EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32019D0025(01)

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1349 határozata (2019. július 26.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek felvigyázásával kapcsolatos bizonyos jogköröknek a hatáskörrel rendelkező hatóság általi gyakorlására vonatkozó eljárásról és feltételekről (EKB/2019/25)

HL L 214., 2019.8.16., 16—24. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Hatályos: Ez a jogi aktus módosult. Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat: 25/05/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2019/1349/oj

16.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/16


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1349 HATÁROZATA

(2019. július 26.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek felvigyázásával kapcsolatos bizonyos jogköröknek a hatáskörrel rendelkező hatóság általi gyakorlására vonatkozó eljárásról és feltételekről (EKB/2019/25)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkére, valamint 34.1. cikkének első francia bekezdésére,

tekintettel a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló, 2014. július 3-i 795/2014/EU európai központi banki rendeletre (EKB/2014/28) (1) és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 3.1. cikkének negyedik francia bekezdése felhatalmazza az eurorendszert a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására.

(2)

Az eurorendszer a fizetési rendszerek zavartalan működését többek között a felvigyázás ellátása révén mozdítja elő.

(3)

2012 áprilisában a Nemzetközi Fizetések Bankjának Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPSS) és a Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága (IOSCO) közösen közzétette a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveket (a továbbiakban: CPSS-IOSCO alapelvek) (2). A CPSS jogutóda, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az IOSCO ezt követően közösen az ezen alapelvekre vonatkozó útmutatást tett közzé.

(4)

A CPSS-IOSCO alapelvek értelmében a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszereknek (SIPS-ek) egyértelműen meghatározott és nyilvánosságra hozott követelmények alapján eredményes felvigyázás alá kell tartozniuk, tekintettel arra, hogy rendszerszintű kockázatokat válthatnak ki, amennyiben nincsenek megfelelően védve azon kockázatokkal szemben, amelyeknek ki vannak téve. A CPSS-IOSCO alapelvek továbbá konkrét felvigyázási elvárásokat határoznak meg a kritikus szolgáltatókra vonatkozóan, amelyektől a piaci infrastruktúra folyamatos és megfelelő működése függ. Ezen túlmenően a CPSS-IOSCO alapelvek rögzítik, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a vonatkozó feladataik ellátásához szükséges jogkörökkel és forrásokkal kell rendelkezniük, ideértve a korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó jogkört is.

(5)

Az Európai Központi Bank (EKB) a CPSS-IOSCO alapelveket és az azokat követő útmutatást a SIPS-ek tekintetében a 795/2014/EU rendelettel (EKB/2014/28) hajtotta végre.

(6)

A legmagasabb szintű felvigyázási standardok érvényesülésének biztosítása érdekében a Kormányzótanács a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 24. cikkének megfelelően felülvizsgálta az említett rendeletet annak értékelése céljából, hogy szükség van-e annak módosítására, és ezt követően elfogadta az (EU) 2017/2094 európai központi banki rendeletet (EKB/2017/32) (3), amely a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti azon jogkörét, hogy a SIPS üzemeltetőtől információkat és dokumentumokat szerezhet be, további eszközökkel egészítette ki.

(7)

Ennek megfelelően a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése feljogosítja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy a SIPS üzemeltetőtől információkat és dokumentumokat szerezzen be, hogy előírja a SIPS üzemeltető számára független szakértő kijelölését a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére, valamint, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen vagy megbízást adjon annak elvégzésére.

(8)

Ezenkívül a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (2) bekezdése előírja az EKB számára, hogy fogadjon el határozatot a 21. cikk (1) bekezdésében említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről.

(9)

A harmadik felek jogai tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkében rögzített jogköröket az arányosság, az egyenlő bánásmód, az eredményesség, a hatékonyság, az átláthatóság és a jogszerű eljárás általános elveinek megfelelően és azok fenntartásával kell gyakorolnia. Ezenkívül az ezen elveknek való megfelelés érdekében a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkében rögzített felvigyázási jogkörök gyakorlásáról szóló határozatnak előre meghatározott minimális tartalommal kell rendelkeznie, és e határozatot a felvigyázási jogkörök gyakorlása előtt közölni kell a SIPS üzemeltetővel.

(10)

Az információk és dokumentumok beszerzésére vonatkozó jogkör gyakorlásához nincs szükség formális határozatra, e jogkört a hatáskörrel rendelkező hatóság felvigyázási igényeinek megfelelően, nevezetesen a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) betartásának ellenőrzése, valamint rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására irányuló tágabb célkitűzés elősegítése érdekében gyakorolhatja.

