
|||||
4. táblázat (1)
Valutanemek szerinti lebontás
Negyedévente szolgáltatandó adatok
|
Mérlegtételek |
Összes valuta együtt |
Euro |
Minden egyéb EU-tagállam valutaneme |
Az EU-tagállamok összevont valutáján kívüli valuták |
|||||||
|
EU-tagállam valutája |
EU-tagállam valutája |
EU-tagállam valutája |
EU-tagállam valutája |
Összesen |
USD |
JPY |
CHF |
Fennmaradó valuták összevontan |
|||
|
KÖTELEZETTSÉGEK |
|||||||||||
|
9. Betétek |
|||||||||||
|
A. Belföldi |
|||||||||||
|
a. MPI-k részére |
H |
H |
|||||||||
|
b. nem MPI-k részére |
H |
||||||||||
|
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
|||||||||||
|
a. MPI-k részére |
H |
H |
|||||||||
|
b. nem MPI-k részére |
H |
||||||||||
|
C. Külföld |
|||||||||||
|
i. 1 évig |
H |
||||||||||
|
ii. éven túli |
H |
||||||||||
|
a. bankok részére |
Negyedéves adatok a 2. táblázatból |
||||||||||
|
b. nem bankok részére |
|||||||||||
|
10. PPA befektetési jegyek |
|||||||||||
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
H |
H |
|||||||||
|
12. Tőke és tartalékok |
H |
||||||||||
|
13. Fennmaradó források |
H |
||||||||||
|
ESZKÖZÖK |
|||||||||||
|
2. Hitelek |
|||||||||||
|
A. Belföldi |
|||||||||||
|
a. MPI-k részére |
H |
||||||||||
|
b. nem MPI-k részére |
H |
H |
|||||||||
|
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
|||||||||||
|
a. MPI-k részére |
H |
||||||||||
|
b. nem MPI-k részére |
H |
H |
|||||||||
|
C. Külföld |
|||||||||||
|
i. 1 évig |
H |
||||||||||
|
ii. évnél hosszabb |
H |
||||||||||
|
a. bankok részére |
Negyedéves adatok a 2. táblázatból |
||||||||||
|
b. nem bankok részére |
|||||||||||
|
3. Nem részvény értékpapírok |
|||||||||||
|
A. Belföldi |
|||||||||||
|
a. MPI-k által kibocsátott |
H |
H |
|||||||||
|
b. nem MPI-k által kibocsátott |
H |
H |
|||||||||
|
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
|||||||||||
|
a. MPI-k által kibocsátott |
H |
H |
|||||||||
|
b. nem MPI-k által kibocsátott |
H |
H |
|||||||||
|
C. Külföld |
|||||||||||
|
a. bankok által kibocsátott |
Negyedéves adatok a 2. táblázatból |
||||||||||
|
b. nem bankok által kibocsátott |
|||||||||||
|
4. PPA befektetési jegyek |
|||||||||||
|
A. Belföldi |
H |
||||||||||
|
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
H |
||||||||||
|
C. Külföld |
H |
||||||||||
|
5. Részvények és egyéb részesedések |
H |
||||||||||
|
6. Reáleszközök |
H |
||||||||||
|
7. Fennmaradó eszközök |
H |
||||||||||
|
(1) A „H” havonkénti adatszolgáltatási követelményeket jelent (lásd az 1. táblázatot). |
|||||||||||
3. RÉSZ
Az EKB-hoz benyújtandó összevont mérleggel kapcsolatos meghatározások - a kötelezettségek és eszközök instrumentumkategóriái
Általános meghatározások
A részt vevő tagállamok területét lefedő MPI szektor összevont mérlegének összeállítása alkalmazásában az adatszolgáltatói kör azon MPI-kből áll, amelyek szerepelnek az MPI-k statisztikai célú névjegyzékében és a részt vevő tagállamokban ( 27 ) rezidensek. Ezek a következők:
— a belföldön bejegyzett és letelepedett intézmények, beleértve azon leányvállalatokat, amelyek anyavállalata külföldön telepedett le, és
— intézmények fióktelepei, amelyek központi ügyvezetésének helye külföldön található.
A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személynek többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik, ugyanakkor a fióktelepek nem bejegyzett (önálló jogi személyiséggel nem rendelkező) jogalanyok, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak.
Statisztikai alkalmazásban az MPI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.
Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett MPI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét, azonban a hitelintézetek és más MPI-k üzleti vonatkozású adatait elkülönítetten kell kezelnie a KBER kötelező tartalékképzési rendszere céljaira.
Ha egy intézmény fióktelepekkel rendelkezik egy másik részt vevő tagállam területén, egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.
Ha egy intézmény a részt vevő tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban található fióktelepnek a részt vevő tagállamok területén kívül bejegyzett székhely vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény részt vevő tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.
Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók.
A kibocsátáskori futamidő (eredeti futamidő) a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). Felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási időszak hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat ( 28 ).
A szektorok meghatározása
Az ESA 95 a szektorbesorolás alapjául szolgál. A belföldi területen kívüli, nem MPI partnerszervezetek szektorbesorolása tekintetében további útmutatás az EKB Money and Banking Statistics Sector Manual-ban található.
A tagállamok területén kívüli bankintézmények nem MPI, hanem inkább „bank” elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a „nem MPI-k” kifejezés csak a tagállamokra vonatkozik; más országok esetében a „nem bankok” kifejezés megfelelő. A „nem MPI-k” az alábbi szektorokból és alszektorokból állnak:
— államháztartás: olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (l. ESA 95, 2.68-2.70. bekezdés),
— központi kormányzat: az állam és más központi közigazgatási szervek, amelyek hatásköre kiterjed a teljes gazdaság területére, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (l. ESA 95, 2.71. bekezdés),
— tartományi kormányzat: önálló intézményi egységek, amelyek a központi kormányzat szintje alatti és a helyi önkormányzatok szintje feletti egyes kormányzati feladatköröket gyakorolnak, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (l. ESA 95, 2.72. bekezdés),
— helyi önkormányzatok: olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre a gazdaság területének csak egy helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapok helyi szervezetei kivételével (l. ESA 95, 2.73. bekezdés),
— társadalombiztosítási alapok: központi, állami és helyi intézményi egységek, amelyek alapvető tevékenysége szociális ellátások nyújtása (l. ESA 95, 2.74. bekezdés).
