(1.1)

Ez az eljárási szabályzat kiegészíti az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányát. Az 1.2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az ezen eljárási szabályzatban szereplő kifejezések a Szerződésben, illetve az Alapokmányban meghatározott jelentéssel bírnak.

(1.2)

A »mechanizmusban részt vevő tagállam«, az »illetékes nemzeti hatóság« és a »kijelölt nemzeti hatóság« kifejezés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendeletben (3) meghatározott jelentéssel bír.

(5a.1)

A Kormányzótanács a tagjai részére szóló iránymutatás céljából magatartási kódexet ad ki és aktualizál, amelyet az EKB honlapján tesz közzé.

(5a.2)

Minden nemzeti központi bank elnöke biztosítja, hogy a 3.2. cikk értelmében vett kísérői és a 3.3. cikk értelmében vett helyettesei a Kormányzótanács ülésein való részvételt megelőzően nyilatkozatot írjanak alá a magatartási kódex betartásáról.”

(9.1)

A Kormányzótanács hozza létre és oszlatja fel a bizottságokat. A bizottságok segítik az EKB döntéshozó szerveinek munkáját, és az Igazgatóságon keresztül jelentést tesznek a Kormányzótanácsnak.

(9.2)

A hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos szakpolitikai kérdések vonatkozásában az EKB-t az 1024/2013/EU rendelettel ráruházott feladatokkal kapcsolatos munkájában támogató bizottságok beszámolnak a felügyeleti testületnek, és adott esetben a Kormányzótanácsnak. A felügyeleti testület a saját eljárásainak megfelelően hatalmazza fel az alelnököt arra, hogy az Igazgatóságon keresztül valamennyi ilyen tevékenységről beszámoljon a Kormányzótanácsnak.

(9.3)

A bizottságok az eurorendszerben részt vevő NKB-k, valamint az EKB részéről legfeljebb két-két tagból állnak, akiket értelemszerűen az egyes központi bankok elnöke, illetve az Igazgatóság jelöl ki.

(9.4)

Az EKB döntéshozó testületeinek az 1024/2013/EU rendelettel rájuk ruházott feladataikkal kapcsolatos munkájának támogatása során a bizottságokban részt vesz a mechanizmusban részt vevő minden tagállam központi bankja és nemzeti illetékes hatósága részéről egy-egy tag, akiket – amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem a központi bank – a központi bank elnöke az érintett illetékes nemzeti hatósággal folytatott konzultációt követően jelöl ki.

(9.5)

A Kormányzótanács megállapítja a bizottságok mandátumát és kinevezi azok elnökeit. Az elnök főszabályként az EKB személyzetének tagja. Mind a Kormányzótanács, mind az Igazgatóság jogosult meghatározott témákban tanulmányokat kérni a bizottságoktól. Az EKB titkársági támogatást nyújt a bizottságoknak.

(9.6)

Minden egyes nem eurorendszerbeli nemzeti központi bank is kijelölheti legfeljebb két-két alkalmazottját valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben az adott bizottság olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Általános Tanács hatáskörébe tartoznak, valamint amennyiben ezt a részvételt valamely bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja.

(9.7)

A többi uniós intézmény és szerv képviselőit, illetve bármely más harmadik felet szintén meg lehet hívni valamely bizottság ülésein való részvételre, amennyiben ezt egy adott bizottság elnöke és az Igazgatóság célszerűnek tartja”.

„(11.3)

Az Igazgatóság a tagjai és személyzete részére szóló iránymutatás céljából magatartási kódexet fogad el és aktualizál, amelyet az EKB honlapján tesz közzé.”

(13b.1)

A felügyeleti testület elnökből, alelnökből, az EKB négy képviselőjéből, és a mechanizmusban részt vevő minden tagállam illetékes hatóságának egy-egy képviselőjéből áll. A felügyeleti testület minden tagja az Unió egészének érdekében jár el.

(13b.2)

Amennyiben a mechanizmusban részt vevő valamely tagállam illetékes nemzeti hatósága nem központi bank, a felügyeleti testület érintett tagja magával hozhatja a testület üléseire a tagállama központi bankjának egy képviselőjét. A szavazás céljára egy tagállam képviselőit egy tagnak kell tekinteni.

(13b.3)

A Kormányzótanács a felügyeleti testület meghallgatását követően elfogadja a felügyeleti tanács elnökének és alelnökének kinevezésére vonatkozó, az Európai Parlamentnek jóváhagyás céljából benyújtandó javaslatot.

(13b.4)

A felügyeleti testület elnökének alkalmazási feltételeit, különösen fizetését, nyugdíját, egyéb társadalombiztosítási juttatásait az EKB-val kötött szerződés határozza meg, és a Kormányzótanács rögzíti.

