02004D0002 — HU — 24.09.2016 — 004.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
►B
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2004. február 19.)
az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról
(EKB/2004/2)
(2004/257/EK)
(HL L 080, 2004.3.18., 33. o)
|
Módosította:
Helyesbítette:
▼B
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2004. február 19.)
az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról
(EKB/2004/2)
(2004/257/EK)
Egyetlen cikk
Az Európai Központi Bank 1999. április 22-én, majd az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 1999. október 7-i EKB/1999/6 határozattal (
1
) módosított eljárási szabályzata helyébe az alábbi eljárási szabályzat lép, amely 2004. március 1-jén lép hatályba.
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
BEVEZETŐ FEJEZET
▼M2
1. cikk
Fogalommeghatározások
(1.1)
Ez az eljárási szabályzat kiegészíti az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányát. Az 1.2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az ezen eljárási szabályzatban szereplő kifejezések a Szerződésben, illetve az Alapokmányban meghatározott jelentéssel bírnak.
(1.2)
A „mechanizmusban részt vevő tagállam”, az „illetékes nemzeti hatóság” és a „kijelölt nemzeti hatóság” kifejezés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendeletben (
2
) meghatározott jelentéssel bír.
▼B
I. FEJEZET
A KORMÁNYZÓTANÁCS
2. cikk
A Kormányzótanács üléseinek időpontja és helyszíne
(2.1)
Ülései időpontjáról az elnök javaslata alapján a Kormányzótanács határoz. A Kormányzótanács általában az általa minden naptári év kezdetét megelőzően, időben meghatározott ütemterv szerint rendszeresen ülésezik.
(2.2)
Ha a Kormányzótanács legalább három tagja kéri, az elnök összehívja a Kormányzótanács ülését.
(2.3)
Az elnök a Kormányzótanács ülését bármikor összehívhatja, ha szükségesnek tartja.
(2.4)
A Kormányzótanács általában az EKB épületében tartja üléseit.
(2.5)
Az üléseket telekonferencia keretében is meg lehet tartani, kivéve, ha legalább három nemzeti központi bank elnöke kifogást emel ez ellen.
3. cikk
A Kormányzótanács ülésein való részvétel
(3.1)
Amennyiben ezen eljárási szabályzat másképp nem rendelkezik, a Kormányzótanács ülésein kizárólag annak tagjai, az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja vehet részt.
(3.2)
Általában minden nemzeti központi bank elnökét egy személy kísérheti.
(3.3)
Ha valamely nemzeti központi bank elnöke nem tud részt venni az ülésen, a 4. cikk sérelme nélkül írásban kinevezhet egy helyettest. Az írásbeli közleményt az ülést megelőzően időben kell elküldeni az elnöknek. A helyettest általában egy személy kísérheti.
(3.4)
Az elnök az EKB személyzetének egy tagját titkárrá nevezi ki. A titkár segíti az Igazgatóságot a Kormányzótanács üléseinek előkészítésében, illetve vezeti a Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveit.
(3.5)
A Kormányzótanács más személyeket is meghívhat az ülésen való részvételre, ha ezt célszerűnek tartja.
▼M1
3a. cikk
Rotációs rendszer
(1)
A nemzeti központi bankok elnökeit az Alapokmány 10.2. cikkének első és második francia bekezdésében meghatározottak szerint csoportokba sorolják.
(2)
A nemzeti központi bankok elnökeit mindegyik csoportba – uniós konvenciót követve – az adott nemzeti központi bankok listájának megfelelően sorolják be, amely lista a tagállamok nevének nemzeti nyelv szerinti betűrendbe állításával jön létre. Az egyes csoportokon belül a szavazati jogok rotációja ezt a sorrendet követi. A rotáció a lista valamely véletlenszerűen kiválasztott eleménél kezdődik.
(3)
Az egyes csoportokon belül a szavazati jogok rotációjára – a rotációs rendszer végrehajtása első hónapjának első napjától kezdődően – havonta sor kerül.
(4)
Az első csoportban a havonta rotálódó szavazati jogok száma egy; a második és a harmadik csoportban a havonta rotálódó szavazati jogok száma egyenlő a csoportba tartozó nemzeti központi banki elnökök és a csoporthoz tartozó szavazati jogok számának különbségével, melyből kettőt még le kell vonni.
(5)
Amennyiben a csoportok összetételét az Alapokmány 10.2. cikkének ötödik francia bekezdésével összhangban kiigazítják, az egyes csoportokon belüli szavazati jogok rotációja továbbra is követi a (2) bekezdésben meghatározott listát. Attól a naptól kezdődően, amikor a nemzeti központi banki elnökök száma eléri a 22-t, a harmadik csoportban a rotáció a lista egy véletlenszerűen kiválasztott eleménél kezdődik. A Kormányzótanács elhatározhatja a második és harmadik csoporton belüli rotációs sorrend megváltoztatását annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos nemzeti központi banki elnökök az év azonos időszakaiban mindig szavazati jog nélkül maradjanak.
(6)
Az EKB a honlapján előre nyilvánosságra hozza a Kormányzótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak listáját.
(7)
Az egyes tagállamok nemzeti központi bankjának a monetáris pénzügyi intézmények teljes aggregált mérlegében való részesedését azon legutolsó naptári év havi átlagadatainak éves átlaga alapján kell kiszámítani, amelyre adatok rendelkezésre állnak. Ha a piaci áron számított aggregált bruttó hazai termék az Alapokmány 29.3. cikkével összhangban kiigazításra kerül, illetve minden alkalommal, ha egy ország tagállammá, nemzeti központi bankja pedig a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjává válik, az eurót már bevezetett tagállamok pénzügyi intézményeinek teljes aggregált mérlegét újra kell számítani azon legutolsó naptári évre vonatkozó adatok alapján, amelyre adatok rendelkezésre állnak.