A többi, azaz az államháztartáson kívüli nem MPI rezidens szektorba az alábbiak tartoznak:
— egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők: nem monetáris pénzügyi vállalatok és „kvázivállalatok” (a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől (l. ESA 95, 2.53-2.56. bekezdés). Ugyancsak ide tartozik valamennyi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (l. ESA 95, 2.57-2.59. bekezdés),
— biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak: nem monetáris pénzügyi vállalatok és „kvázivállalatok”, amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés (l. ESA 95, 2.60-2.67. bekezdés),
— nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (l. ESA 95, 2.21-2.31. bekezdés),
— háztartások: egyének és egyének csoportjai, mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve hogy tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára (l. ESA 95, 2.75-2.88. bekezdés).
Az instrumentumkategóriák meghatározása
Az összesített mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek kategóriáinak meghatározása figyelembe veszi a különböző pénzügyi rendszerek tulajdonságait. A lejárat szerinti elemzés segíthet az instrumentummeghatározások következetességének megteremtésében, amennyiben a különböző pénzügyi piacok instrumentumai egymással nem teljesen összehasonlíthatók.
Az alábbi táblázatok az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazzák, amelyet az NKB-knak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a saját országaik szintjén alkalmazható kategóriákra. ( 29 ).
Az MPI szektor havi összevont mérlegében szereplő instrumentumok kategóriáinak részletes leírása
INSTRUMENTUMKATEGÓRIÁK
|
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
|
1. Készpénz |
A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya. |
|
2. Hitelek |
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközök, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még akkor is, ha az már forgathatóvá vált). Magában foglalja a betétek formájában megjelenő eszközöket: — háztartásoknak fogyasztási hitel formájában nyújtott kölcsönök (áruk és szolgáltatások fogyasztása körében személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (a hitelt kibővítve a lakás célú befektetéssel, ideértve az építkezést és a felújítást), s egyéb (pl. üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott hitelek). A lakáscélú hitelek a lakóingatlannal fedezett lakáscélú hitelekből, és - amennyiben ez megállapítható - a személyes alapon adott és egyéb eszközökkel biztosított lakáscélú hitelekből állnak ►M6— betétek, a 9. kötelezettségkategória (betétek) meghatározása szerint ◄— harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi lízing — A pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikket annak jog szerinti tulajdonosa (lízingbe adó) egy harmadik személynek (lízingbe vevő) kölcsönad az instrumentum gazdaságilag hasznos élettartamának jelentős részére vagy egészére, olyan részletfizetések ellenében, amelyek összege fedezi az instrumentum költségeit, valamint az instrumentum értékébe beszámított kamat költségét. A lízingbe vevő lényegében élvezi az instrumentum használatából eredő összes hasznot és viseli a tulajdonnal járó költségeket és kockázatokat. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik (amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik tartós használati cikk megvásárlása). A (lízingbe adóként megjelenő) MPI által nyújtott pénzügyi lízinget az MPI mérlegében az eszközök között a „hitelek” sorban kell kimutatni. A lízingbe vevő részére kölcsönadott eszközöket (tartós használati cikkeket) az MPI-k mérlegében egyáltalán nem kell kimutatni — a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek — Azon hitelek minősülnek rossz hiteleknek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált. Az egyes NKB-k határozzák meg, hogy a rossz hiteleket a céltartalékkal együtt vagy anélkül tartják nyilván. — nem forgatható értékpapírok állománya — olyan értékpapírok, amelyek nem részvények vagy egyéb részesedések, és amelyek nem forgathatók és nem értékesíthetők másodlagos értékpapírpiacokon (l. még „eladható hitelek”) — eladható hitelek A de facto forgathatóvá vált hiteleket az „eszközök” között a „hitelek” sorban kell kimutatni, feltéve hogy létüket továbbra is egyetlen dokumentum bizonyítja, és amelyeket főszabályként csak esetenként hoznak kereskedelmi forgalomba — betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés — Az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek) kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez a „részvények és egyéb részesedések” tétel egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy a „hitelek”, vagy a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben az MPI állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg — követelések fordított visszavásárlási („repo”) ügyletek alapján — Az adatszolgáltatók által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele - l. kötelezettségek 9.4. tételét Az alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni: — vagyonkezelési alapon adott hitelek A vagyonkezelési alapon adott hitelek („vagyonkezelői hitelek/fiduciárius, azaz bizalmi hitelek”) olyan hitelek, amelyeket az egyik fél („fiduciárius ügylet kötelezettje”) nevében nyújtanak egy harmadik személy („kedvezményezett”) részéről. Statisztikai alkalmazásban a vagyonkezelői hiteleket nem kell nyilvántartani a fiduciárius ügylet kötelezettjének mérlegében, amennyiben a tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak. A tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak, ha: (i) a kedvezményezett vállalja a hitellel járó kockázatot (azaz a fiduciárius ügylet kötelezettje csak a hitel adminisztratív kezeléséért felelős); vagy (ii) a kedvezményezett befektetése a veszteségek ellen garantált, a fiduciárius ügylet kötelezettjének időközben felszámolása esetére (azaz a vagyonkezelési alapon adott hitel nem része a fiduciárius ügylet kötelezettje azon eszközeinek, amelyeket csőd esetén fel lehet osztani a hitelezők között) |
|
3. Nem részvény értékpapírok |
Nem részvény vagy egyéb részesedés formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és birtoklásuk nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak: — olyan értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár — nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet (l. még a 2. kategóriában az „eladható hitelek” cím alatt) — hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában megjelenő alárendelt követelés (l. még a 2. kategóriában a „betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés” címszó alatt) — a repo típusú műveletek kezelési módjával való összhang fenntartása érdekében az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani (és nem helyezhetők át az azokat ideiglenes megszerző mérlegébe), ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására (és annak megtétele nem egyszerűen opció) |
|
3a. Nem részvény értékpapírok legfeljebb egyéves eredeti futamidővel |
— legfeljebb egyéves eredeti futamidejű forgatható kibocsátott értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya — nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet — alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel |
|
3b. Nem részvény értékpapírok egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel |
— forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel — nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet — alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel |
|
3c. Nem részvény értékpapírok, két éven túli eredeti futamidővel |
— forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, két éven túli eredeti futamidővel — nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, két éven túli eredeti (kibocsátáskori) futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet — alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, két éven túli eredeti futamidővel |
|
4. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei |
Ez az instrumentum a pénzpiaci alapok (PPA-k) által kibocsátott befektetési jegyek állományát tartalmazza. A PPA-k kollektív befektetési vállalkozások, amelyek kibocsátott befektetési jegyei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői. A PPA-k elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy PPA befektetési jegyekbe és/vagy egyéb, legfeljebb egy hátralevő futamidejű átruházható kibocsátott értékpapírokba és/vagy bankbetétekbe, és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be, amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatait (l. még az 5. és 10. kategóriát). |
|
5. Részvények és egyéb részesedések |
Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban és kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezen értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre. Ide tartoznak a nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei is (kivéve a PPA-k befektetési jegyeit). |
|
6. Reáleszközök |
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel olyan nem pénzügyi (tárgyi vagy immateriális) instrumentumokból áll, amelyeket az adatszolgáltatók egymást követően több éven keresztül ismételten fel kívánnak használni. Ide tartoznak az MPI-k által használt földterület és épületek, valamint a berendezések, szoftverek és az infrastruktúra egyéb eszközei. A befektetett pénzügyi instrumentumokat nem itt, hanem a „hitelek”/„nem részvény értékpapírok”/„részvények és egyéb részesedések” tételeknél tartják nyilván, az instrumentum típusától függően. |
|
7. Fennmaradó eszközök |
A „fennmaradó eszközök” a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Ez a tétel az alábbiakat foglalhatja magában: — pénzügyi származékos pozíciók, bruttó pozitív piaci értéken — Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni — a függő tételek tekintetében esedékes bruttó összegek — A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan eszközegyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjére vonatkoznak (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró pénzek) — követelést jelentő átmenő tételek bruttó összegei — Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelekhez tartozó) tőkét képviselnek, amelyeknek az MPI-k közötti átutalása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a csekkek és más formában történő befizetések, amelyeket a többi MPI-nek beszedés céljából elküldtek. ►M4— elhatárolt hitelkamat — Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a hitelek után fizetett kamatokat a mérlegben való elhatárolásukkor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig a tényleges kifizetéskor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A hitelek után elhatárolt kamat bruttó összege az „egyéb eszközök” sorban szerepel. Az elhatárolt kamat összegét kiemelik azon hitel összegéből, amelyre vonatkozik. ◄— esedékes osztalékok — nem az MPI fő üzleti tevékenységgel kapcsolatban esedékes összegek — az állam által kibocsátott pénzérmék eszközellentétele (csak az NKB-k mérlegében szerepel) — a „fennmaradó eszközök” köréből ki lehet zárni az olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek pénzügyi eszközök formáját öltik (ezek a mérleg más soraiban szerepelnek), egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem öltenek pénzügyi eszköz formát, mint pl. a garanciákat, kötelezettségvállalásokat, a közigazgatási és vagyonkezelői hiteleket (mérlegen kívül nyilvántartott tételek) és a nem pénzügyi instrumentumokat, mint pl. a földterület és az áruk (amelyek a „Befektetett eszközök” tételnél szerepelnek). |
FORRÁSKATEGÓRIÁK
|
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
|
8. Forgalomban levő készpénz |
A források között a „forgalomban levő készpénz”-t „forgalomban levő, általánosan fizetésre használt bankjegyek és érmék”-ként határozzák meg. E kategória magában foglalja az EKB és az NKB-k által kibocsátott bankjegyeket. A forgalomban levő pénzérmék a részt vevő tagállamokban nem MPI-ik, hanem a központi kormányzat forrástételei. A pénzérmék azonban a monetáris aggregátumok részét képezik és e tételt egyezményesen a „forgalomban levő készpénz” kategóriában kell feltüntetni. E forrás ellentételét a „fennmaradó eszközök” között kell feltüntetni. |
|
9. Betétek |
Az adatszolgáltatók tartozásai a hitelezők felé, amelyek megfelelnek az 1. rész 1. szakaszának 5. bekezdésében leírt jellemzőknek, kivéve a pénzpiaci alapok befektetési jegyei kibocsátásából származókat. ◄A „betétek” kategória magában foglalja a „hiteleket” mint az MPI-k kötelezettségeit is. Fogalmilag a hitelek az MPI-k által elfogadott, nem betétek formájában megjelenő összegeket képviselik. Az ESA 95 a „hitelek” és a „betétek” között a kezdeményező fél szerint tesz különbséget (ha ez a kölcsönt felvevő fél, akkor hitelről, míg ha a kölcsönt nyújtó fél, akkor betétről van szó), bár a gyakorlatban e különbségtétel jelentősége az adott ország pénzügyi struktúrájának megfelelően változhat. Az adatszolgáltatási rendszeren belül a „hiteleket” nem ismerik el önálló kategóriának a mérleg forrásoldalán. Ehelyett, a hitelnek minősülő egyenlegeket megkülönböztethetetlenül a „betéti források” közé kell sorolni, kivéve ha azok forgatható instrumentumok formáját öltik. Mindez összhangban áll a „betéti források” korábban említett meghatározásával. Az MPI-k részére adott és „betéti források”-ként besorolt hiteleket az adatszolgáltatási rendszer követelményeinek megfelelően kell részletezni (vagyis szektorok, instrumentumok, valutanemek és lejárat szerint). Az adatszolgáltatók által kibocsátott, nem forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a „betéti források” közé kell sorolni. Az instrumentumokat „nem forgatható”-ként lehet említeni olyan értelemben, hogy az ilyen értékpapírok tulajdonjogának átruházására korlátozások vonatkoznak, ami jelentheti azt, hogy ezeket nem lehet piacon forgalmazni vagy - bár technikailag forgatható papírokról van szó - megfelelő szervezett piac hiányában ténylegesen nem lehet azokkal kereskedni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható értékpapírok a későbbiekben forgathatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé. A származékos ügylet keretében létrehozott fedezeti betéteket a „betéti források” közé kell sorolni, ha ezek az MPI-knél letétbe helyezett készpénzzel biztosított kezességet testesítenek meg, ha ezeknek a letétbe tevő marad a tulajdonosa, és ha az ügylet lezárásakor ezeket a letétbe tevőnek kell visszafizetni. A jelenlegi piaci gyakorlat alapján az is javasolt, hogy az adatszolgáltató által kapott fedezeti betétet csak olyan mértékig kell a „betéti források” közé sorolni, amennyiben ezáltal az MPI továbbkölcsönzésre szabadon rendelkezésre álló tőkéhez jut. Ha az MPI által kapott fedezeti betétet tovább kell adni a származékok piaca egy másik résztvevőjének (pl. az elszámolóháznak), akkor