7.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/1

1.1.

Az EKB általánosságban üdvözli az irányelvjavaslat célkitűzését, ami a pénzügyi intézményekben befolyásoló részesedések szerzése és növelése felügyeleti értékelésének tekintetében a jelenlegi szabályozási keretet hivatott javítani, ezáltal erősítve e területen a felügyeleti politikák zavartalan vitelét.

1.2.

Az EKB különösen támogatja az irányelvjavaslat következő alkotóelemeit. Először, a felügyeleti értékelési kritériumok javasolt meghatározásának bevezetésétől várható, hogy támogatni fogja a felügyeleti gyakorlatok szorosabb konvergenciáját, nagyobb egyértelműséget teremt a részesedést szerezni kívánó személyek számára és növeli a jogbiztonságot valamennyi résztvevő számára. Másodszor, hozzá fog járulni a nagyobb átláthatósághoz a részesedést szerezni kívánó személyek számára a felügyeleti hatóságokra vonatkozó azon új követelmény is, hogy tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé a szükséges, a bejelentéskor benyújtandó információk listáját. Harmadszor, tovább fogja erősíteni a felügyeleti átláthatóságot a felügyeleti hatóságokra vonatkozó azon új követelmény, hogy elutasító határozatuk indokolásáról írásban kell a kérelmezőt értesíteniük. Negyedszer, a „székhely szerinti-fogadó” (7) hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó követelmények szigorítása hozzá fog járulni a székhely szerinti és a fogadó felügyeleti hatóságok ismereteit is tükröző, megbízható felügyeleti értékeléshez is.

1.3.

A befolyásoló részesedések szerzésének vagy növelésének az érintett pénzügyi intézmény illetékes hatósága általi jóváhagyása szorosan kapcsolódik ugyanazon felügyelőnek a megfelelő intézmény üzleti tevékenysége megkezdésének engedélyezésére, folyamatos biztonságának és megbízhatóságának biztosítására és a pénzügyi válsághelyzetekben lehetséges intézkedések megtételére vonatkozó felelősségéhez is. A pénzügyi stabilitás szempontjából emiatt fontos annak biztosítása, hogy a felülvizsgált szabályozási keret ne rontsa a pénzügyi intézmények folyamatos biztonságának és megbízhatóságának biztosítására használt felügyeleti eszközök hatékonyságát. Ezen felül az engedélyezési és jóváhagyási követelményeknek a lehető legegységesebbnek kell lenniük a szabályozói arbitrázs kizárására. Különösen fontos ez akkor, ha a részesedést szerezni kívánó személy tevékenysége végzésének központja harmadik országban van, vagy pedig ez a személy nem szabályozott jogalany.

1.4.

Emellett a befolyásoló részesedésekre vonatkozó ügyletek azon széles körére tekintettel, amelyre az irányelvjavaslat vonatkozni fog (beleértve a kisebbségi és többségi részesedéseket, a szabályozott és nem szabályozott, részesedést szerezni kívánó személyeket, az EU-n belülről és kívülről érkező, részesedést szerezni kívánó személyeket), az irányelvjavaslatban megállapított kritériumoknak lehetővé kell tenniük a felügyeleti hatóságok számára a megbízható felügyeleti értékelés elvégzését a változó összetettségi fokú ügyletek vonatkozásában.

1.5.

Mindezek előre bocsátása mellett az irányelvjavaslat egyes vonatkozásai aggályokat vetnek fel, amelyeket lentebb részletesebben kifejtünk. Az e véleményben szereplő különös észrevételek és a szövegezési javaslatok is az irányelvjavaslat azon rendelkezéseire összpontosítanak, amelyek a banki irányelvet (8) módosítják. A mögöttes megfontolások azonban egyformán vonatkoznak a pénzügyi szektor olyan más szabályozott jogalanyaira is, amelyekre az irányelvjavaslat hatálya kiterjed. Ezért a különös észrevételeket és javaslatokat megfelelően alkalmazni kell a banki irányelven kívül az irányelvjavaslat által módosított más közösségi irányelvekre is, a szektorokon átnyúló összhang biztosítása céljából is.