▼B
4. cikk
Szavazás
(4.1)
►M1
A Kormányzótanács határozatképességéhez szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.
◄ Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen határozatképességre való tekintet nélkül lehet határozatot hozni.
(4.2)
A Kormányzótanács elnökének kezdeményezésére szavaz. Ezenkívül az elnök szavazási eljárást folytat le a Kormányzóanács valamely tagjának kezdeményezésére.
(4.3)
A szavazástól való tartózkodás nem akadálya az alapokmány 41.2. cikke szerinti határozatok Kormányzótanács általi elfogadásának.
(4.4)
A Kormányzótanács szavazásban hosszabb (azaz egy hónapot meghaladó) ideig akadályozott tagja kijelölheti a Kormányzótanács tagjaként őt helyettesítő személyt.
(4.5)
Az alapokmány 10.3. cikkével összhangban, ha valamely nemzeti központi bank elnöke nem tud részt venni az alapokmány 28., 29., 30., 32., 33. és 51. cikke alapján meghozandó határozatról való szavazáson, kijelölt helyettese leadhatja súlyozott szavazatát.
(4.6)
Az elnök titkos szavazást kezdeményezhet, ha erre a Kormányzótanács legalább három tagja felkéri. Ha az alapokmány 11.1., 11.3. és 11.4. cikke szerinti határozat iránti javaslat a Kormányzótanács tagjait személyesen érinti, titkos szavazást kell tartani. Ilyen esetekben a Kormányzótanács érintett tagjai nem vesznek részt a szavazásban.
(4.7)
►M3
A 4.8. cikk kifejezett eltérő rendelkezése hiányában írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha a Kormányzótanács legalább három tagja kifogást emel ez ellen. Írásbeli eljárás esetén szükséges, hogy: i. általában legalább öt munkanap álljon a Kormányzótanács minden tagja rendelkezésére az ügy vizsgálatára; ii. a Kormányzótanács minden tagja (vagy helyettese a 4.4. cikkel összhangban) kifejezetten vagy hallgatólagosan, személyesen jóváhagyja; valamint iii. bármely ilyen határozat bekerüljön a Kormányzótanács következő ülésének jegyzőkönyvébe. Az írásbeli eljárás keretében hozott határozatokat a Kormányzótanácsnak a jóváhagyás időpontjában szavazati joggal rendelkező tagjai hagyják jóvá.
◄
▼M3
(4.8)
A 13 g–13i. cikk alkalmazási körében írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha a Kormányzótanács legalább öt tagja kifogást emel ez ellen. Írásbeli eljárás esetén szükséges, hogy legfeljebb öt, illetve a 13h. cikk esetében két munkanap álljon a Kormányzótanács minden tagja rendelkezésére az ügy vizsgálatára.
(4.9)
Bármely írásbeli eljárás tekintetében a Kormányzótanács tagja (vagy helyettese a 4.4. cikkel összhangban) kifejezetten felhatalmazhat valamely más személyt arra, hogy az általa személyesen jóváhagyottaknak megfelelő szavazatát aláírja vagy érdemi észrevételeket megtegye.
▼B
5. cikk
A Kormányzótanács üléseinek megszervezése
(5.1)
Minden ülés napirendjét a Kormányzótanács fogadja el. Az Igazgatóság ideiglenes napirendet készít, amelyet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább nyolc nappal az érintett ülés előtt elküldenek a Kormányzótanács tagjai és az egyéb részvételre jogosult személyek részére, kivéve sürgős esetekben, amikor az Igazgatóság a körülményeknek megfelelően jár el. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy az elnök vagy a Kormányzótanács bármely más tagja javaslatára az ideiglenes napirendből pontokat vesz le vagy arra pontokat vesz fel.
►M1
Egy napirendi pontot a Kormányzótanács legalább három, szavazati joggal rendelkező tagjának kérésére törölni kell, ha a kapcsolódó dokumentumokat nem küldték meg időben a Kormányzótanács tagjai részére.
◄
(5.2)
►M1
A Kormányzótanács ülésének jegyzőkönyvét a következő ülésen (vagy amennyiben korábban szükséges, írásbeli eljárás keretében) hagyják jóvá a Kormányzótanács azon tagjai, akik a jegyzőkönyvben említett ülésen szavazati joggal rendelkeztek, és azt az elnök írja alá.
◄
(5.3)
A Kormányzótanács megalkothatja a rendkívüli helyzetekben történő döntéshozatalról szóló, belső szabályokat.
▼M2
5a. cikk
Magatartási kódex a Kormányzótanács tagjai számára
(5a.1)
A Kormányzótanács a tagjai részére szóló iránymutatás céljából magatartási kódexet ad ki és aktualizál, amelyet az EKB honlapján tesz közzé.
(5a.2)
Minden nemzeti központi bank elnöke biztosítja, hogy a 3.2. cikk értelmében vett kísérői és a 3.3. cikk értelmében vett helyettesei a Kormányzótanács ülésein való részvételt megelőzően nyilatkozatot írjanak alá a magatartási kódex betartásáról.
▼B
II. FEJEZET
AZ IGAZGATÓSÁG
6. cikk
Az Igazgatóság üléseinek időpontja és helyszíne
(6.1)
Az ülések időpontjáról az elnök javaslata alapján az Igazgatóság határoz.
(6.2)
Az elnök az Igazgatóság ülését bármikor összehívhatja, ha szükségesnek tartja.
7. cikk
Szavazás
(7.1)
Az alapokmány 11.5. cikkével összhangban az Igazgatóság határozatképességéhez tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen határozatképességre való tekintet nélkül lehet határozatot hozni.
(7.2)
Írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha az Igazgatóság legalább két tagja kifogást emel ez ellen.