elvileg csak azt a részt kell a „betéti kötelezettség”-ek közé sorolni, ami az MPI rendelkezésében marad. A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel a fedezeti betétek különböző típusait helyezik el azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül, illetve melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzéshez szükséges forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a „pl. lízingszerződésekhez kapcsolódó, meghatározott rendeltetésű egyenlegek”-et betéti forrásként a „megállapodás szerinti futamidejű betétek”, vagy a „felmondás alapján visszaváltható betétek” közé kell sorolni, a mögötte levő szerződésben megjelölt futamidőtől és egyéb rendelkezésektől függően. A vagyonkezelői alapon kapott pénzösszegeket (betéteket) nem kell nyilvántartani az MPI-k statisztikai mérlegében (l. A „vagyonkezelői alapon nyújtott hitelek” tétel a 2. kategóriában) ►M6Az MPI-k által kibocsátott részvények betéteknek és nem tőkének és tartaléknak minősülnek, amennyiben: a) a kibocsátó MPI és a birtokos között hitelező-adós gazdasági kapcsolat áll fenn (függetlenül a részvényekben érvényesülő tulajdonjogoktól); és b) a részvények pénzre válthatóak, vagy jelentősebb korlátozás és szerződéses szankció nélkül vissza lehet azokat váltani. A felmondási idő nem minősül jelentősebb korlátozásnak. Ezeknek a részvényeknek továbbá a következő feltételeknek kell eleget tenniük: — az illetékes nemzeti szabályozó rendelkezések nem biztosítanak feltétlen jogot a kibocsátó MPI számára a részvényei visszaváltására vonatkozóan, — a részvények „értékállóak”, azaz rendes körülmények között visszaváltás esetén a névértékükön kerülnek kifizetésre, és — az MPI fizetésképtelensége esetén a részvények birtokosai jogilag nem kötelesek sem a részvények névértékén (azaz a részvényes jegyzett tőkében való részesedésén) felül fennálló, sem bármely egyéb jelentős kiegészítő kötelezettség teljesítésére. A részvények alárendelése bármely más, az MPI-k által kibocsátott eszköznek nem minősül jelentős kiegészítő kötelezettségnek. E részvények pénzre váltására vonatkozó felmondási időket arra a célra használják, hogy a „betétek” eszközkategóriában a felmondási idők szerinti részletezés alapján osztályozzák azokat. E felmondási idők az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 4. cikke szerinti tartalékráta meghatározására is vonatkoznak. Az MPI-k bármely hitelekkel kapcsolatban előirányzott részvényét betéti kötelezettségnek kell minősíteni, ugyanazokkal az eredeti lejárat szerinti lebontással, mint az alapul szolgáló hitel, azaz „megállapodás szerinti lejárattal rendelkező betétek” vagy „felmondással visszaváltható betétek”, az alapul szolgáló hitelszerződés lejárattal kapcsolatos rendelkezéseitől függően. Ha a birtokosok MPI-k, az MPI-k által kibocsátott és betétekként, nem tőkeként és tartalékként besorolt ilyen részvényeket a birtokos MPI-nek hitelként kell besorolnia a mérlege eszközoldalán. ◄ |
|
9.1. Egynapos betétek |
Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő és akár „hardveralapú”„e-pénz” (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár az MPI-k által kibocsátott „szoftveralapú” elektronikus pénz formájában megjelenő egyenlegeket e tételnél kell nyilvántartani. E tételbe nem tartoznak a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal visszavonhatók, azonban csak jelentős szankciók terhe mellett: — csekkel, banki átutalással, terheléssel vagy más módon bármely jelentős szankciótól és korlátozástól mentesen átruházható (kamatozó vagy nem kamatozó) egyenlegek — olyan (kamatozó, vagy nem kamatozó) egyenlegek, amelyek kérésre azonnal vagy a betét elhelyezését követő napon záróra előtt és jelentős szankció, vagy más korlátozás nélkül készpénzre válthatók, viszont nem átruházhatók — előre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek (kamatozó vagy nem kamatozó) „hardveralapú” vagy „szoftveralapú” e-pénzzel összefüggésben (pl. előre kifizetett bankkártyák) — a hitel megadásának napját követő napon záróráig visszafizetendő hitelek. |
|
9.2. Megállapodás szerinti futamidejű betétek |
Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (a „két éven túli” futamidősávba besorolt betétek). A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legközelebbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek. |
|
9.2a Legfeljebb egyéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek |
— egy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek (kivéve az egynapos eredeti futamidejű betéteket), amelyek nem átruházhatók és a futamidő letelte előtt nem válthatók át pénzre — egy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni — egy éven belüli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatók — egy éven belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni. — egy éven belüli futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek — MPI-k által kibocsátott nem forgatható (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy éven belüli eredeti futamidővel — MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés, egy éven belüli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában |
|
9.2b Egy éven túli, legfeljebb kétéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek |
— egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzre — egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni — egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció terhe mellett visszaválthatók — egy és két év közötti időn belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni — egy és két év közötti eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek — MPI-k által kibocsátott nem forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) értékpapírok — MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futaidejű betétek vagy hitelek formájában |
|
9.2c Két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betétek |
— két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzre — két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni — két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatók — egyenlegek (függetlenül esedékességi határidejüktől), amelyeknél a kamatlábakat és/vagy szerződési feltételeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és amelyeket két éven túl teljesülő különleges célokra (pl. lakáscélú finanszírozás) szánnak (még akkor is, ha technikailag ezek kérésre visszaválthatók) — két éven túl lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni — két éven túli eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek — MPI-k által kibocsátott, nem forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok — MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés két éven túli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában |
|
9.3. Felmondással visszaváltható betétek |
Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek - bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók - visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a „három hónapon túli” futamidősávba tartoznak) |
|
9.3a Legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek |
— Olyan, rögzített futamidő nélkül elhelyezett betétek, amelyeket csak legfeljebb három hónapos felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási idő letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval jár — Nem átruházható, látra szóló takarékbetétek és a lakossági betétek más típusai, amelyek jogilag kérésre azonnal is visszaválthatók, de a visszaváltás jelentős szankcióval jár — Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén kevesebb, mint három hónapnál rövidebb időn belül kell azokat felmondani. |