(11)

Az eredményes felvigyázás érdekében fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult legyen a kijelölendő független szakértő típusára, a készítendő jelentés tartalmára és hatókörére, a jelentés kezelésére, a hozzáférhetővé tételét és közzétételét is ideértve, valamint a jelentés elkészítésének ütemezésére vonatkozó követelmények előírására.

(12)

A független szakértő SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére történő kijelölése során el kell kerülni az összeférhetetlenséget, és tiszteletben kell tartani bizonyos követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy a független szakértő rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges képesítésekkel, képességekkel és ismeretekkel.

(13)

A SIPS üzemeltető kritikus szolgáltatókhoz kiszervezhet a tranzakciók elszámolásához és kiegyenlítéséhez kapcsolódó bizonyos alapvető funkciókat. Amennyiben e funkciókat nem maga a SIPS üzemeltető, hanem kritikus szolgáltató látja el, fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ugyanolyan módon és mértékben gyakorolhassa a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti jogköreit a kritikus szolgáltatók tekintetében, mint a SIPS üzemeltető tekintetében. Ennek lehetővé tétele érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltessen, amelyek lehetővé teszik információknak, dokumentumoknak, valamint írásbeli és szóbeli magyarázatoknak a kritikus szolgáltató képviselői vagy személyzetének tagjai és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint – esettől függően – a független szakértő és a helyszíni ellenőrzést végző csoport közötti megosztását, továbbá a kritikus szolgáltató helyiségeiben helyszíni ellenőrzések folytatását.

(14)

A vészhelyzetek hatékony kezelése érdekében fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak lehetőségük legyen arra, hogy az e határozatban rögzített korlátozott esetekben és feltételek mellett eseti alapon eltekintsenek a jogköreik gyakorlásához kapcsolódó bizonyos követelményektől,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az e határozatban használt fogalmak a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) meghatározott fogalmakkal azonos jelentéssel bírnak, és ezenkívül a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1.   „független szakértő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki nem áll olyan viszonyban, amely a SIPS, a SIPS üzemeltető vagy annak többségi részvényesei tekintetében összeférhetetlenséghez vezetne, és aki a pénzügyi piaci infrastruktúrák vizsgálatának és felülvizsgálatának lefolytatása területén különös szakértelemmel rendelkezik, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásra, az információs rendszerekre és kommunikációs technológiákra, a pénzügyi beszámolásra vagy a könyvvizsgálatra;

2.   „független felülvizsgálat”: a SIPS működésének olyan értékelése, amelynek célja, hogy betekintést adjon az esetleges kockázatokba és sebezhetőségekbe, bizonyosságot nyújtson a SIPS üzemeltető által a kockázatok és sebezhetőségek mérséklése terén elért haladásról, valamint megerősítse a SIPS üzemeltetőnek a kockázatok és sebezhetőségek mérséklésére szolgáló politikái, eljárásai és ellenőrzései eredményességét;

3.   „vizsgálat”: tények, dokumentumok, információk és események tanulmányozása és elemzése, valamint ezek megállapításainak értelmezése ismert és általánosan használt vizsgálati módszerek alkalmazásával;

4.   „helyszíni ellenőrzés”: a SIPS üzemeltető helyiségeiben vagy a SIPS üzemeltető tevékenységeihez kapcsolódó releváns helyszínen – amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások az ilyen ellenőrzést lehetővé teszik, a kritikus szolgáltató helyiségeit is ideértve – folytatott vizsgálat, amelynek célja, hogy mélyreható elemzést adjon többek között az üzleti modellekről vagy irányításról, a különböző kockázatokról és a belső kontrollrendszerekről;

5.   „helyszíni ellenőrzési csoport”: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy megbízottja, vagy adott esetben valamely másik eurorendszerbeli központi bank szakértőinek csoportja, amelyet csoportvezető irányít, és amelynek célja helyszíni ellenőrzés lefolytatása;

6.   „kritikus szolgáltató”: olyan szolgáltató, amely közvetlen szerződéses megállapodást kötött valamely SIPS üzemeltetővel annak érdekében, hogy e SIPS üzemeltető részére, valamint potenciálisan a SIPS résztvevői részére folyamatos jelleggel olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek alapvető jelentőségűek az információk bizalmasságának és integritásának biztosítása, a szolgáltatás elérhetőségének biztosítása, valamint a SIPS alapvető műveletei zavartalan működésének biztosítása szempontjából;

7.   „másik hatóság”: valamely SIPS felvigyázásáért felelős, a hatáskörrel rendelkező hatóságtól vagy a SIPS kritikus szolgáltatóinak felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi banktól eltérő hatóság, amelyre a helyszíni ellenőrzések lefolytatására vonatkozó jogkör átruházható.