(7.3)
A szavazásban nem vehetnek részt az Igazgatóság azon tagjai, akiket az alapokmány 11.1., 11.3. vagy 11.4. cikke alapján meghozandó határozat személyesen érint.
8. cikk
Az Igazgatóság üléseinek megszervezése
Az Igazgatóság határoz üléseinek megszervezéséről.
III. FEJEZET
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZERVEZETE
▼M2
9. cikk
Az eurorendszer/a KBER bizottságai
(9.1)
A Kormányzótanács hozza létre és oszlatja fel a bizottságokat. A bizottságok segítik az EKB döntéshozó szerveinek munkáját, és az Igazgatóságon keresztül jelentést tesznek a Kormányzótanácsnak.
(9.2)
A hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos szakpolitikai kérdések vonatkozásában az EKB-t az 1024/2013/EU rendelettel ráruházott feladatokkal kapcsolatos munkájában támogató bizottságok beszámolnak a felügyeleti testületnek, és adott esetben a Kormányzótanácsnak. A felügyeleti testület a saját eljárásainak megfelelően hatalmazza fel az alelnököt arra, hogy az Igazgatóságon keresztül valamennyi ilyen tevékenységről beszámoljon a Kormányzótanácsnak.
(9.3)
A bizottságok az eurorendszerben részt vevő NKB-k, valamint az EKB részéről legfeljebb két-két tagból állnak, akiket értelemszerűen az egyes központi bankok elnöke, illetve az Igazgatóság jelöl ki.
(9.4)
Az EKB döntéshozó testületeinek az 1024/2013/EU rendelettel rájuk ruházott feladataikkal kapcsolatos munkájának támogatása során a bizottságokban részt vesz a mechanizmusban részt vevő minden tagállam központi bankja és nemzeti illetékes hatósága részéről egy-egy tag, akiket – amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem a központi bank – a központi bank elnöke az érintett illetékes nemzeti hatósággal folytatott konzultációt követően jelöl ki.
(9.5)
A Kormányzótanács megállapítja a bizottságok mandátumát és kinevezi azok elnökeit. Az elnök főszabályként az EKB személyzetének tagja. Mind a Kormányzótanács, mind az Igazgatóság jogosult meghatározott témákban tanulmányokat kérni a bizottságoktól. Az EKB titkársági támogatást nyújt a bizottságoknak.
(9.6)
Minden egyes nem eurorendszerbeli nemzeti központi bank is kijelölheti legfeljebb két-két alkalmazottját valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben az adott bizottság olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Általános Tanács hatáskörébe tartoznak, valamint amennyiben ezt a részvételt valamely bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja.
(9.7)
A többi uniós intézmény és szerv képviselőit, illetve bármely más harmadik felet szintén meg lehet hívni valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben ezt egy adott bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja.
▼B
9a. cikk
A Kormányzótanács egyedi tanácsadói feladatokkal rendelkező ad hoc bizottságok létrehozásáról dönthet.
▼M2
9b. cikk
Számvizsgáló bizottság
A Kormányzótanács a már bevezetett belső és külső ellenőrzési szintek erősítése, valamint az EKB és az eurorendszer irányítási rendszerének további erősítéséhez való hozzájárulás érdekében számvizsgáló bizottságot hoz létre, és megállapítja annak mandátumát és összetételét.
▼B
10. cikk
Belső szervezeti felépítés
(10.1)
Az Igazgatóság a Kormányzótanáccsal folytatott konzultációt követően határoz az EKB szervezeti egységeinek számáról, elnevezéséről és hatásköréről. E határozatot közzéteszik.
(10.2)
Az EKB minden szervezeti egysége az Igazgatóság ügyvezető igazgatása alatt áll. Az Igazgatóság határoz tagjainak az EKB szervezeti egységeire vonatkozó egyéni feladatairól, erről tájékoztatja a Kormányzótanácsot, az Általános Tanácsot és az EKB személyzetét. Ilyen határozatot csak az Igazgatóság valamennyi tagjának jelenlétében lehet meghozni, és csak akkor, ha az elnök nem szavaz ellene.
11. cikk
Az EKB alkalmazottai
(11.1)
Az EKB valamennyi alkalmazottját tájékoztatják az EKB szervezeti felépítésében betöltött pozíciójáról, valamint arról, hogy kinek tartozik jelentéstételi kötelezettséggel, illetve a feladatköréről.
(11.2)
Az alapokmány 36. és 47. cikkének sérelme nélkül az Igazgatóság szervezeti szabályokat (a továbbiakban: körrendeletek) ad ki, amelyek kötelező érvényűek az EKB személyzetére nézve.
▼M2
(11.3)
Az Igazgatóság a tagjai és személyzete részére szóló iránymutatás céljából magatartási kódexet fogad el és aktualizál, amelyet az EKB honlapján tesz közzé.
▼B
IV. FEJEZET
AZ ÁLTALÁNOS TANÁCS KÖZREMŰKÖDÉSE A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERÉNEK FELADATAIBAN
12. cikk
A Kormányzótanács és az Általános Tanács közötti kapcsolat
(12.1)
Az EKB Általános Tanácsa lehetőséget kap arra, hogy észrevételeket tegyen mielőtt a Kormányzótanács elfogadja a következőket:
—
az alapokmány 4. és 25.1. cikke szerinti vélemények;
—
az alapokmány 42. cikke szerinti, a statisztika területére vonatkozó ajánlások;
—
a műveletek könyvvitelének és jelentéstételének egységesítéséhez szükséges szabályok;
—
az alapokmány 29. cikkének alkalmazására vonatkozó intézkedések;
—
az EKB személyzetének alkalmazási feltételei;
—
a Szerződés 123. cikkének (5) bekezdése szerinti vagy valamely eltérés megszüntetésekor elfogadandó közösségi jogszabályokra vonatkozó, az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésének előkészítésével kapcsolatos EKB-vélemény.