|
9.3b Három hónapon túli, legfeljebb kétéves felmondással (amennyiben van ilyen) visszaváltható betétek |
— Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyeket csak három hónapnál hosszabb felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási időszak letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval jár — Felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak — Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén három hónapnál hosszabb felmondási idővel kell azokat felmondani |
|
9.4. Repoügyletek |
Az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért/aranyért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat/aranyat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok/arany ellenében kapott összegeket a „visszavásárlási megállapodások” sorban kell szerepeltetni, feltéve hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok/arany feletti tényleges (gazdasági) tulajdonjogukat. Ebből a szempontból a jogi értelemben vett tulajdonjog átruházása nem meghatározó jellemző a repo típusú műveletek kezelési módjának meghatározásakor. Ha az ideiglenes megszerző a repoügylet révén megkapott értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges állampapír eladás-vételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapírok/arany portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe. A repo típusú műveletek következő három változatát olyan módon alakították ki, hogy azok megfeleljenek a biztosított hitelként való kezeléshez szükséges feltételeknek. Ennél fogva az adatszolgáltatók által (egy harmadik személy részére ideiglenesen átruházott értékpapírok/arany ellenében) kapott összegek a „visszavásárlási szerződések” közé tartoznak: — harmadik személy részére visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek, — harmadik személy részére kötvények (készpénzbiztosíték melletti) kölcsönzése formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek, — harmadik személy részére eladási/visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek. |
|
10. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei |
A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek. A PPA-k olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be. |
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ide tartoznak az olyan értékpapírok, amelyek birtokosuk részére feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemhez és/vagy egy előre megállapított, rögzített összeghez, ami meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár. Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható és a későbbiekben forgathatóvá váló értékpapírokat át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé (l. még a 9. kategóriánál). A pénzügyi és banki statisztikák alkalmazásában az MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést az MPI-k egyéb tartozásaival azonos módon kell kezelni. Emiatt az értékpapírok formájában kibocsátott alárendelt követelést a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”, míg a betétek vagy hitelek formájában kibocsátott alárendelt követeléseket a „betéti források” közé kell sorolni. Ha statisztikai célból az összes MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést egy összegként azonosítják, e számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, azon az alapon, hogy az alárendelt követelések túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelennek meg. Az alárendelt követeléseket nem szabad a „saját tőke” forrástételben szerepeltetni. |
|
11.a Egy éven belüli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
— MPI-k által kibocsátott forgatható, egy éven belüli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok — MPI-k által kibocsátott egy éven belüli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában |
|
11.b Egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
— MPI-k által kibocsátott, forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok — MPI-k által kibocsátott, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában |
|
11.c Két éven túli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
— MPI-k által kibocsátott, forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok — MPI-k által kibocsátott két éven túli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában |
|
12. Saját tőke |
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában: — alaptőke — fel nem osztott eredmény vagy tőke — a hitelekre, értékpapírokra és az instrumentumok más típusaira képzett általános és különleges céltartalékok (amelyeket a számviteli szabályoknak megfelelően lehet nyilvántartani) |
|
13. Fennmaradó források |
A „fennmaradó források”-nak a mérleg forrásoldalán visszamaradt tételeket tekintik, amelyek a „máshová nem sorolt kötelezettségek” címet viselik. Ez az alábbiakat foglalja magában: — származékos pénzügyi pozíciók, negatív bruttó piaci értékekkel — Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni — a függő tételek tekintetében fizetendő bruttó összegek — A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan egyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjével függenek össze (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró tőke) — a tartozást jelentő átmenő tételek bruttó összegei — Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelek tulajdonát képező) pénzalapokat képviselnek, amelyeknek MPI-k közötti továbbítása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a hitelátruházások és az ügyfelek számláiról terheléssel lehívott összegek és egyéb olyan tételek, amelyeknél a megfelelő összegű kifizetést az adatszolgáltató még nem teljesítette ►M4— betétek után fizetendő elhatárolt kamattartozás — Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a betétek után fizetett kamatokat a mérlegben való elhatárolásukkor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig a tényleges kifizetéskor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A betétek után elhatárolt kamatok bruttó összege az „egyéb források” sorban szerepel. Az elhatárolt kamat összegét kiemelik azon betétből, amelyhez kapcsolódnak. ◄— fizetendő osztalékok — az MPI-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek (pl. a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.) — harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket (nyugdíjak, osztalékok stb.) képviselő céltartalékok — származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetések — A származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetéseket szabályszerűen a „betéti források” közé kell sorolni (l. a 9. kategóriánál). — A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve hogy melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően — a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók — értékpapírokkal vagy devizaátváltási műveletekkel kapcsolatos tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek — a „fennmaradó kötelezettségek” fogalomból ki lehet zárni csaknem az összes olyan pénzügyi instrumentumot, amelyek pénzügyi források formáját öltik (és az egyéb mérlegsorokban szerepelnek); azon pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem pénzügyi forrás formájában jelennek meg, mint pl. a garanciák, kötelezettségvállalások, közigazgatási és a (mérlegen kívül nyilvántartott) vagyonkezelői hitelek és a nem pénzügyi források, mint pl. a mérleg forrásoldalán szereplő tőketételek (amelyek a „saját tőké”-ben szerepelnek). |