(13b.5)

A felügyeleti testület alelnökének hivatali ideje öt év, amely nem megújítható. Hivatali ideje nem nyúlhat túl az Igazgatóság tagjaként meglévő mandátumán.

(13b.6)

A Kormányzótanács az Igazgatóság javaslatára jelöli ki a felügyeleti testületbe az EKB négy képviselőjét, akik nem láthatnak el az EKB monetáris funkciójához közvetlenül kapcsolódó feladatokat.

i.

2014. október 31-ig a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 50 %-a, akik a súlyozott szavazatok teljes számának legalább 74 %-át és a teljes népesség legalább 62 %-át képviselik.

ii.

2014. november 1-jétől a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 55 %-a, akik a teljes népesség legalább 65 %-át képviselik. A blokkoló kisebbségnek legalább a felügyeleti testület mechanizmusban részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia; ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni.

iii.

2014. november 1. és 2017. március 31. között valamely illetékes nemzeti hatóság képviselőjének vagy az EKB felügyeleti testületbeli képviselőjének kérésére a határozatokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azok mellett szavaz a felügyeleti testület tagjainak legalább 50 %-a, akik a súlyozott szavazatok teljes számának legalább 74 %-át és a teljes népesség legalább 62 %-át képviselik.

iv.

Az EKB Kormányzótanács által kijelölt négy képviselőjének súlyozása megegyezik a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai képviselői súlyozásának a mellékletben lefektetett módszer alapján számított középértékével.

v.

Az elnök és az alelnökök szavazata zéró súlyozású és csak a többségnek a felügyeleti testület tagjai száma tekintetében történő meghatározásába számít be.

(13e.1)

A felügyeleti testület a tagjai részére szóló iránymutatás céljából kiad és aktualizál egy magatartási kódexet, amelyet az EKB weboldalán tesz közzé.

(13e.2)

Minden tag biztosítja, hogy a kísérő személyek, helyettesek és – ha az illetékes nemzeti hatóság nem a központi bank – nemzeti központi bankjának képviselői a felügyeleti testület ülésein való részvételt megelőzően nyilatkozatot írjanak alá a magatartási kódex betartásáról.

(13g.1)

A felügyeleti testület tesz javaslatot a Kormányzótanácsnak az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkében említett feladatok ellátásával kapcsolatos teljes határozattervezetekre, a határozattervezet előzményeit és az azt alátámasztó fő indokokat kifejtő magyarázó megjegyzésekkel együtt. Ezeket a határozattervezeteket egyidejűleg továbbítani kell a mechanizmusban részt vevő érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak, a Kormányzótanács számára a 13g.2. cikknek megfelelően meghatározott határidőre vonatkozó tájékoztatással együtt.

(13g.2)

A 13g.1. cikk értelmében vett határozattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, ha az ellen a Kormányzótanács tíz munkanapon belül nem emel kifogást. Válsághelyzetekben a felügyeleti testület ésszerű határidőt határoz meg, amely 48 óránál hosszabb nem lehet. A Kormányzótanács a kifogást írásban köteles megindokolni. A határozatot továbbítják a felügyeleti testületnek és az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.

(13g.3)

A mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállam a 13 g.1. cikk szerinti határozattervezet kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesíti az EKB-t a felügyeleti testület határozattervezetével való indokolt egyet nem értéséről. Az EKB elnöke az indokolt egyet nem értést késedelem nélkül továbbítja a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács teljes mértékben figyelembe veszi a felügyeleti testület által készített értékelésben szereplő indokokat, amikor a kérdésről – az indokolt egyet nem értésről való tájékoztatást követő öt munkanapon belül – határoz. Ezt a határozatot írásbeli magyarázat kíséretében továbbítják a felügyeleti testületnek és az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.

(13g.4)

A mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállam a kifogás 13 g.2. cikk szerinti kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesíti az EKB-t a felügyeleti testület határozattervezete ellen a Kormányzótanács által emelt kifogással való indokolt egyet nem értéséről. Az EKB elnöke az indokolt egyet nem értést késedelem nélkül továbbítja a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a tagállam által kifejtett, indokolt egyet nem értés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt ad, és indokolás mellett megerősíti vagy visszavonja kifogását. A kifogás megerősítésére vagy visszavonására vonatkozó határozatot továbbítani kell az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ha a Kormányzótanács a kifogást visszavonja, a felügyeleti testület határozattervezetét a kifogás visszavonásának napján kell elfogadottnak tekinteni.