2.1.

Az EKB úgy ítéli meg, hogy a javasolt értékelési kritériumokat szorosabban hozzá kellene igazítani az engedélyezési folyamatban figyelembe vett kritériumokhoz (9). Az irányelvjavaslat e tekintetben lényeges különbségeket vezetne be. Ez felügyeleti aggályokat vet fel, mivel esetlegesen teret adhat a részesedést szerezni kívánó jogi vagy természetes személyek számára a viszonylag szigorúbb engedélyezési követelmények megkerülésére egy hitelintézet megvásárlásán keresztül. Emellett fontos annak – nem csak az engedélyezési eljárás során, hanem a hitelintézet befolyásoló részesedésében történő változás jóváhagyásával összefüggésben is történő – biztosítása, hogy megfelelően figyelembe vételre kerüljenek az ügylet tárgyát képező intézmény biztonságának és megbízhatóságának kulcsfontosságú előfeltételei, valamint annak hatékony felügyelete, mivel lehetséges, hogy a felügyeleti eljárás egy későbbi szakaszában ezeket már nem lehet hatékonyan kezelni.

2.2.

Egy lényeges különbség az értékelés általános hatóköréhez kapcsolódik. A jelenlegi banki irányelv értelmében zajló engedélyezési eljárásban a felügyeleti hatóságok megvizsgálják a leendő részvényesek vagy tagok alkalmasságát, figyelembe véve a hitelintézet megbízható és megfelelő vezetése biztosításának szükségességét (10). A befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése vonatkozásában a banki irányelv hasonlóképpen előírja, hogy az illetékes hatóságok tiltakozhatnak a részesedést szerezni kívánó személy terve ellen, ha a hitelintézet megbízható és megfelelő vezetése biztosításának szükségességére tekintettel nincsenek meggyőződve az érintett személy alkalmasságáról (11). Az irányelvjavaslat értelmében azonban a felügyeleti hatóságok a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a javasolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát kizárólag a részesedést szerezni kívánó személynek a hitelintézetre gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve értékelnék. Az EKB ezért javasolja, hogy az irányelvjavaslat úgy kerüljön módosításra, hogy az kötelezze a felügyeleti hatóságokat – a befolyásoló részesedés szerzésével összefüggésben is – annak biztosítására, hogy ne kerüljön veszélybe az ügylet célját képező intézmény megbízható és körültekintő vezetése.

2.3.

Egy másik aggály az irányelvjavaslat azon új rendelkezéséhez kapcsolódik, amely szerint a felügyeleti hatóságok csak akkor emelhetnek kifogást a javasolt részesedésszerzés ellen, „ha úgy találják, hogy a [felügyeleti értékelési] feltételek nem teljesülnek” (12). Ezzel ellentétben: az engedélyezési eljárás esetében az illetékes hatóságok jogosultak az engedély megadásának megtagadására akkor is, ha „nincsenek meggyőződve” a részvényesek vagy tagok alkalmasságáról (13). Különösen az összetettebb ügyekben vezethet nemkívánatos eredményre a felügyeleti hatóságokra a befolyásoló részesedések szerzésének vagy növelésének értékelésével kapcsolatban hárított ezen új bizonyítási teher, amennyiben például a felügyelő hatóságoktól megkövetelhető lenne valamely ügylet jóváhagyása annak ellenére, hogy nincsenek meggyőződve a felügyeleti értékelési kritériumok teljesítéséről. Az EKB következésképpen javasolja az irányelvjavaslat ezen aggály orvoslását célzó módosítását.

2.4.