II. MELLÉKLET
KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI, VALAMINT A KÖTELEZŐ TARTALÉKKÉPZÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA TEKINTETÉBEN A HITELINTÉZETEK EGYESÜLÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. RÉSZ
Különös rendelkezések
I. Teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett hitelintézetek
|
1. |
Azon tartalékalap helyes kiszámítása érdekében, amelyre pozitív tartalékráta vonatkozik, részletes, havi bontást kell adni a hitelintézetek két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betéteiről, két éven túli felmondással visszaváltható betéteiről és repo típusú kötelezettségeiről a („belföldi” és „a többi részt vevő tagállamban működő”) MPI-k, a „kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB, az NKB-k” és a „központi kormányzat” szektorai, valamint a „külföld” szerint. A hitelintézetek jelenthetik pozícióikat az „MPI-k és a kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k”, helyett a „kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó nem hitelintézetnek minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k” viszonylatában is, feltéve hogy ez nem jár részadatok elvesztésével, és nincs hatással a vastag betűvel nyomtatott pozíciókra. Továbbá a nemzeti adatgyűjtési rendszertől függően és az MPI mérleg e rendeletben szabályozott meghatározásai és besorolási elvei maradéktalan betartásának sérelme nélkül, a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek alternatív módon jelenthetik a forgatható instrumentumokra vonatkozó adatok kivételével a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat az I. melléklet 1. táblázat 5. lábjegyzetének megfelelően, feltéve hogy ez nem érinti a vastag betűvel nyomtatott pozíciókat. |
II. A kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási rendszere
|
2. |
A KBER-en belüli kötelező tartalékképzési rendszer alkalmazásában a „kisebb” hitelintézeteknek a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat legalább az e mellékletben bemutatott táblázatnak megfelelően kell közölniük. A „kisebb” csoporthoz tartozó hitelintézetek biztosítják, hogy az e táblázatnak megfelelő adatszolgáltatás maradéktalanul összhangban legyen az 1. táblázatban közölt definíciókkal és besorolási szempontokkal. A „kisebb” csoporthoz tartozó hitelintézetek tartalékalap-adatainak alapjául három ►M3 ————— ◄ tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött azon negyedév végi adatok szolgálnak, amelyeket az NKB-knak a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig kell megküldeni. |
III. A KBER kötelező tartalékképzési rendszere hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportjai által készített összevont beszámolók
|
3. |
Az EKB-tól kapott felhatalmazás alapján a kötelező tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek végezhetnek összevont statisztikai adatszolgáltatást azonos nemzeti felségterületen levő, kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportjaként is, feltéve hogy az összes érintett intézet lemondott a tartalékképzési követelmény egyösszegű engedményének kedvezményéről. Azonban az egyösszegű engedmény kedvezménye megmarad a csoport mint egész számára. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított listájában. |
|
4. |
Ha a hitelintézetek csoportja összességében a „kisebb hitelintézet” szintje alatt marad, akkor csak a „kisebb” pénzintézetekre vonatkozó egyszerűsített adatszolgáltatási előírásnak kell eleget tennie. Egyébként a csoport egészére a teljes körű adatszolgáltatókra vonatkozó előírások érvényesek. |
IV. Az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlop
|
5. |
Az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlop nem tartalmazza az adatszolgáltatók kötelezettségeit azon intézményekre vonatkozóan, amelyek a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alól mentesített intézménynek minősülnek, azaz reorganizációs intézkedésektől eltérő okok miatt felmentett intézmények. |
|
6. |
A felmentett intézetek névjegyzékében csak azon intézetek szerepelnek, amelyek valamely más okból és nem amiatt kaptak mentességet, mert azokra reorganizációs intézkedések vonatkoznak. A tartalékképzési kötelezettség alól reorganizációs intézkedések miatt átmenetileg mentesített intézményeket továbbra is a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozóként kezelik, s ezért az ilyen intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlopban kell szerepeltetni. A KBER-ben az egyösszegű engedmény alkalmazása miatt a tartalékok alkalmazására ténylegesen nem kötelezett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket is ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
2. RÉSZ
Átmeneti rendelkezések
|
7. |
A két évnél hosszabb felmondási idővel visszaváltható betétekre vonatkozó információk jelentése további értesítésig önkéntes adatszolgáltatás marad. Az adatszolgáltatók választhatnak, hogy e követelménynek önkéntes adatszolgáltatással eleget tesznek, azaz megtehetik, hogy vagy valós számadatokat (beleértve a nulla pozíciót is) jelentenek, vagy (a megfelelő szimbólum alkalmazásával) „nincs adat” közlést tegyenek. Ha azonban az adatszolgáltató a valós számadatok közlése mellett döntött, a továbbiakban már nem közölheti azt, hogy „nincs adat”. |
3. RÉSZ
Egyesülések hitelintézetek részvételével
|
8. |
E melléklet alkalmazásában az „egyesülés”, a „egyesülő” intézmények és a „megszerző intézmény” kifejezések a 1921/2000/EK (EKB/2000/8) ( 30 ) rendelettel módosított, a kötelező tartalék képzéséről szóló 1998. december 1-i 2818/98/EK (EKB/1998/15) ( 31 ) rendeletben megadott jelentéssel bírnak. |
|
9. |
Azon tartalékolási időszakra, amikor az egyesülés végbemegy, a megszerző intézmény tartalékképzési követelményeit a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 13. cikkében előírt módon kell kiszámítani és teljesíteni. |
|
10. |
Az ezt követő későbbi nyilvántartási időszakokra a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségeit az e melléklet függelékében meghatározott szabályokkal összhangban jelentett statisztikai információk és kialakított tartalékalap alapján számítják ki. Egyébként a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók. |
|
11. |
A szokásos adatszolgáltatási eljárástól való átmeneti eltérés a megszerző intézmény számára Az előző bekezdésekben megfogalmazott kötelezettségek sérelme nélkül az adott NKB felhatalmazhatja a megszerző intézményt arra, hogy statisztikai információszolgáltatási kötelezettségének ideiglenes eljárással tegyen eleget, például minden, az egyesülésben részt vevő intézmény külön nyomtatványt használhat az egyesülést követő néhány beszámolási időszakon keresztül. A szokásos adatszolgáltatási ügyrendtől engedélyezett eltérést a lehető legrövidebb időszakra kell korlátozni, és nem tarthat tovább az egyesülés megtörténtét követő hat hónapnál. Az ilyen eltérés nem menti fel a megszerző intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az adatszolgáltatási követelményeknek az e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tegyen, továbbá - ha ez alkalmazható - azon kötelezettsége alól sem, hogy vállalja az egyesülő intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését az e mellékletben foglaltak szerint.