(12.2)
Amennyiben az Általános Tanácsot e cikk első bekezdése alapján észrevételezésre kérik fel, erre elegendő időt, legalább tíz munkanapot kell biztosítani. Sürgősség esetén (amelyet a kérelemben indokolni kell) ezt az időtartamot öt munkanapra lehet csökkenteni. Az elnök határozhat az írásbeli eljárás alkalmazásáról.
(12.3)
Az elnök az alapokmány 47.4. cikkével összhangban tájékoztatja az Általános Tanácsot a Kormányzótanács által elfogadott határozatokról.
13. cikk
Az Igazgatóság és az Általános Tanács közötti kapcsolat
(13.1)
Az EKB Általános Tanácsa lehetőséget kap arra, hogy észrevételeket tegyen, mielőtt az Igazgatóság:
—
végrehajtja a Kormányzótanács azon jogi aktusait, amelyek tekintetében a fenti 12.1. cikkel összhangban az Általános Tanács közreműködése szükséges;
—
a Kormányzótanács által az alapokmány 12.1. cikkével összhangban ráruházott hatáskör alapján elfogadja azon jogi aktusokat, amelyek tekintetében az eljárási szabályzat 12.1. cikkével összhangban az Általános Tanács közreműködése szükséges.
(13.2)
Amennyiben az Általános Tanácsot e cikk első bekezdése alapján észrevételezésre kérik fel, erre elegendő időt, legalább tíz munkanapot kell biztosítani. Sürgősség esetén (amelyet a kérelemben indokolni kell) ezt az időtartamot öt munkanapra lehet csökkenteni. Az elnök határozhat az írásbeli eljárás alkalmazásáról.
▼M2
IVa. FEJEZET
FELÜGYELETI FELADATOK
13a. cikk
Felügyeleti testület
Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB belső szerveként létrehozott felügyeleti testület teljes egészében átveszi az EKB-ra a hitelintézetek felügyeleti feladataival kapcsolatban ruházott feladatok megtervezését és végrehajtását (a továbbiakban: felügyeleti feladatok). A felügyeleti testület egyetlen feladata sem érinti az EKB döntéshozó testületeinek hatásköreit.
13b. cikk
A felügyeleti testület összetétele
(13b.1)
A felügyeleti testület elnökből, alelnökből, az EKB négy képviselőjéből, és a mechanizmusban részt vevő minden tagállam illetékes hatóságának egy-egy képviselőjéből áll. A felügyeleti testület minden tagja az Unió egészének érdekében jár el.
(13b.2)
Amennyiben a mechanizmusban részt vevő valamely tagállam illetékes nemzeti hatósága nem központi bank, a felügyeleti testület érintett tagja magával hozhatja a testület üléseire a tagállama központi bankjának egy képviselőjét. A szavazás céljára egy tagállam képviselőit egy tagnak kell tekinteni.
(13b.3)
A Kormányzótanács a felügyeleti testület meghallgatását követően elfogadja a felügyeleti tanács elnökének és alelnökének kinevezésére vonatkozó, az Európai Parlamentnek jóváhagyás céljából benyújtandó javaslatot.
(13b.4)
A felügyeleti testület elnökének alkalmazási feltételeit, különösen fizetését, nyugdíját, egyéb társadalombiztosítási juttatásait az EKB-val kötött szerződés határozza meg, és a Kormányzótanács rögzíti.
(13b.5)
A felügyeleti testület alelnökének hivatali ideje öt év, amely nem megújítható. Hivatali ideje nem nyúlhat túl az Igazgatóság tagjaként meglévő mandátumán.
(13b.6)
A Kormányzótanács az Igazgatóság javaslatára jelöli ki a felügyeleti testületbe az EKB négy képviselőjét, akik nem láthatnak el az EKB monetáris funkciójához közvetlenül kapcsolódó feladatokat.
13c. cikk
Szavazás az 1024/2013/EK rendelet 26. cikkének (7) bekezdése szerint
Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (7) bekezdése szerinti határozattervezet elfogadásának céljaira és az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikkének (3) bekezdése, és az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyve alapján a következő szabályok érvényesülnek:
i.
2014. október 31-ig a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 50 %-a, akik a súlyozott szavazatok teljes számának legalább 74 %-át és a teljes népesség legalább 62 %-át képviselik.
ii.
2014. november 1-jétől a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 55 %-a, akik a teljes népesség legalább 65 %-át képviselik. A blokkoló kisebbségnek legalább a felügyeleti testület mechanizmusban részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia; ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni.
iii.
2014. november 1. és 2017. március 31. között valamely illetékes nemzeti hatóság képviselőjének vagy az EKB felügyeleti testületbeli képviselőjének kérésére a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 50 %-a, akik a súlyozott szavazatok teljes számának legalább 74 %-át és a teljes népesség legalább 62 %-át képviselik.
iv.
Az EKB Kormányzótanács által kijelölt négy képviselőjének súlyozása megegyezik a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai képviselői súlyozásának a mellékletben lefektetett módszer alapján számított középértékével.
v.
Az elnök és az alelnökök szavazata zéró súlyozású és csak a többségnek a felügyeleti testület tagjai száma tekintetében történő meghatározásába számít be.
13d. cikk
A felügyeleti testület eljárási szabályzata
A felügyeleti testület eljárási szabályzatát a Kormányzótanáccsal folytatott konzultációt követően fogadja el. Az eljárási szabályzatnak biztosítania kell az egyenlő bánásmódot a mechanizmusban részt vevő valamennyi tagállammal szemben.
13e. cikk
Magatartási kódex a felügyeleti testület tagjai számára
(13e.1)
A felügyeleti testület a tagjai részére szóló iránymutatás céljából kiad és aktualizál egy magatartási kódexet, amelyet az EKB weboldalán tesz közzé.