Biztosítani kell továbbá, hogy az ügylet célját képező intézmény hatékony felügyeletét ne gátolhassa az a csoport, amelynek részét képezi az ügylet célját képező intézmény a javasolt részesedésszerzés eredményeként, azzal, hogy a csoport szerkezete nem kellően átlátható. A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséhez szükséges engedély megszerzésének követelményei előírják, hogy az illetékes hatóságok az engedélyt csak akkor adhatják meg, ha a hitelintézet és a más természetes vagy jogi személyek közötti szoros kapcsolatok nem gátolják a hatóságok felügyeleti feladatainak hatékony ellátását (14). Az EKB úgy ítéli meg, hogy be kell vezetni egy hasonló követelményt a csoport szerkezetének átláthatósága vonatkozásában, a befolyásoló részesedés szerzésének vagy növelésének felügyeleti jóváhagyása tekintetében, és javasolja ebből a célból egy további kritérium bevezetését a felügyeleti értékelési kritériumok listájába (15).

2.5.

Azokban a helyzetekben, amelyekben az ügylet célját képező hitelintézet a javasolt részesedésszerzés következtében olyan csoport részévé válna, amelynek tevékenysége végzésének központja az EU-n kívül van, az EKB hangsúlyozni kívánja a következők szükségességét: i. az anyavállalat megfelelő felügyelete az érintett harmadik országban; és ii. a harmadik ország illetékes hatósága részéről megfelelő felelősségvállalás az ügylet célját képező intézmény felügyeleti hatóságával való együttműködésre vonatkozó képesség és szándék vonatkozásában. Tekintettel a bankcsoportok hatékony konszolidált felügyelete és a hatékony bankfelügyelet tekintetében a székhely szerinti-fogadó hatóságok közötti megfelelő együttműködés fontosságára (16), elengedhetetlen a valamely EU-hitelintézetben történő befolyásoló részesedés szerzésének vagy növelésének jóváhagyásakor arról meggyőződni, hogy nem állnak-e fenn e tekintetben akadályok az érintett harmadik országban. Következésképpen az EKB úgy véli, hogy a javasolt értékelési kritériumok közé fel kell venni egy ennek megfelelő, külön kritériumot.

2.6.

Az irányelvjavaslat előírja, hogy a tagállamok „nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedési arány tekintetében és nem vizsgálhatják a részesedésszerzést a piac gazdasági igényei alapján” (17). Ez a tilalom a Bíróság következetes ítélkezési gyakorlatát tükrözi (18), amelynek értelmében a nemzeti rendelkezéseket a tőke szabad mozgása korlátozásának kell tekinteni, ha azok valószínűleg meggátolják vagy korlátozzák az érintett vállalkozásban részesedés szerzését vagy visszatartják más tagállamok befektetőit tőkéjük befektetésétől (19), amennyiben a rendelkezések nem indokolhatóak a Szerződés 58. cikkében meghatározott okokkal vagy más nyomós közérdekkel (20). E tekintetben azonban a Szerződés tartalmazza a felügyeleti intézkedésekre (21) utaló külön kitételt, feltéve, ha ezek a mentességek nem képeznek önkényes megkülönböztetést vagy a tőke szabad mozgásának burkolt korlátozását (22). Valójában kivételes körülmények között gátolhatja az ügylet tárgyát képező intézmény megfelelő működését az olyan nagy részvényesek közötti ütközés, akiknek részesedése elég nagy ahhoz, hogy meggátolják a döntéshozatalt, viszont nem elegendő az intézmény ellenőrzéséhez. Az ilyen tulajdonosi struktúra hátrányosan befolyásolhatja az intézmény vezetését, aminek lehetnek kedvezőtlen hatásai az intézmény hatékony felügyeletére is. Felügyeleti szempontból ezért fontos lenne megfelelő biztosítékokat megtartani az ilyen ingatag tulajdonosi szerkezetek kialakulása ellen már azon a ponton, amikor a hitelintézetben a befolyásoló részesedés változása jóváhagyásra kerül. Mindezek előre bocsátása mellett az irányelvjavaslatot módosítani kell a felügyeleti hatóságok részére azon lehetőség biztosításával, hogy tiltakozhassanak a javasolt részesedésszerzés ellen, amennyiben a részesedésszerző által a hitelintézetre valószínűsíthetően gyakorolt hatásra figyelemmel nem győződtek meg arról, hogy az ügylet célját képező intézmény vállalati irányítási szabályozása kellően szilárd ahhoz, hogy megelőzze annak döntéshozatali folyamatában a lehetséges patthelyzet kialakulását a javasolt részesedésszerzést követően. E további kritérium bevezetése szükségessé tenné az irányelvjavaslatból azon fent említett rendelkezés elhagyását, ami tiltja a megszerzendő részesedés szintjére vonatkozó, bármiféle előzetes feltétel megszabását (23).

