19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/11

1.

A kockázatitőke-rendelettervezet célja az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) által a vállalkozás beindítása szakaszában tapasztalt finanszírozási hiányosságok megoldása. Mivel e vállalkozások finanszírozásának jelentős része kisebb – átlagosan 60 millió EUR alatti kezelt eszközállomány alatti méretű – alapokból származik, a rendelettervezet célja, hogy Unió-szerte javítsa a forrásbevonási képességet. A rendelettervezet egységes szabályozási keretben hozza létre az azonos jellemzőkkel rendelkező, külön európai kockázatitőke-alapokat. Ez biztonságot és átláthatóságot teremt minden érdekelt számára, beleértve a befektetőket, szabályozókat és a befektetésre jogosult vállalatokat. Az egységes piaci engedély bevezetése – melynek révén az egyik tagállamban nyilvántartásba vett alap befektetési jegyeit más tagállamokban is forgalmazni tudja – csökkentené az igazgatási terheket és behatárolná a szabályozási akadályokat.

2.

Ezt a keretet kiegészíti az európai szociális vállalkozásokról szóló rendelettervezet, amelynek célja a szociális vállalkozás ösztönzése az európai szociális vállalkozás (a továbbiakban: európai szociális vállalkozások) új kategóriájának létrehozása révén. Ez segíteni fog a befektetőknek a szociális vállalkozásokba befektető alapok azonosításában és összehasonlításában és tágítani fogja az alapok nemzetközi befektetőknek történő forgalmazásának lehetőségeit.

3.

Az Európa 2020 stratégiában (3) ismételten szerepel, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására célzott szabályozási fellépés szükséges, különösen azon akadályok kezelése révén, amelyek hátráltatják a kockázatitőke-finanszírozás erre szánt befektetési alapok révén történő áramlását. Az Európai Tanács jóváhagyta ezt a megközelítést azzal, hogy felhívást intézett a kockázati tőke határokon átnyúló áramlása megmaradt szabályozási akadályainak megszüntetésére (4). Ennek eredményeként az Európai Bizottság 2011 áprilisában kezdeményezést jelentett be annak biztosítására, hogy bármelyik tagállamban letelepedett kockázatitőke-alap az egész Európai Unióban folytathasson forrásbevonási tevékenységet (5).

4.

Az EKB már észlelte a számos kkv által a finanszírozáshoz való hozzáférésben aközelmúltban – a nagyvállalatoknál nagyobb mértékben és különösen piaci stresszhelyzetben – tapasztalt nehézségeket (6). A gyorsan terjeszkedő kkv-k forrásbevonásának elősegítésére és a vonatkozó szabályozási követelmények egyszerűsítésére az EKB-nak meggyőződése, hogya javasolt új rendszerek jelentősen hozzá fognak járulni az innovatív és fenntartható gazdaság fejlődéséhez. Az Európa 2020 stratégia sikeres és időben történő megvalósításához kulcsjelentőségű az innovatív és szociális beállítottságú kkv-k finanszírozása széttagoltságának megszüntetése, valamint egy integált és folytonos, egész EU-ra kiterjedő pénzügyi piac kialakulásának elősegítése, ami ösztönözné és elősegítené e szektorokban a határon átnyúló befektetéseket.

5.

Ennélfogva az EKB örvendetesnek tartja a rendelettervezeteket, melyek egységes követelményeket fognak bevezetni az egységes, európai megnevezés és azonos érdemi szabályozási keret alatt működő alapok tekintetében, egyidejűleg biztosítva a megfelelő felügyeletet. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy több vonás hozzájárulna a megfelelő és kiegyensúlyozott szabályozási keret megvalósításához: a rendszer önkéntes jellege (7), az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló értesítési folyamat (8), a minősített alapkezelő magatartására vonatkozó szabályok és a közzétételi követelmények (9), illetőleg az egységes engedély tényleges felügyeletének biztosítását szolgáló rendelkezések (10).

6.

Az EKB támogatja a Bizottság azon célkitűzését, hogy biztosítsa a rendelettervezetek összhangját az alternatív befektetésialap-kezelők vonatkozásában a 2009/65/EK irányelv és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelv (11) alapján létező rendszerrel. E tekintetben az EKB üdvözli a rendelettervezetekben a 2011/61/EU irányelvben szereplő határértékekre való hivatkozásokat (12), mely irányelv a tőkealapokra 500 millió EUR határértéket vezet be, mely elválasztaná az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok rendszerét a 2011/61/EU irányelvvel létrehozott kerettől.

7.

Az EKB megjegyzi, hogy a fenti értékhatár arra szolgál, hogy megkülönböztesse azon alternatív befektetésialap-kezelőket, amelyek tevékenysége a pénzügyi stabilitásra jelentős következményekkel járhat, azoktól, amelyek esetében ez nem valószínű, és hogy a javasolt rendszer vonatkozni fog a rendszerszinten nem jelentős alapokra is (13).

8.

A rendelettervezetek hatályának feltétele az is, hogy valamennyi minősített kockázatitőke-alapnak és a szociális vállalkozási alapnak tőkeáttétel nélküli alapnak kell lennie annak biztosítására, hogy a minősített alapok ne járuljanak hozzá a rendszerkockázatok kialakulásához, és hogy a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak (14). Ennélfogva – miközben a tőkeáttétel koncepciója számos alternatív befektetésialap-kezelő üzleti modelljében alapvető (15) – az EKB helyénvalónak tartja az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok javasolt rendszerében a tőkeáttétel tilalmának kifejezett előírását (16).