2. cikk

Általános elvek

(1)   E határozat meghatározza a hatáskörrel rendelkező hatóság által a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése szerinti jogkörök gyakorlása során követendő eljárást és betartandó feltételeket.

(2)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése szerinti jogköreinek gyakorlása során a hatáskörrel rendelkező hatóság:

a)

figyelembe veszi a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) célkitűzéseit és azoknak az adott ügy körülményeire való alkalmazhatóságát, és a SIPS üzemeltetőre rótt szükségtelen teher elkerülése érdekében csak olyan jogköröket gyakorol, amelyek e célkitűzésekkel és az adott ügy körülményeivel arányosak;

b)

következetesen azonos követelményeket alkalmaz a hasonló SIPS üzemeltetőkre, vagy megindokolja a SIPS üzemeltetők eltérő kezelését.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság – a 11. cikk sérelme nélkül – írásban értesíti a SIPS üzemeltetőt a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában foglalt jogkörei bármelyikének gyakorlásáról szóló határozatáról.

(4)   A (3) bekezdésben említett határozat a következőket rögzíti:

a)

a határozat jogalapja és indokolás;

b)

a gyakorlásra kerülő jogkör;

c)

a gyakorlásra kerülő jogkörtől függően a 4–7. cikkben meghatározott bármely további követelmény;

d)

amennyiben a gyakorlásra kerülő jogkör esetében a helyszíni ellenőrzés végzésére vonatkozó jogkörről van szó, és az érintett SIPS üzemeltető írásbeli értesítésétől a 11. cikknek megfelelően eltekintenek, a SIPS üzemeltető előzetes tájékoztatása nélküli eljárás indokai;

e)

annak megjelölése, hogy a SIPS üzemeltető milyen alapon támadhatja meg a határozatot.

(5)   A független szakértő, illetve adott esetben a helyszíni ellenőrzési csoport a következő jogkörökkel rendelkezik:

a)

a 3. cikknek megfelelően az információk vagy dokumentumok benyújtásának előírására való jog;

b)

a SIPS üzemeltető üzleti könyveinek és nyilvántartásainak megvizsgálására, valamint az ilyen üzleti könyvekből és nyilvántartásokból másolatok vagy kivonatok készítésére való jog, azon üzleti könyveket és nyilvántartásokat is beleértve, amelyek a SIPS kritikus szolgáltatói által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak, amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások ezt lehetővé teszik;

c)

a SIPS üzemeltető vagy kritikus szolgáltatói (ez utóbbi esetben csak annyiban, amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások ezt lehetővé teszik, és az adott kritikus szolgáltató által a SIPS részére nyújtott szolgáltatások vonatkozásában) bármely képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától írásbeli vagy szóbeli magyarázatok kéréséhez való jog;

d)

bármely egyéb olyan személy meghallgatása, aki jogszabály vagy szerződés alapján köteles a vizsgálat, független felülvizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés tárgyához kapcsolódó információgyűjtés céljára információkat szolgáltatni.

(6)   A vizsgálat vagy független felülvizsgálat lezárását követően a független szakértő a SIPS üzemeltető és a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátja jelentésének tervezetét, majd a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott formátumban és szerkezetet követve e hatóság rendelkezésére bocsátja végleges jelentését. A független szakértő biztosítja, hogy a jelentésben szereplő minden megállapítás bizonyítékokon alapuljon és legjobb tudomása és meggyőződése szerint pontos legyen.

(7)   A helyszíni ellenőrzés lezárását követően a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető rendelkezésére bocsátja jelentésének tervezetét.

(8)   A SIPS üzemeltetőnek lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy írásban észrevételeket tegyen a független szakértő vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság által rendelkezésére bocsátott jelentéstervezetre. A SIPS üzemeltető igazgatósága a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a független szakértő részére történő benyújtás vagy visszaküldés előtt jóváhagyja és aláírja a végleges jelentést.