2.7.

Az irányelvjavaslat értékelési kritériumai közül néhány további tisztázásra érdemes. Az EKB különösen előnyösnek tekintené annak kifejezett kijelentését, hogy az ügylet célját képező intézmény a befolyásoló részesedés javasolt szerzését vagy növelését követően továbbra is feleljen meg minden vonatkozó felügyeleti követelménynek. Az EKB ezért azt javasolja, hogy a vonatkozó értékelési kritérium (24) kerüljön megfelelően módosításra. Továbbá az illetékes hatóságok általi értékelésnek nem szabad annak meghatározására szorítkoznia, hogy vajon fennállnak-e ésszerű indokok a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanújára, hanem annak ki kell terjednie minden más súlyos bűncselekményre is (25).

2.8.

Végül az EKB lényegesnek látja annak egyértelművé tételét, hogy a felügyeleti hatóságok a befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése jóváhagyásának eldöntésekor figyelembe vehetik a részesedést szerezni kívánó intézmény által annak biztosítására tett kötelezettségvállalásokat, hogy az ügylet célját képező intézmény képes legyen megfelelni a felügyeleti értékelési kritériumoknak. A kötelezettségvállalásoknak jogi kötőerővel rendelkező erejű kötelezettségeken kell alapulniuk. A minimális tőkekövetelménynek minden esetben meg kell felelni a befolyásoló részesedés megszerzésének idején. Az irányelvjavaslatban e gyakorlat meghatározásának célja az lenne, hogy lehetővé tegye a felügyeleti hatóságoknak olyan ügyletek jóváhagyását, amelyeket az ilyen kötelezettségvállalások hiányában egyébként el kellene utasítaniuk. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy a feltételes jóváhagyás gyakorlata – amit a banki irányelv az engedélyezési eljárással összefüggésben kifejezetten előír (26) – hozzájárulna a hitelintézetek tevékenysége megkezdésének engedélyezési eljárásai, valamint a részesedésszerzésre vagy részesedésnövelésre vonatkozó eljárások további összehangolásához.

3.1.

Alapjában véve az EKB úgy ítéli meg, hogy a felügyeleti jóváhagyási eljárás erősítésére szolgáló eljárási intézkedéseknek nem szabad veszélyeztetniük a mögöttes prudenciális célkitűzéseket. A részesedések szerzése vagy növelése értékelési időszakára vonatkozó határidőknek (27) ezért elsősorban és mindenek előtt azt kell biztosítaniuk, hogy a felügyeleti hatóságok megfelelő és indokolt határozatot hozhassanak. Különösen, ha a határidők indokolatlanul szorosak, fennáll annak kockázata, hogy a felügyeleti hatóságoknak jóvá kell hagyniuk kérelmeket még akkor is, ha nem volt elegendő idejük – különösen összetettebb ügyekben –a teljes körű elemzés elvégzésére. Ez hátrányosan befolyásolná az értékelő határozatok hitelességét és minőségét, aminek lehetnek kedvezőtlen hatásai a pénzügyi stabilitásra is.

3.2.