(13h.1)

Ha az illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóság értesíti az EKB-t arról a szándékáról, hogy az 1024/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszer- vagy makroprudenciális kockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket kíván alkalmazni, az értesítést a felügyeleti testület titkársága általi kézhezvétele után késedelem nélkül továbbítani kell a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a kérdésről a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslatra három munkanapon belül dönt. Amennyiben a Kormányzótanács kifogást emel a bejelentett intézkedés ellen, az EKB értesítésétől számított öt munkanapon belül írásban kifejti indokait az érintett illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóságnak.

(13h.2)

Ha a Kormányzótanács a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslatra az 1024/2013/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban magasabb tőkepuffer-követelményeket vagy a rendszer- vagy makroprudenciális kockázatok kezelését szolgáló szigorúbb intézkedéseket kíván alkalmazni, ezt a szándékát legalább a határozat meghozatala előtt tíz munkanappal bejelenti az érintett illetékes vagy kijelölt nemzeti hatóságnak. Ha az illetékes nemzeti hatóság vagy a kijelölt nemzeti hatóság az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül indokolt kifogásáról értesíti az EKB-t, ezt a kifogást a felügyeleti testület titkársága általi kézhezvétele után késedelem nélkül továbbítani kell a Kormányzótanácsnak és a felügyeleti testületnek. A Kormányzótanács a kérdésről a felügyeleti testület által – a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység kezdeményezésére és azok anyagait figyelembe véve – készített javaslat alapján dönt. A határozatot továbbítani kell az illetékes nemzeti hatóságnak vagy a kijelölt nemzeti hatóságnak.

(13h.3)

A Kormányzótanács jogosult a felügyeleti testület 13h.1. és 13h.2. cikk értelmében vett javaslatainak jóváhagyására, azok ellen kifogás emelésére vagy azok módosítására. A Kormányzótanács jogosult továbbá a felügyeleti testületet felkérni arra, hogy nyújtson be a 13h.1. és a 13h.2. cikk értelmében vett javaslatot vagy végezzen konkrét elemzést. Ha a felügyeleti testület nem nyújtja be az e kéréseket rendező javaslatokat, a Kormányzótanács határozatot hozhat a felügyeleti testület javaslatának hiányában, figyelembe véve a megfelelő bizottság és a megfelelő belső szervezeti egység anyagait.

(13 k.1)

Az EKB az 1024/2013/EU rendeletben ráruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve látja el.

(13 k.2)

Az EKB minden szükséges intézkedést meghoz a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésének biztosítására.

(13 k.3)

A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítése nem zárja ki e két funkcionális terület között az EKB és a KBER feladatainak megvalósításához szükséges információk megosztását.

(13 l.1)

A Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseire a Kormányzótanács rendes üléseitől elkülönítve kerül sor, külön napirend alapján.

(13 l.2)

Az Igazgatóság a felügyeleti testület javaslatára előzetes napirendet készít, amelyet a felügyeleti testület által elkészített kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább az érintett ülés előtt nyolc nappal megküldenek a Kormányzótanács tagjai és az egyéb felhatalmazott résztvevők részére. Ez nem vonatkozik válsághelyzetekre, amikor az Igazgatóság a körülményekre figyelemmel megfelelően jár el.

(13 l.3)

Az EKB Kormányzótanácsának konzultálnia kell a mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti NKB-k elnökeivel, mielőtt kifogást emelne a felügyeleti testület által készített olyan határozattervezet ellen, amelynek címzettjei a mechanizmusban részt vevő, nem euroövezeti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek. Ugyanez érvényes arra az esetre, amikor az érintett illetékes nemzeti hatóságok a felügyeleti testület ilyen határozattervezetével való indokolt egyet nem értésükről értesítik a Kormányzótanácsot.

(13 l.4)

Amennyiben ez a fejezet eltérően nem rendelkezik, az I. fejezetben megállapított általános rendelkezések vonatkoznak a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseire is.

(13m.1)

A Kormányzótanács EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is. A Kormányzótanács erről a belső szervezetről konzultál a felügyeleti testület elnökével és alelnökével. A 10. és 11. cikket megfelelően alkalmazni kell.

(13m.2)

A felügyeleti testület a Kormányzótanáccsal egyetértésben ideiglenes szervezeti alegységeket – munkacsoportokat vagy akciócsoportokat – hozhat létre és szüntethet meg. Ezek az alegységek támogatást nyújtanak a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos munkában és a felügyeleti testületnek számolnak be.

(13m.3)

Az EKB elnöke a felügyeleti testület elnökével folytatott konzultáció után az EKB személyzetének egy tagját kijelöli a felügyeleti testület és az irányítóbizottság titkárának. A titkár támogatást nyújt az elnöknek, vagy távollétében az alelnöknek a felügyeleti testület üléseinek előkészítésében, feladatát képezi továbbá az ülések jegyzőkönyvének vezetése is.