|
FÜGGELÉK
Az egyesülésben részt vevő hitelintézetek tartalékképzési kötelezettségei kiszámítására vonatkozó különleges szabályok (1)
|
Eset sorszáma |
Az egyesülés típusa |
Teljesítendő tartalékolási kötelezettségek |
|
1 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltatót (egyesülő intézményeket) azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
|
2 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
|
3 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) az adott hónap vége és azon határidő között, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túlmenően a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
|
4 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (az egyesülő intézményeket) az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, a megszerző intézménynek (a intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónapot vagy negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia. |
|
5 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő intézmények) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az 1. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
|
6 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
|
7 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik. |
A 2. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
|
8 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelményeknek megfelelően, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Az összevonandó tartalékalapok azok, amelyek akkor lettek volna irányadóak a tartalékolási időszakra vonatkozóan, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
|
9 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltatót és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
A 3. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
|
10 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik. |
A 4. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
|
11 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző) intézményt hoz létre több, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézmény az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia. |
|
12 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó és esetleg egy vagy több teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézményből teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző) szervezet jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit a központi bank az előző negyedévre vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatároz. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Az összevonandó tartalékalapok azok, amelyek akkor lettek volna irányadóak a tartalékolási időszakra vonatkozóan, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egyetlen egyösszegű engedmény megengedett. A megszerző intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónap vagy negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
|
13 |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményből és egy vagy több a „kisebb” csoporthoz tartozó (beolvadó) intézményből egy kisebb csoporthoz tartozó intézmény (megszerző intézmény) jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információs jelentési kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
|
(1) A táblázat a különleges esetekre alkalmazott, bonyolultabb eljárások részleteit mutatja be. A táblázatban nem szereplő esetekre a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 3. cikkében foglalt, a statisztikai információszolgáltatással és a tartalékképzési követelményekkel kapcsolatos általános szabályok vonatkoznak. |
||
III. MELLÉKLET
NEM HITELINTÉZETNEK MINŐSÜLŐ KIS MPI-K STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ÖNÁLLÓ ELEKTRONIKUSPÉNZ-INTÉZETEK BESOROLÁSI ALAPELVEI
1. A hitelintézeteknek nem minősülő kis MPI-kre való tekintettel, az olyan NKB-knak, amelyek úgy döntenek, hogy felmentik a kis MPI-ket a teljes adatszolgáltatási követelmények alól, értesíteniük kell erről az érintett intézményeket, de legritkábban éves gyakorisággal továbbra is gyűjteniük kell legalább a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a nem teljes körű adatszolgáltatók körének mérete megfigyelhető legyen.
2. A 2. cikk (4) bekezdése értelmében az NKB-k eltérést engedélyezhetnek az önálló elektronikuspénz-intézetek számára a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől a következő feltételek legalább egyikének teljesülése esetén:
a) az általuk kibocsátott elektronikus pénzt korlátolt számú vállalkozás fizetőeszközként fogadja el, amely vállalkozásokat a következők alapján egyértelműen el lehet különíteni:
i. ugyanazon a telephelyen vagy egymáshoz közel helyezkednek el; és/vagy
ii. közeli pénzügyi vagy üzleti kapcsolatban állnak a kibocsátó intézettel, beleértve de nem kizárólag a közös tulajdont, a marketing- és disztribúciós szerkezetet,
még akkor is, ha a kibocsátó intézet és az elfogadó vállalkozás különálló jogi személyek,
b) a teljes mérlegük több mint háromnegyed része független az elektronikus pénz kibocsátásától és kezelésétől, illetve az elektronikus pénz forgalomban lévő értékével kapcsolatos kötelezettségek nem haladják meg a 100 millió EUR-t.
3. Ha egy önálló elektronikuspénz-intézet, amely megfelel a 2. bekezdésben meghatározott feltételeknek, nem mentesül a tartalékképzési követelmények alól, jelenteni köteles legalább a tartalékalap kiszámításához szükséges minimális negyedéves adatokat a II. mellékletben előírt módon. Az intézet dönthet úgy, hogy a tartalékalapokra korlátozott adatokat havi gyakorisággal jelenti.
4. Amikor egy elektronikuspénz-intézet a 2. cikk (4) bekezdése alapján mentességben részesül, az EKB statisztikai célokból az MPI-k listájába nem pénzügyi vállalatként fogja feljegyzi az intézetet. Az intézetet MPI-ügyfélként is nem pénzügyi vállalatként fogják kezelni. Az intézetet továbbra is hitelintézetként kezelik az eurorendszer kötelező tartalékképzési követelményeinek tekintetében.
IV. MELLÉKLET
A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK
Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az EKB által előírt statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez:
1. Adatátviteli minimumszabályok
a) A beszámolókat időben és az NKB-k által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-k-hoz;
b) a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;
c) meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyt; és
d) be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.
2. Adatpontossági minimumszabályok
e) A statisztikai információk helyessége érdekében:
— teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),
— a különböző gyakoriságú adatok legyenek konzisztensek;
f) az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;
g) a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és megmagyarázni az NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;
h) a statisztikai információk nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat;
i) az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat;
j) az adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai átadásakor.
3. Koncepcionális megfelelési minimumszabályok
k) A statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;
l) amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket; és
m) az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.
4. Revízióra vonatkozó minimumszabályok
n) Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.
V. MELLÉKLET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A RENDELET ALKALMAZÁSÁHOZ
1. Az e rendeletnek megfelelő első adatszolgáltatás a 2003 januárjára vonatkozó havi adatok jelentésével veszi kezdetét.
1a. Az (1) bekezdés ellenére, az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót még be nem vezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 2. részének 3. és 4. táblázataiban, e tagállamok EU-hoz való csatlakozása dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.
1b. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok EU-hoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.
1c. Az (1c) bekezdés ellenére, az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 2. részének 3. táblázatában, az euró bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.
▼M6 —————
2. Egy 12 hónapos átmeneti ideig az állományadatokra vonatkozó új havi statisztikai követelményeknek a tárgyhónap végét követő 15. munkanap zárásától számított további egyhavi késedelemmel lehet eleget tenni az EKB felé. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében.