E kérdés fontosságára tekintettel az EKB úgy ítéli meg, hogy a teljes értékelési időszakra vonatkozó főbb módosításokat az EU felügyeletei hatóságaival szoros konzultáció keretében kell végrehajtani abból a célból, hogy teljes egészében figyelembe vegyék az illetékes hatóságok szakmai tapasztalatát. Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy a felügyeleti hatóságok minden pénzügyi szektorban komoly aggályokat fejeztek ki (28) a következők vonatkozásában: i. az értékelés teljes időtartamának a jelenlegi körülbelül hatvanöt munkanapról harminc munkanapra való lényeges, javasolt csökkentése; és ii. az a javaslat, miszerint az értékelési időszak már azt megelőzően kezdetét venné, hogy valamennyi szükséges információ beérkezne (29). Ennek előrebocsátása mellett az EKB ajánlása az, hogy kerüljenek újbóli megfontolásra az átfogó értékelésre javasolt időtartamok.

3.3.

Meg kell hosszabbítani továbbá a felügyeleti hatóságok számára a részesedést szerezni kívánó személyektől további információk bekérésére és a részesedést szerezni kívánó személyek számára az ilyen információk benyújtására javasolt, leghosszabb időtartamokat. Különösen az olyan nagy és összetett intézményeket érintő esetekben, amelyek lényeges felügyeleti információmegosztást igényelnek (ami járhat harmadik országok hatóságainak bevonásával is) vagy felügyeleti ellenőrzés alatt nem álló részesedést szerezni kívánó személyekhez kapcsolódó ügyekben, rendszerint nem megvalósítható a további információk szükségességének öt munkanapos határidőn belüli, megfelelő értékelése (30). A részesedést szerezni kívánó is nehéznek találhatja az ilyen információknak minden esetben mindössze tíz munkanapon belül történő rendelkezésre bocsátását (31). Nem lenne kívánatos, hogy ha a részesedésszerzésekre és részesedésnövelésekre vonatkozó kérelmeket a felügyeleti hatóság információhiánya miatt kellene elutasítani (32) csak amiatt, mert a felügyeleti hatóságok nem voltak képesek megfelelően értékelni a további információk szükségességét, vagy pedig a részesedést szerezni kívánó személyek nem voltak képesek ezen információknak a rendkívül szűk határidőn belüli szolgáltatására. Míg a részesedést szerezni kívánó személyeknek lehetőségük lenne ismételten bejelenteni kérésüket, az ilyen eljárásnak kivételnek kellene megmaradnia, mivel egyébként ez szükségtelenül terhessé és kevésbé hatékonnyá tenné a jóváhagyási eljárást mindkét oldal számára. Emellett néhány tagállamban közzéteszik a kérelmeket elutasító határozatokat, ami jelentős kárt okozhat a részesedést szerezni kívánónak, különösen, ha azt nemzeti vagy nemzetközi tőzsdéken jegyzik.

3.4.

Az EKB álláspontja az, hogy amennyiben a részesedést szerezni kívánó intézmény bejelentést tesz az ügylet célját képező intézmény hatáskörrel rendelkező hatóságánál, de nem teljes körű információkat szolgáltat (33), ennek nem szabad kiváltania azt, hogy az illetékes hatóság kiadja az átvételi elismervényt (34), illetve a határidők azonnali megkezdődését (35). Valójában ezt a megközelítést fogadta el a Bizottság az összefonódások európai szabályaival összefüggésben (36) az összefonódások bejelentésére. Az ECMR-t végrehajtó szabályok (37) előírják, hogy a „bejelentések a Bizottság által történő kézhezvételük napján lépnek hatályba” (38). Amennyiben azonban az információk bármely lényeges vonatkozásban hiányosak, a Bizottságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a bejelentő feleket. Ilyen esetekben a bejelentés „azon a napon lép hatályba, amikor a hiánytalan információkat a Bizottság megkapja” (39). A Bizottság késedelem nélkül írásban igazolja a következők kézhez vételét: a) a bejelentés; valamint b) a bejelentő felek által a Bizottságnak küldött válaszok, amennyiben a nyújtott információk nem voltak teljesek (40). Ennek előre bocsátásával az EKB azt javasolná, hogy a határidőnek hivatalosan csak akkor kellene megkezdődnie, amikor a szükséges információk teljes körűek, valamint a helytelen vagy félrevezető információkat hiányos információnak kellene tekinteni (41).

3.5.