(9)   A vizsgálatokkal, független felülvizsgálatokkal vagy helyszíni ellenőrzésekkel összefüggésben végzett munkája tekintetében minden személyt szakmai titoktartási kötelezettség terhel. Az e határozat alapján cserélt minden információt bizalmasként kell kezelni, kivéve, ha az információ felfedését az uniós vagy a nemzeti jog előírja.

(10)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti vizsgálatok, független felülvizsgálatok vagy helyszíni ellenőrzések megállapításait a hatáskörrel rendelkező hatóság közzéteheti olyan részletességi szinten, amely nem biztosítja az egyes rendszerek vagy üzemeltetők azonosítását, illetve egyébként közzéteheti a SIPS üzemeltető hozzájárulásával.

3. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság információk és dokumentumok beszerzésére vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy bocsásson a rendelkezésére minden olyan információt és dokumentumot, amely a 795/2014/EU rendelettel (EKB/2014/28) az e hatóságra ruházott felvigyázási feladatok hatékony és eredményes ellátásához szükséges, ideértve a felvigyázási célokra rendszeres időközönként és meghatározott formátumban szolgáltatandó információkat és dokumentumokat is.

(2)   Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban előírja a SIPS üzemeltető számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsásson rendelkezésre, a hatáskörrel rendelkező hatóság meghatározza a következőket:

a)

a rendelkezésre bocsátandó információ vagy dokumentum;

b)

az információ vagy dokumentum formátuma, valamint a rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárás;

c)

az információ vagy dokumentum rendelkezésre bocsátására vonatkozó határidő, illetve adott esetben az, hogy azt milyen időközönként kell rendelkezésre bocsátani, a SIPS üzemeltető azon általános kötelezettségétől függetlenül, hogy indokolatlan késedelem nélkül válaszoljon.

(3)   A SIPS üzemeltető az információt vagy dokumentumot a határidőn belül, illetve adott esetben a kért időközönként rendelkezésre bocsátja, kivéve, ha bizonyítani tudja a hatáskörrel rendelkező hatóság felé, hogy fennáll a következő körülmények valamelyike:

a)

az információ vagy dokumentum nem áll azonnal rendelkezésre;

b)

az információ vagy dokumentum nem kizárólag a SIPS üzemeltető tulajdonában áll vagy nem kizárólag annak tevékenységére vonatkozik, ezért harmadik fél hozzájárulását kell beszerezni ahhoz, hogy az adott információt vagy dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsáthassák.

Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy e körülmények valamelyike áll fenn, további időt biztosíthat a SIPS üzemeltető számára az adott információ vagy dokumentum rendelkezésre bocsátására.

(4)   A SIPS üzemeltető és személyzete a szakmai titoktartás alapján nem mentesül az e határozat alapján fennálló, információk vagy dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségei teljesítése alól.

(5)   A SIPS üzemeltető a harmadik felekkel, többek között a kritikus szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek az e harmadik felek által a SIPS részére nyújtott szolgáltatással összefüggésben lehetővé teszik információknak és dokumentumoknak a hatáskörrel rendelkező hatósággal, a független szakértővel és a helyszíni ellenőrzési csoporttal történő megosztását.

4. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság független szakértő kijelölésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy jelöljön ki független szakértőt az 5. cikk szerinti vizsgálat vagy a 6. cikk szerinti független felülvizsgálat elvégzésére. A hatáskörrel rendelkező hatóság értesíti a SIPS üzemeltetőt arra vonatkozó határozatáról, hogy a SIPS üzemeltetőnek a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban független szakértőt kell kijelölnie. A SIPS üzemeltető viseli a független szakértő kijelöléséhez kapcsolódó összes költséget.

(2)   A független szakértő kijelölése során a SIPS üzemeltető szükség esetén konzultál a kritikus szolgáltatójával.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a SIPS üzemeltetőt független szakértő kijelölésére kötelező határozata legalább a következő követelményeket és információkat tartalmazza:

a)

azt, hogy a SIPS üzemeltető által kijelölendő független szakértő az elmúlt két évben közvetlenül vagy közvetetten nem vett részt az adott SIPS üzemeltetésében vagy felvigyázásában, valamint, hogy rendelkezik a vizsgálatok és független felülvizsgálatok céljára szükséges különös szakértelemmel, többek között például a pénzügyi piaci infrastruktúrák, a pénzügyi szabályozás, az információs rendszerek és kommunikációs technológiák, a kockázatkezelés, a pénzügyi beszámolás vagy könyvvizsgálat területére vonatkozó szakértelemmel;