(13e.2)
Minden tag biztosítja, hogy a kísérő személyek, helyettesek és – ha az illetékes nemzeti hatóság nem a központi bank – nemzeti központi bankjának képviselői a felügyeleti testület ülésein való részvételt megelőzően nyilatkozatot írjanak alá a magatartási kódex betartásáról.
13f. cikk
A felügyeleti testület ülései
A felügyeleti testület általában az EKB épületében tartja üléseit. A felügyeleti testület üléseinek jegyzőkönyveit azok elfogadása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldik a Kormányzótanácsnak.
13g. cikk
Határozatok elfogadása az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkében említett feladatok ellátásának alkalmazásában
(13g.1)
A felügyeleti testület tesz javaslatot a Kormányzótanácsnak az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkében említett feladatok ellátásával kapcsolatos teljes határozattervezetekre, a határozattervezet előzményeit és az azt alátámasztó fő indokokat kifejtő magyarázó megjegyzésekkel együtt. Ezeket a határozattervezeteket egyidejűleg továbbítani kell a mechanizmusban részt vevő érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak, a Kormányzótanács számára a 13g.2. cikknek megfelelően meghatározott határidőre vonatkozó tájékoztatással együtt.
(13g.2)
A 13g.1. cikk értelmében vett határozattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, ha az ellen a Kormányzótanács tíz munkanapon belül nem emel kifogást. Válsághelyzetekben a felügyeleti testület ésszerű határidőt határoz meg, amely 48 óránál hosszabb nem lehet. A Kormányzótanács a kifogást írásban köteles megindokolni. A határozatot továbbítják a felügyeleti testületnek és az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.
(13g.3)
A mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállam a 13 g.1. cikk szerinti határozattervezet kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesíti az EKB-t a felügyeleti testület határozattervezetével való indokolt egyet nem értéséről. Az EKB elnöke az indokolt egyet nem értést késedelem nélkül továbbítja a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács teljes mértékben figyelembe veszi a felügyeleti testület által készített értékelésben szereplő indokokat, amikor a kérdésről – az indokolt egyet nem értésről való tájékoztatást követő öt munkanapon belül – határoz. Ezt a határozatot írásbeli magyarázat kíséretében továbbítják a felügyeleti testületnek és az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.
(13g.4)
A mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállam a kifogás 13 g.2. cikk szerinti kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesíti az EKB-t a felügyeleti testület határozattervezete ellen a Kormányzótanács által emelt kifogással való indokolt egyet nem értéséről. Az EKB elnöke az indokolt egyet nem értést késedelem nélkül továbbítja a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a tagállam által kifejtett, indokolt egyet nem értés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt ad, és indokolás mellett megerősíti vagy visszavonja kifogását. A kifogás megerősítésére vagy visszavonására vonatkozó határozatot továbbítani kell az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ha a Kormányzótanács a kifogást visszavonja, a felügyeleti testület határozattervezetét a kifogás visszavonásának napján kell elfogadottnak tekinteni.
13h. cikk
Határozatok elfogadása az 1024/2013/EU rendelet 5. cikkében említett feladatok ellátásának alkalmazásában
(13h.1)
Ha az illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóság értesíti az EKB-t arról a szándékáról, hogy az 1024/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszer- vagy makroprudenciális kockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket kíván alkalmazni, az értesítést a felügyeleti testület titkársága általi kézhezvétele után késedelem nélkül továbbítani kell a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a kérdésről a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslatra három munkanapon belül dönt. Amennyiben a Kormányzótanács kifogást emel a bejelentett intézkedés ellen, az EKB értesítésétől számított öt munkanapon belül írásban kifejti indokait az érintett illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóságnak.
(13h.2)
Ha a Kormányzótanács a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslatra az 1024/2013/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban magasabb tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszer- vagy makroprudenciális kockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket kíván alkalmazni, ezt a szándékát legalább a határozat meghozatala előtt tíz munkanappal bejelenti az érintett illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóságnak. Ha az illetékes nemzeti hatóság vagy a kijelölt nemzeti hatóság az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül indokolt kifogásáról értesíti az EKB-t, ezt a kifogást a felügyeleti testület titkársága általi kézhezvétele után késedelem nélkül továbbítani kell a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a kérdésről a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslat alapján dönt. A határozatot továbbítani kell az illetékes nemzeti hatóságnak vagy a kijelölt nemzeti hatóságnak.
(13h.3)
A Kormányzótanács jogosult a felügyeleti testület 13h.1. és 13h.2. cikk értelmében vett javaslatainak jóváhagyására, azok ellen kifogás emelésére vagy azok módosítására. A Kormányzótanács jogosult továbbá a felügyeleti testületet felkérni arra, hogy nyújtson be a 13h.1. és a 13h.2. cikk értelmében vett javaslatot vagy végezzen konkrét elemzést. Ha a felügyeleti testület nem nyújtja be az e kéréseket rendező javaslatokat, a Kormányzótanács határozatot hozhat a felügyeleti testület javaslatának hiányában, figyelembe véve a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység anyagait.
13i. cikk
Határozatok elfogadása az 1024/2013/EK rendelet 14. cikkének (2)–(4) bekezdése szerint
Ha az illetékes nemzeti hatóság értesíti az EKB-t az 1024/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti határozattervezetéről, a felügyeleti testület öt munkanapon belül – értékelésével együtt – továbbítja a határozattervezet a Kormányzótanácsnak. A határozattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Kormányzótanács az EKB értesítéstől számított 10 munkanapon belül kifogást emel; a kifogásra rendelkezésre álló időszak kellően indokolt esetben egy alkalommal ugyanennyi idővel meghosszabbítható.