Ehhez kapcsolódó, de általánosabb kérdésként az irányelvjavaslat egy értékelése igazolja, hogy számos technikai kérdés nem kezelhető megfelelően a banki irányelv keretén belül, és esetleg végrehajtási intézkedések garantálhatnák az olyan sajátos eljárási szabályok kérdésének kezelését, amelyek további finomításra szorulnak a megfelelő jogbiztonság és az egész EU-ban megfelelően egységes versenyfeltételek biztosítására. Amint azt az EKB korábbi véleményeiben is következetesen hangsúlyozta, álláspontja szerint a 2. szintű jogszabályoknak az EU pénzügyi intézményeire vonatkozó technikai szabályok közös törzseként kell megjelenniük (42). Ezt a nézetet osztják a felügyeleti hatóságok is, amelyek ugyancsak támogatásukat fejezték ki a végrehajtási intézkedések fokozottabb használatához (43). Mindezek előrebocsátása mellett a javaslat az, hogy az irányelvjavaslatban szereplő komitológia rendelkezések (44) hatálya kerüljön kiterjesztésre és tegyék lehetővé olyan 2. szintű intézkedések elfogadását, amelyeket az EU-ban mindenütt egységesen kell végrehajtani az átültetési határidő lejárata előtt (45). A felügyeleti értékelési kritériumok meghatározásán és egyértelművé tételén túlmenően a részletes végrehajtási szabályoknak le kell fedniük különösen a következő vonatkozásokat: i. a részesedést szerezni kívánók által benyújtott bejelentésekre vonatkozó szabályok (a bejelentések benyújtására jogosult személyek, annak egyértelművé tétele, hogy mit értünk az „összehangoltan fellépő több ilyen személy” fogalma alatt, a bejelentés hatálybalépésének napja, határidők, stb.); ii. a felügyeleti értékeléshez szükséges információkat részletesen meghatározó lista; és lehetségesen még iii. azon kötelezettségvállalások típusa, amelyekbe a részesedést szerezni kívánók az illetékes hatóság vonatkozásában bocsátkozhatnak. E vonatkozások tekintetében az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy fel lehetne használni az ECMR-rel összefüggésben alkalmazott, részletes végrehajtási szabályok tanulságait.

3.6.

Végül meg lehet fontolni az irányelvjavaslatba olyan differenciáltabb határidők bevezetését, amelyek arányban állnának a befolyásoló részesedés vizsgált szerzése vagy növelése összetettségével. Ez összhangban állna az arányosság elvével, ami már az irányelvjavaslat más rendelkezéseiben is megállapításra került (46). Az egyszerű és az összetettebb ügyek közös, tárgyilagos és átlátható minősítési szempontok – amelyeket ugyancsak végrehajtási rendelkezések formájában lehetne elfogadni – szerinti megkülönböztetése azzal az előnnyel járna, hogy biztosítaná az egyszerű esetek gyorsabb elbírálását, míg ugyanakkor garantálná az olyan összetettebb ügyek megbízható elbírálását, amelyek rendszerint több időt igényelnek. Az EKB úgy ítéli meg, hogy a banki irányelvben jelenleg előírt határidők (47) továbbra is alkalmazhatók lehetnének az ilyen összetett esetekre (48), illetve az olyan helyzetekre is, amelyek az irányelvjavaslat szerint meghosszabbított értékelési időszakkal járnak (49).

5.1.

A Bizottság Szerződés alapján fennálló szerepe betöltésének lehetővé tételére (52) az irányelvjavaslat előírja, hogy a Bizottság kérheti a nemzeti illetékes hatóságoktól, hogy bocsássák rendelkezésére a felügyeleti értékelések alapjául használt dokumentumokat, valamint a részesedést szerezni kívánó személynek adott indokokat (53). Az irányelvjavaslat értelmében a Bizottságnak nyújtott információkat csak annak megállapítására lehet felhasználni, hogy valamely tagállam teljesítette-e a banki irányelv alapján fennálló kötelezettségeit (54).

5.2.