2a. Az adatszolgáltatás első 12 hónapja tekintetében az eurót még be nem vezető tagállamoknak megfelelő, az I. melléklet 2. részének 3. és 4. táblázataiban lévő cellákkal kapcsolatos jelentős adatokat a vonatkozó negyedév végét követő 28. munkanapon zárástól számított további egy hónap késéssel lehet bejelenteni az EKB-nak. Az NKB-k dönthetik el, mikor kell megkapniuk az információkat adatszolgáltatóiktól e határidő teljesítése érdekében.
3. Egy 12 hónapos átmeneti ideig a hitelleírásokra és az értékpapírok átértékelődésére vonatkozó követelményeknek a tárgyhónap végét követő 15. munkanap zárásától számított további egy hónap késedelemmel lehet eleget tenni az EKB felé. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében.
4. A hitelek/betétek futamidő szerinti havi részletezéséhez a külföld vonatkozásában és az ilyen hitelek/betétek további, negyedéves, valutanem szerinti részletezéséhez (e tételek a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükségesek) minden tagállamnak képesnek kell lennie meghatározni a menetrendet saját egyedi igényeivel összhangban az MPI-k mérlegstatisztikáinak fizetési mérlegben történő felhasználására.
5. Az átmeneti időszak külön jellemzője az euro többi tagállam általi későbbi elfogadása. Az MPI-k ezt úgy veszik számításba, hogy megőrzik képességüket a nem részt vevő tagállamok rezidenseinek országonkénti pozíciók szerinti részletezésére. Elvileg szükséges lenne az ilyen egyenlegek valutanemek szerinti részletezése is, külön-külön megállapítva a nem részt vevő tagállamok belföldi valutaneme, az euro és más valutanemek szerinti összegeket. Az esetleg túl nagy adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a részt vevő tagállamok összetételében ismertté váló esetleges változások előtti időszakra vonatkozó bármely visszamenőleges adat bizonyos fokú rugalmassággal előállítható, az EKB előzetes jóváhagyásának feltételével.
6. Tekintettel a tagállamok euróra való átállása keretében végrehajtott készpénzcserére, az adatszolgáltatási rendszernek a részt vevő tagállamok nemzeti valutáiban meghatározott tételeit az adott tagállam monetáris unióba való belépése időpontjától kezdődően, az érintett valutáról az euróra való készpénzcsere befejezését megelőzően be kell számítani az euróban meghatározott tételek közé.
7. 2003. május 1-jétől 2003. december 31-éig a résztvevő tagállamok MPI-jei által kibocsátott PPA befektetési jegyek tulajdonosainak belföldi/más résztvevő tagállamok/egyéb külföldi bontásban készített havi adatszolgáltatást az EKB-nak további egy hónapos késéssel lehet megküldeni azon hónap végétől számított 15. munkanap üzleti zárásához képest, amelyre az adatok vonatkoznak. E határidő betartása érdekében az NKB-k határozzák meg, hogy az adatszolgáltatóktól mikor kell az adatokat megkapniuk.
( 1 ) Az Európai Központi Bank 2423/2001/EK rendelete (HL L 333., 2000.12.17., 1. o.)
( 2 ) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
( 3 ) HL L 318., 1998.11.27., 1. o.
( 4 ) HL L 356., 1998.12.30., 7. o.
( 5 ) HL L 229., 2000.9.9., 34. o.
( 6 ) HL L 275., 2000.10.27., 39. o.
( 7 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
( 8 ) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.
( 9 ) HL L 356., 1998.12.30., 1. o.
( 10 ) Ideértve a banki kötvények nagyközönség részére történő eladásából származó bevételt is.
( 11 ) A 2000/28/EK irányelvvel (HL L 275., 2000.10.27., 37. o.) módosított és időről időre módosítható, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.).
( 12 ) Ez és a későbbi utalások az ESA 95-ben szereplő szektorokra és alszektorokra vonatkoznak.
( 13 ) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.
( 14 ) HL L 229., 2000.9.9., 34. o.
( 15 ) HL L 356., 1998.12.30., 1. o.
( 16 ) A hitelintézetek jelenthetik pozícióikat „a kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó, hitelintézetnek nem minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k vonatkozásában”, és nem az „MPI-k” és a „kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k viszonylatában”, feltéve hogy ez nem jár részletek kihagyásával, és nem befolyásolja a vastag betűvel nyomtatott pozíciókat.
( 17 ) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamok MPI-n és államháztartásán kívüli rezidens szektorok részére nyújtott hitelekre alkalmazható, valamint a külföld részére nyújtott hitelekre a futamidőt egy évnél kell megbontani, havonta. A részt vevő tagállamok központi kormányzaton kívüli államháztartása részére nyújtott hitelekre vonatkozó futamidő szerinti részletezés negyedéves.
( 18 ) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamokban működő MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokra vonatkozik. Negyedéves adatként a részt vevő tagállamokban működő nem MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokat „legfeljebb egy év” és „éven túli” kategóriákba sorolják.
( 19 ) Csak a „külföld”-del szemben.
( 20 ) Beleértve az MPI-k nevében kibocsátott, előre kifizetett kártyákon szereplő összegeket képviselő függő egyenlegeket és más, az elektronikus pénz kibocsátásából eredő kötelezettségeket.
( 21 ) Beleértve a hatóságilag szabályozott betéteket.
( 22 ) Beleértve a nem átruházható, látra szóló betéteket.
( 23 ) Egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.124)
( 24 ) Háztartások (S.14) + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)
( 25 ) További értesítésig az adatszolgáltatás a „két éven túli felmondással visszaváltható betétekről” önkéntes.
( 26 ) A hitelek és a betétek esetében az alszektoronkénti havi részletezés kötelező.
( 27 ) Az e melléklet 2. részében levő táblázatokban az EKB-t úgy kell besorolni, ahogyan a rezidens MPI-ket abban az országban, ahol az EKB tényleges székhelye van.
( 28 ) Vagyis e táblázatok nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzékei.
( 29 ) Vagyis e táblázatok nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzékei.
( 30 ) HL L 229., 2000.9.9., 34. o.
( 31 ) HL L 356., 1998.12.30., 1. o.