b)

a független szakértő szerepére, kötelezettségeire és jogköreire vonatkozó részletes információk, valamint azon területre vonatkozó részletes információk, amelyre vonatkozóan a független szakértőnek szakértelemmel, képességekkel és ismeretekkel kell rendelkeznie;

c)

azt, hogy a SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a független szakértő rendelkezik az előírt képesítésekkel, képességekkel és ismeretekkel, és feladatait összeférhetetlenségtől mentesen, az e cikk (5)–(7) bekezdésében rögzített követelményeknek megfelelően látja el;

d)

a határidő, ameddig a független szakértőt ki kell jelölni;

e)

azt, hogy a SIPS üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot arról, hogyan tett eleget a hatáskörrel rendelkező hatóság által előírt követelményeknek, és rendelkezésre kell bocsátania az e tekintetben releváns útmutatásokat;

f)

a SIPS üzemeltetőnek az e cikk (13) bekezdésének céljaira rendelkezésre kell bocsátania a független szakértő kapcsolattartási adatait.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság azon határozata, amellyel a SIPS üzemeltetőt független szakértő kijelölésére kötelezi, a fenti (3) bekezdésben megjelölteken kívül további követelményeket is tartalmazhat. A SIPS üzemeltető a független szakértővel kötött szerződéses megállapodásaihoz mellékletként csatolja a hatáskörrel rendelkező hatóság azon határozatát, amellyel az független szakértő kijelölésére kötelezte.

(5)   A független szakértő feladatai ellátása során a 6. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi jogkörrel rendelkezik.

(6)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a vizsgálat vagy független felülvizsgálat elvégzésére kijelölt független szakértő a következő minimális képesítésekkel rendelkezik:

a)

megszerzett egyetemi végzettség vagy azzal egyenértékű képesítés; vagy

b)

uniós tagállam által kiadott vagy elismert, azon szakterületek egyikére vonatkozó szakmai kompetenciát igazoló bizonyítvány vagy oklevél, amely területen a független szakértőnek a vizsgálat vagy független felülvizsgálat céljára szakértelemmel kell rendelkeznie.

(7)   Amennyiben a (6) bekezdésben előírt képesítések melletti gyakorlati tapasztalat biztosítása érdekében szükséges, a hatáskörrel rendelkező hatóság azt is megkövetelheti, hogy a SIPS üzemeltető biztosítsa, hogy a független szakértő (lehetőleges 3 éves vagy annál hosszabb) tapasztalattal rendelkezik a hasonló vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok, vagy a pénzügyi szektorbeli vállalatok részére végzett, ezekkel egyenértékű átvizsgálások lefolytatása terén. A hatáskörrel rendelkező hatóság ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatra vonatkozó további követelmény előírása előtt figyelembe veszi a vizsgálat vagy független felülvizsgálat potenciális újdonságát és a korlátozásokat, amelyeket e további követelmények a potenciális jövőbeli szakértők számára jelenthetnek. A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a független szakértőre szakmai etikai elvek vonatkozzanak, amelyek kiterjednek legalább a közérdekű feladatára, integritására és objektivitására, valamint szakmai kompetenciájára és a kellő gondosságra.

(8)   A független szakértő alkalmazása során a SIPS üzemeltető megfelelő bizonyítékokat kér a (6) és a (7) bekezdésben említett képesítésekre és tapasztalatra vonatkozóan. A SIPS üzemeltető tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a kiválasztott független szakértő személyazonosságáról, valamint – a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére – arról, hogy a független szakértő kijelölése hogyan tesz eleget a (6) és a (7) bekezdés követelményeinek. A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult arra, hogy a SIPS üzemeltető számára másik független szakértő kijelölését írja elő, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a SIPS üzemeltető által választott független szakértő nem felel meg az e határozatban vagy a független szakértő kijelölését előíró határozatban rögzített követelményeknek.

(9)   Amennyiben ezt a hatáskörrel rendelkező hatóság nem határozza meg, a SIPS üzemeltető – a hatáskörrel rendelkező hatóság által megjelölt hatókörtől függően – megállapodhat a független szakértővel a vizsgálat vagy független felülvizsgálat pontos kezdő időpontjáról és időtartamáról, ideértve azokat az eseteket is, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság azt kéri, hogy a független felülvizsgálatot időszakonként végezzék el.