Az EKB számos általános állásponttal rendelkezik e javasolt intézkedés vonatkozásában. A Bizottságnak a Szerződés őreként, valamint a közös piac megfelelő működésének és fejlődésének biztosítása érdekében (55) biztosítania kell, hogy alkalmazásra kerüljön a Szerződés, illetve az intézmények által annak alapján hozott intézkedések. A Bizottságnak adott esetben arra is hatásköre van, hogy eljárást indítson a Bíróság előtt, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam nem teljesítette a Szerződés alapján fennálló kötelezettségeit (56). Míg a Bizottságot terheli azon állítás bizonyítása, hogy valamely kötelezettséget nem teljesítettek (57), a Bíróság egyértelműen megállapította, hogy a tagállamoknak a Szerződés 10. cikke értelmében elő kell segíteniük a Bizottság feladatainak teljesítését, ami különösen azt jelenti, hogy kötelesek jóhiszeműen közreműködni a Bizottság vizsgálataiban és rendelkezésére kell bocsátaniuk az e célra bekért információkat (58).

5.3.

Az EKB alapvetőnek tartja, hogy a Bizottság megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen az információkhoz, a Szerződés alapján fennálló feladatai ellátása céljából. Emellett az EKB megjegyzi, hogy az irányelvjavaslat értelmében és a Szerződés 287. cikkének megfelelően a Bizottságnak szolgáltatott információkra a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, amit minden olyan személyre elő kell írni, aki a Bizottságnak dolgozik vagy valaha is dolgozott, ami annyit jelent, hogy a Bizottság által kapott bizalmas információk semmiféle személynek vagy hatóságnak nem adhatók ki (59).

5.4.

Amennyiben az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó európai szabályok érvényesülnek (60), a tagállamok kormányának és illetékes hatóságainak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amelyek az ECMR által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükségesek (61) a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak megfelelően (62). Ezen felül a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak az olyan „jogos érdekek” védelmére (63), mint a „prudenciális szabályok” (64). Ha komoly kétely merül fel arra nézve, hogy valamely intézkedés ténylegesen prudenciális szabályokon alapul-e, az intézkedést az érintett tagállamnak be kell jelentenie a Bizottságnak (65), amely alaposan megvizsgálja, hogy az elfogadott intézkedést indokolja-e valamely jogosnak minősülő érdek (66).

5.5.

Az irányelvjavaslat értelmében az EKB úgy értelmezi, hogy a Bizottság Szerződés őreként fennálló feladatai teljesítését nagyban elősegítené, ha hatásköre lenne a nemzeti felügyeleti hatóságoktól történő közvetlen (a kormányok közbenjárása nélküli) információbekérésre. A felügyelet körében azonban a Bíróság rámutatott, hogy: „ha a tagállamon belül megfelelően kell működnie a bankok felügyeleti ellenőrzésének és az illetékes hatóságok közötti információcserének, szükséges a szakmai titoktartás védelme. A bizalmas információk bármely okból való felfedése nem csak a közvetlenül érintett hitelintézetre járhat káros következményekkel, hanem általánosságban a bankrendszerre is (67)”.

5.6.