13j. cikk
Az 1024/2013/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésében említett általános keretrendszer
A Kormányzótanács – a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás alkalmazási körén kívül – az illetékes nemzeti hatóságokkal konzultálva és a felügyeleti testület javaslata alapján határozatokat fogad el az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke végrehajtásának gyakorlati részletes szabályait tartalmazó keretrendszer létrehozására.
13k. cikk
A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítése
(13k.1)
Az EKB az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve látja el.
(13k.2)
Az EKB minden szükséges intézkedést meghoz a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésének biztosítására.
(13k.3)
A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítése nem zárja ki e két funkcionális terület között az EKB és a KBER feladatainak megvalósításához szükséges információk megosztását.
13l. cikk
A Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseinek megszervezése
(13l.1)
A Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseire a Kormányzótanács rendes üléseitől elkülönítve kerül sor, külön napirend alapján.
(13l.2)
Az Igazgatóság a felügyeleti testület javaslatára előzetes napirendet készít, amelyet a felügyeleti testület által elkészített kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább az érintett ülés előtt nyolc nappal megküldenek a Kormányzótanács tagjai és az egyéb felhatalmazott résztvevők részére. Ez nem vonatkozik válsághelyzetekre, amikor az Igazgatóság a körülményekre figyelemmel megfelelően jár el.
(13l.3)
Az EKB Kormányzótanácsának konzultálnia kell a mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti NKB-k elnökeivel, mielőtt kifogást emelne a felügyeleti testület által készített olyan határozattervezet ellen, amelynek címzettjei a mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek. Ugyanez érvényes arra az esetre, amikor az érintett illetékes nemzeti hatóságok a felügyeleti testület ilyen határozattervezetével való indokolt egyet nem értésükről értesítik a Kormányzótanácsot.
(13l.4)
Amennyiben ez a fejezet eltérően nem rendelkezik, az I. fejezetben megállapított általános rendelkezések vonatkoznak a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseire is.
13m. cikk
A felügyeleti feladatokkal kapcsolatos belső szervezet
▼C2
(13m.1)
Az Igazgatóság EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is. Az Igazgatóság erről a belső szervezetről konzultál a felügyeleti testület elnökével és alelnökével. A 10. és 11. cikket megfelelően alkalmazni kell.
(13m.2)
A felügyeleti testület az Igazgatósággal egyetértésben ideiglenes szervezeti alegységeket – munkacsoportokat vagy akciócsoportokat – hozhat létre és szüntethet meg. Ezek az alegységek támogatást nyújtanak a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos munkában és a felügyeleti testületnek számolnak be.
▼M2
(13m.3)
Az EKB elnöke a felügyeleti testület elnökével folytatott konzultáció után az EKB személyzetének egy tagját kijelöli a felügyeleti testület és az irányítóbizottság titkárának. A titkár támogatást nyújt az elnöknek, vagy távollétében az alelnöknek a felügyeleti testület üléseinek előkészítésében, feladatát képezi továbbá az ülések jegyzőkönyvének vezetése is.
(13m.4)
A titkár kapcsolatot tart a Kormányzótanács titkárával a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseinek előkészítésével kapcsolatban, feladatát képezi továbbá ezen ülések jegyzőkönyvének vezetése is.
13n. cikk
Jelentés az 1024/2013/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint
A Kormányzótanács a felügyeleti testület Igazgatóság által benyújtott javaslatára elfogadja az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében előírt, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az eurocsoporthoz intézett éves jelentéseket.
13o. cikk
Az EKB képviselői az Európai Bankhatóságnál
(13o.1)
Az EKB elnöke a felügyeleti testület javaslatára jelöli ki vagy hívja vissza az EKB-nak az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsába az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (
3
) 40. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint delegált képviselőjét.
(13o.2)
Az Elnök jelöli ki az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsába a központi banki feladatok terén szakértelemmel rendelkező, kísérő második képviselőt.
▼B
V. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
14. cikk
Hatáskörök átruházása
(14.1)
A Kormányzótanács hatásköreinek az alapokmány 12.1. cikke második bekezdésének utolsó mondata alapján az Igazgatóságra történő átruházásáról értesítik az érintett feleket, vagy azt szükség szerint közzéteszik, amennyiben az átruházással hozott határozatok harmadik személyek tekintetében joghatással bírnak. Az átruházással elfogadott jogi aktusokról azonnal értesíteni kell a Kormányzótanácsot.
(14.2)
Az EKB nevében aláírásra jogosultak jegyzékét az alapokmány 39. cikke alapján elfogadott határozatok szerint készítik el és azt megküldik az érdekelt feleknek.
15. cikk
Költségvetési eljárás
▼M2
(15.1)
A Kormányzótanács minden pénzügyi év vége előtt az általa megállapított elvekkel összhangban, az Igazgatóság javaslata alapján elfogadja az EKB következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetését. A felügyeleti feladatok kiadásainak a költségvetésben elkülönítve azonosíthatónak kell lenniük, és azokról konzultálni kell a felügyeleti testület elnökével és alelnökével.
▼B
(15.2)
Az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyekre vonatkozó segítségnyújtás céljából a Kormányzótanács költségvetési bizottságot hoz létre, és meghatározza annak feladatát és összetételét.
16. cikk
Jelentéstétel és éves beszámoló
(16.1)
A Kormányzótanács elfogadja az alapokmány 15.3. cikke által előírt éves jelentést.
(16.2)
Az alapokmány 15.1. cikke szerinti negyedéves jelentések, a 15.2. cikk szerinti heti konszolidált pénzügyi kimutatások, a 26.3. cikk szerinti konszolidált mérlegek és az egyéb jelentések elfogadására és közzétételére vonatkozó hatáskört az Igazgatóságra ruházzák.
(16.3)
Az Igazgatóság a Kormányzótanács által megállapított alapelvekkel összhangban a következő pénzügyi év első hónapjában elkészíti az EKB éves beszámolóit. Ezeket be kell nyújtani a külső könyvvizsgálónak.