(13m.4)

A titkár kapcsolatot tart a Kormányzótanács titkárával a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseinek előkészítésével kapcsolatban, feladatát képezi továbbá ezen ülések jegyzőkönyvének vezetése is.

(13o.1)

Az EKB elnöke a felügyeleti testület javaslatára jelöli ki vagy hívja vissza az EKB-nak az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsába az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 40. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint delegált képviselőjét.

(13o.2)

Az Elnök jelöli ki az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsába a központi banki feladatok terén szakértelemmel rendelkező, kísérő második képviselőt.

„(15.1)

A Kormányzótanács minden pénzügyi év vége előtt az általa megállapított elvekkel összhangban, az Igazgatóság javaslata alapján elfogadja az EKB következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetését. A felügyeleti feladatok kiadásainak a költségvetésben elkülönítve azonosíthatónak kell lenniük, és azokról konzultálni kell a felügyeleti testület elnökével és alelnökével.”

„(17.5)

Az Alapokmány 43. cikke második bekezdésének és 46.1. cikke első francia bekezdésének sérelme nélkül az EKB véleményeit a Kormányzótanács fogadja el. Mindazonáltal kivételes körülmények között, és amennyiben legalább három bankelnök nem fejezi ki arra vonatkozó kívánságát, hogy bizonyos vélemények elfogadása tekintetében a Kormányzótanács tartsa meg hatáskörét, az EKB véleményeit a Kormányzótanács észrevételeivel összhangban és az Általános Tanács közreműködése figyelembevételével az Igazgatóság fogadhatja el. Az Igazgatóságnak hatásköre van az EKB véleményeinek erősen technikai kérdésekben való véglegesítésére, és a ténybeli változások vagy javítások átvezetésére. Az EKB véleményeit az elnök írja alá. A hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban elfogadandó EKB vélemények tekintetében a Kormányzótanács konzultálhat a felügyeleti testülettel.”

„(17.8)

Az Alapokmány 34. cikkében meghatározott jogi aktusokra az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1/EK rendeletet (5) kell alkalmazni.

(17a.1)

Amennyiben az EKB 1024/2013/EU rendelet szerint elfogadott rendeletei és e cikk másként nem rendelkeznek, az EKB felügyeleti feladatokkal kapcsolatos jogi eszközeire a 17. cikket kell alkalmazni.

(17a.2)

Az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó, az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 6. cikke (5) bekezdésnek a) pontja szerinti iránymutatásait a Kormányzótanács fogadja el, és azokat a Kormányzótanács részéről az elnök közli és írja alá. Az illetékes nemzeti hatóságokat telefaxon, elektronikus levélben, telexen vagy hagyományos nyomtatott formában értesíthetik.

(17a.3)

Az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó, az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése, 6. cikke (5) bekezdésnek a) pontja, 7. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (4) bekezdése, 9. cikkének (1) bekezdése és 30. cikkének (5) bekezdése szerinti utasításait a Kormányzótanács fogadja el, és azokat a Kormányzótanács részéről az elnök közli és írja alá. Az iránymutatásokat indokolni kell. A hitelintézetek felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat telefaxon, elektronikus levélben, telexen vagy hagyományos nyomtatott formában értesíthetik.

(17a.4)

Az EKB felügyelt szervezetekkel és hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélyt kérő szervezetekkel kapcsolatos határozatait a Kormányzótanács fogadja el és a részéről az elnök írja alá. Ezt követően azokat közlik a címzett személyekkel.”

„(23.1)

Az EKB döntéshozó szerveinek és az általuk alapított bármely bizottságnak vagy csoportnak, a felügyeleti testületnek, irányítóbizottságának és minden ideiglenes szervezeti alegységének az eljárásai titkosak, kivéve, ha a Kormányzótanács felhatalmazza az elnököt tanácskozásaik eredményének közzétételére. Az elnök konzultál a felügyeleti testület elnökével a felügyeleti testület, irányítóbizottsága, minden ideiglenes szervezeti alegysége jegyzőkönyveivel kapcsolatos minden ilyen határozat meghozatala előtt.”

(23a.1)

A felügyeleti testület, az irányítóbizottság és a felügyeleti testület által létrehozott minden szervezeti alegység tagjaira vonatkoznak az Alapokmány 37. cikkében megállapított szakmai titoktartási követelmények, feladataik megszűnését követően is.

(23a.2)

A megfigyelők az egyes konkrét intézményekre vonatkozó bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá.

(23a.3)

A felügyeleti testület, az irányítóbizottság, és minden ideiglenes szervezeti alegység dokumentumai EKB-dokumentumok, és ezért azok minősítése és kezelése a (23.3) cikk szerint történik.”