A Bíróságnak nem volt lehetősége részletesebben értékelni egyfelől a szakmai titoktartás és az egyes pénzügyi intézményekre vonatkozó felügyeleti információk bizalmas jellegének a nemzeti felügyeleti hatóságok általi védelme szükségességét, szembeállítva másfelől a Bizottság Szerződés őreként fennálló jogaival és kötelezettségeivel. Az EKB megítélése szerint azonban mindenképpen megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a következők egyeztetése céljából: a Bizottságnak álljon kellő időben rendelkezésére egy adott ügy érdemi eldöntéséhez szükséges összes információ (68) – a részesedést szerezni kívánó személyek jogai védelmének szükségessége mellett –, valamint a felügyeleti hatóságok azon kötelezettsége, hogy garantálják a pénzügyi intézményekre vonatkozó információk bizalmasságát a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából (69). Ennek előre bocsátása után a felügyeleti hatóságokat a szakmai titoktartás védelmére és a felügyeleti információk bizalmasságának megőrzésére terhelő kötelezettség alóli eltérésnek egyértelműen a befolyásoló részesedések szerzése bejelentésének azon eseteire kell korlátozódnia, amelyekben vagy: i. az illetékes hatóság az értékelés befejezésekor úgy határozott, hogy tiltakozik a javasolt részesedésszerzés ellen, és a Bizottság hivatalos panaszt kapott a részesedést szerezni kívánó személytől; vagy ii. ésszerű okkal feltételezhető, hogy az illetékes hatóság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a felügyeleti értékelési kritériumokat vagy eljárásokat. Figyelembe véve a felügyeleti hatóságok függetlenségének elvét (70), egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottságnak nem szabad beavatkoznia a tényleges felügyeleti döntéshozatalba, és hogy az illetékes hatóságoknak csak a felügyeleti értékelés befejezése után kell felfedniük a vonatkozó információkat. Ugyanakkor az EKB meggyőződése, hogy a jogi keretek értékelési kritériumok és eljárások vonatkozásában javasolt pontosítása jelentősen növelni fogja a jogi egyértelműséget és jogbiztonságot a részesedések szerzése és növelése felügyeleti értékelésének vonatkozásában, ezzel csökkentve annak szükségességét, hogy a Bizottság eljárásokat indítson a közösségi jog lehetséges megsértése miatt.

6.1.

Mivel a Szerződés alapján az EKB-val konzultációt kell folytatni az irányelvjavaslatról, e célból egy idézetet kell az irányelvjavaslatba beiktatni, a Szerződés 253. cikkének megfelelően.

6.2.

Az irányelvjavaslat egyértelműbbé teszi a banki irányelvet (71) azzal, hogy kereszthivatkozást tesz a szavazati jogok 2004/109/EK irányelvben adott fogalommeghatározására (72). Bár a javasolt módosítás üdvözölt, a fogalommeghatározást egységesen kell a banki irányelv egészében alkalmazni, amint az a mellékletben további részletezésre kerül.

6.3.

A „részesedést szerezni kívánó személy” (73) fogalmát fel lehetne venni a banki irányelvben meghatározott fogalmak listájába (74). Emellett a „részesedést szerezni kívánó személy” fogalmába tartozik az irányelvjavaslat értelmében „bármely természetes vagy jogi személy” vagy „az összehangoltan fellépő több ilyen személy”. Mivel ez utóbbi fogalom banki irányelvbe való bevezetésére először tettek javaslatot, tovább kellene vizsgálni az ide tartozó helyzeteket, illetve azoknak az érintett (természetes vagy jogi) személyekre – például a bejelentési kötelezettség vonatkozásában – gyakorolt kihatásait. E vonatkozások tisztázása történhet a végrehajtási rendelkezésekben.

6.4.

Az irányelvjavaslatban előírt (75), meghosszabbított értékelési időszak vonatkozásában az EKB úgy véli, hogy annak a harmadik országból származó minden részesedést szerezni kívánóra (természetes és jogi személyre is) vonatkoznia kellene, tekintet nélkül arra, hogy szabályozott személyről van-e szó vagy sem.

6.5.

Biztosítani lehetne hosszabb (legalább tizenkét hónapos) átültetési határidőt az irányelvjavaslat vonatkozásában, valamint egy felülvizsgálati záradékot is, mivel az irányelvjavaslat a pénzügyi szektor különböző részeit érinti, és az jogszabályváltozásokkal és a nemzeti felügyeleti hatóságok gyakorlatának kiigazításával is fog járni. Egy átmeneti időszak megfontolása is hasznos lenne, különösen, ha az irányelvjavaslat elfogadását követően nem kerül egyformán gyorsan átültetésre valamennyi tagállamban, ami felvetheti például az irányelv alkalmazhatóságának kérdését is a határokon átnyúló és más illetékes hatóságokkal való konzultációt igénylő ügyekben.