(16.4)
A Kormányzótanács a következő év első negyedévében elfogadja az EKB éves beszámolóját. A külső könyvvizsgáló jelentését elfogadás előtt benyújtják a Kormányzótanácshoz.
17. cikk
Az EKB jogi eszközei
(17.1)
Az EKB-rendeleteket a Kormányzótanács fogadja el, és annak nevében az elnök írja alá.
▼M4
(17.2)
Az EKB-iránymutatásokat a Kormányzótanács fogadja el és közli az Unió egyik hivatalos nyelvén, és azokat a Kormányzótanács nevében az elnök írja alá. Az iránymutatásokat indokolni kell. A nemzeti központi bankok értesítése történhet elektronikus úton, telefaxon vagy hagyományos nyomtatott formában. Bármely hivatalosan kihirdetendő EKB-iránymutatást le kell fordítani az Unió hivatalos nyelveire.
▼B
(17.3)
Rendeleteinek és iránymutatásainak végrehajtása céljából a Kormányzótanács átruházhatja normatív hatásköreit az Igazgatóságra. Az érintett rendelet vagy iránymutatás meghatározza a végrehajtandó kérdéseket, valamint az átruházott hatáskörök korlátait és hatókörét.
▼M4
(17.4)
Az EKB-határozatokat és -ajánlásokat a Kormányzótanács, illetve az Igazgatóság fogadja el, hatásköreiknek megfelelően, és az elnök írja alá. A harmadik személyekre szankciót kiszabó EKB-határozatokat azok tanúsítása érdekében Kormányzótanács titkára írja alá. Az EKB-határozatokat és -ajánlásokat indokolni kell. Az alapokmány 41. cikke szerint a másodlagos uniós jogszabályokra vonatkozó ajánlásokat a Kormányzótanács fogadja el.
▼M2
(17.5)
Az Alapokmány 43. cikke második bekezdésének és 46.1. cikke első francia bekezdésének sérelme nélkül az EKB véleményeit a Kormányzótanács fogadja el. Mindazonáltal kivételes körülmények között, és amennyiben legalább három bankelnök nem fejezi ki arra vonatkozó kívánságát, hogy bizonyos vélemények elfogadása tekintetében a Kormányzótanács tartsa meg hatáskörét, az EKB véleményeit a Kormányzótanács észrevételeivel összhangban és az Általános Tanács közreműködése figyelembevételével az Igazgatóság fogadhatja el. Az Igazgatóságnak hatásköre van az EKB véleményeinek erősen technikai kérdésekben való véglegesítésére, és a ténybeli változások vagy javítások átvezetésére. Az EKB véleményeit az elnök írja alá. A hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban elfogadandó EKB vélemények tekintetében a Kormányzótanács konzultálhat a felügyeleti testülettel.
▼M4
(17.6)
Az EKB-utasításokat az Igazgatóság fogadja el és közli az Unió egyik hivatalos nyelvén, és az Igazgatóság nevében az elnök vagy az Igazgatóság bármely két tagja írja alá. A nemzeti központi bankok értesítése történhet elektronikus úton, telefaxon vagy hagyományos nyomtatott formában. Bármely hivatalosan kihirdetendő EKB-utasítást le kell fordítani az Unió hivatalos nyelveire.
▼B
(17.7)
Az EKB valamennyi jogi eszközét folytonos számozással kell ellátni az azonosítás megkönnyítése érdekében. Az Igazgatóság lépéseket tesz annak érdekében, hogy az eredeti dokumentumokat biztonságban letétbe helyezzék, a címzetteket vagy a konzultációra kijelölt hatóságokat értesítsék, és hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Unió minden hivatalos nyelvén közzétegyék az EKB-rendeleteket, a közösségi jogszabályok tervezetére vonatkozó EKB-véleményeket és az EKB azon jogi eszközeit, amelyek közzétételéről kifejezetten határoztak.
▼M2
(17.8)
Az Alapokmány 34. cikkében meghatározott jogi aktusokra az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1/EK rendeletet (
4
) kell alkalmazni.
▼M2
17a. cikk
Az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközei
(17a.1)
Amennyiben az EKB 1024/2013/EU rendelet szerint elfogadott rendeletei és e cikk másként nem rendelkeznek, az EKB felügyeleti feladatokkal kapcsolatos jogi eszközeire a 17. cikket kell alkalmazni.
▼M4
(17a.2)
Az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó, az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 6. cikke (5) bekezdésnek a) pontja szerinti iránymutatásait a Kormányzótanács fogadja el, azokat közölni kell, és azokat a Kormányzótanács részéről az elnök írja alá. A nemzeti központi bankok értesítése történhet elektronikus úton, telefaxon vagy hagyományos nyomtatott formában.
(17a.3)
Az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó, az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése, 6. cikke (5) bekezdésnek a) pontja, 7. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (4) bekezdése, 9. cikkének (1) bekezdése és 30. cikkének (5) bekezdése szerinti utasításait a Kormányzótanács fogadja el, azokat közölni kell, és azokat a Kormányzótanács részéről az elnök írja alá. Az utasításokat indokolni kell. A hitelintézetek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok értesítése történhet elektronikus úton, telefaxon vagy hagyományos nyomtatott formában.
(17a.4)
Az EKB felügyelt szervezetekkel és hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélyt kérő szervezetekkel kapcsolatos határozatait a Kormányzótanács fogadja el és tanúsításuk érdekében a Kormányzótanács titkára írja alá. Ezt követően azokat közlik a címzett személyekkel.
▼M2
18. cikk
A Szerződés 128. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás
A Kormányzótanács a Szerződés 128. cikkének (2) bekezdésében előírt jóváhagyást egységes határozattal minden év utolsó negyedévében a következő évre vonatkozóan elfogadja mindazon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro.
▼B
19. cikk
Beszerzés
(19.1)
Áruknak és szolgáltatásoknak az EKB részére történő beszerzésénél megfelelően figyelembe kell venni a nyilvánosság, az átláthatóság, az egyenlő hozzáférés, a megkülönböztetés-mentesség és a hatékony ügyvitel elvét.
(19.2)
A fenti elvektől (a hatékony ügyvitel elvének kivételével) el lehet térni sürgős esetekben; biztonsági vagy titkossági okokból; amennyiben egyetlen szállító áll rendelkezésre; ha a szállítást a nemzeti központi bankok végzik az EKB részére; illetve a szállítás folyamatosságának biztosítása érdekében.
▼M2 —————
▼B
21. cikk
Alkalmazási feltételek
(21.1)
Az EKB és annak alkalmazottai közötti foglalkoztatási jogviszonyt az alkalmazási feltételek és a személyzeti szabályzat határozza meg.
(21.2)
Az alkalmazási feltételeket az Igazgatóság javaslata alapján, és az Általános Tanáccsal történő konzultációt követően a Kormányzótanács fogadja el.
(21.3)
Az Igazgatóság fogadja el a személyzeti szabályzatot, ami végrehajtja az alkalmazási feltételeket.
(21.4)
Az új alkalmazási feltételek vagy személyzeti szabályzatok elfogadása előtt konzultálni kell a személyzeti bizottsággal. A személyzeti bizottság véleményét benyújtják a Kormányzótanácshoz, illetve az Igazgatósághoz.
22. cikk
Közlemények és bejelentések
Az általános közleményeket és az EKB döntéshozó szervei által hozott határozatokat az EKB honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a pénzpiacok esetében vezetékes szolgáltatások vagy egyéb médiumok útján teszik közzé.
23. cikk
Az EKB-dokumentumok titkossága és az azokhoz való hozzáférés
▼M2
(23.1)
Az EKB döntéshozó szerveinek és az általuk alapított bármely bizottságnak vagy csoportnak, a felügyeleti testületnek, irányítóbizottságának és minden ideiglenes szervezeti alegységének az eljárásai titkosak, kivéve, ha a Kormányzótanács felhatalmazza az elnököt tanácskozásaik eredményének közzétételére. Az elnök konzultál a felügyeleti testület elnökével a felügyeleti testület, irányítóbizottsága, minden ideiglenes szervezeti alegysége jegyzőkönyveivel kapcsolatos minden ilyen határozat meghozatala előtt.
▼B
(23.2)
Az EKB által készített vagy az EKB birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést a Kormányzótanács határozata szabályozza.
(23.3)
►M2
Az EKB által készített vagy a birtokában lévő dokumentumokat a szakmai titoktartásra és az adatok kezelésére és bizalmas kezelésére vonatkozó szervezeti szabályokkal összhangban kell minősíteni és kezelni.
◄ A döntéshozó szervek ellentétes döntése hiányában a dokumentumok harminc év elteltével szabadon hozzáférhetőek.
▼M2
23a. cikk
A felügyeleti feladatokkal kapcsolatos titoktartás és szakmai titoktartás
(23a.1)
A felügyeleti testület, az irányítóbizottság és a felügyeleti testület által létrehozott minden szervezeti alegység tagjaira vonatkoznak az Alapokmány 37. cikkében megállapított szakmai titoktartási követelmények, feladataik megszűnését követően is.
(23a.2)
A megfigyelők az egyes konkrét intézményekre vonatkozó bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá.
(23a.3)
A felügyeleti testület, az irányítóbizottság, és minden ideiglenes szervezeti alegység dokumentumai EKB-dokumentumok, és ezért azok minősítése és kezelése a (23.3) cikk szerint történik.
▼B
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
24. cikk
Az eljárási szabályzat módosítása
A Kormányzótanács módosíthatja ezt az eljárási szabályzatot. Az Általános Tanács módosításokat javasolhat, és az Igazgatóság saját hatáskörén belül kiegészítő szabályokat fogadhat el.
▼M2
MELLÉKLET
(a 13c. cikk iv. alpontjában hivatkozott melléklet)
1. A 13c. cikk szerinti szavazás alkalmazásában az EKB négy képviselőjéhez a következő bekezdésekben meghatározott módon kell hozzárendelni a súlyozott szavazati kritérium alapján a mechanizmusban részt vevő tagállamokhoz rendelt súlyozott szavazatok középértékét, a népességi kritérium alapján a mechanizmusban részt vevő tagállamok népességének középértékét, és a felügyeleti testületi tagságuk erejénél fogva a tagok száma kritérium szerinti szavazatot.
2. Az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikke szerint a mechanizmusban részt vevő tagállamokhoz rendelt súlyozott szavazatok emelkedő sorrendben történő rangsorolásával a súlyozott szavazatok középértéke a mechanizmusban részt vevő páratlan számú tagállam esetében középső súlyozott szavazatként, páros számú ilyen tagállam esetében pedig a két, egész számra kerekített középső szám átlagaként kerül meghatározásra. A mechanizmusban részt vevő tagállamok súlyozott szavazatainak teljes számához hozzá kell adni a súlyozott szavazatok középértékének négyszeresét. A súlyozott szavazatok így kapott száma alkotja a „súlyozott szavazatok teljes számát”.
3. A népesség középértékének meghatározása ugyanezen elvnek megfelelően történik. Ebből a célból az Európai Unió Tanácsa által a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-i 2009/937/EU tanácsi határozat (
5
) III. melléklete, 1. és 2. cikkével közzétett adatok kerülnek felhasználásra. A mechanizmusban részt vevő összes tagállam együttes népessége középértékéhez hozzá kell adni a mechanizmusban részt vevő tagállamok népessége középértékének négyszeresét. A kapott népes ségadat képezi a „teljes népességet”.
Hatályos