(10)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a független szakértő a vizsgálat vagy független felülvizsgálat teljes időtartama alatt hozzáférjen az 5., illetve 6. cikk szerinti vizsgálat, illetve független felülvizsgálat céljára szükséges valamennyi dokumentumhoz és információhoz. A 2. cikk (5) bekezdésének c) pontját illetően a SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek lehetővé teszik, hogy a független szakértő hozzáférhessen a kritikus szolgáltató képviselőnek vagy személyzete tagjainak magyarázataihoz, valamint lehetővé teszik információk továbbítását a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankhoz a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

(11)   A SIPS üzemeltető lehetővé teszi a független szakértő számára, hogy vizsgálatokat vagy független felülvizsgálatokat folytasson a SIPS üzemeltető helyiségeiben, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság értékelése szerint ez biztosítja a vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok hatékony és eredményes lefolytatását.

(12)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok végzése tekintetében a független szakértő szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó szerződéses megállapodások arra vonatkozó kötelezettséget írjanak elő a független szakértő számára, hogy a független felülvizsgálat vagy vizsgálat elvégzésére meghatározott határidő lejártát követően válaszoljon a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a megállapításokkal kapcsolatos kérdéseire.

(13)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető előzetes tájékoztatását követően közvetlenül is kommunikálhat a független szakértővel.

5. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálat elvégzésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy a 4. cikknek megfelelően jelöljön ki független szakértőt vizsgálat lefolytatására, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

6. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság független felülvizsgálat elvégzésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy a 4. cikknek megfelelően jelöljön ki független szakértőt független felülvizsgálat lefolytatására, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja, hogy a független felülvizsgálatra működési, biztonsági, kockázatkezelési, üzleti vagy jogi okokhoz kapcsolódó, előre meghatározott hatókörben egyszeri alapon, vagy kivételes esetekben rendszeres időközönként kerüljön sor. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság rendszeres időközönkénti független felülvizsgálatot ír elő, meghatározza és indokolja ezen időközöket és e független felülvizsgálat hatókörét, valamint annak végét.

(3)   A független felülvizsgálat hatóköre egy vagy több tárgykörre terjedhet ki, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság választ ki és megfelelően megindokol. A független szakértő jogosult arra, hogy a SIPS-től bármely információt begyűjtsön, amelyet a független felülvizsgálat hatókörébe tartozó tárgykör vagy tárgykörök átfogó megértése érdekében szükségesnek ítél.

7. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság helyszíni ellenőrzést folytathat, vagy a helyszíni ellenőrzések lefolytatásával a 8. cikknek megfelelően másik hatóságot bízhat meg, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

(2)   E határozat 2. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzések folytatására vonatkozó jogkört gyakorolja, az ellenőrzést elrendelő határozat meghatározza legalább a következőket:

a)

a helyszíni ellenőrzés tárgya és célja;

b)

az a tény, hogy a helyszíni ellenőrzésnek alávetett jogi személy részéről a helyszíni ellenőrzés bármely akadályozása a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) megsértésének minősül, a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezetet a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt legalább 10 munkanappal értesíti a határozatról és a helyszíni vizsgálati csoport tagjainak személyazonosságáról.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a helyszíni ellenőrzést a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezettel együttműködésben előre meghatározott hatókörben és időn belül folytassák le. Amennyiben azonban a hatáskörrel rendelkező hatóság szükségesnek tartja, a helyszíni ellenőrzés során – a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezettel közlendő – felülvizsgált határozattal kibővítheti a helyszíni ellenőrzés hatókörét és meghosszabbíthatja annak határidejét.

(5)   A SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyszíni ellenőrzést a kritikus szolgáltató helyiségeiben is lefolytassák. E kikötéseknek lehetővé kell tenniük a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy a helyszíni ellenőrzési folyamatba bevonja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot, többek között a releváns információk cserére érdekében. A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy e szerződéses megállapodások azt is lehetővé tegyék, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság hozzáférjen a kritikus szolgáltató képviselői vagy személyzetének tagjai által az e szolgáltatók SIPS részére nyújtott szolgáltatásával kapcsolatban adott írásbeli vagy szóbeli magyarázatokhoz. A SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket is szerepeltet, amelyek hozzáférést biztosítanak a hatáskörrel rendelkező hatóság számára a kritikus szolgáltatóra vonatkozó azonos hatókörű és jellegű korábbi, a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bank által lefolytatott helyszíni ellenőrzések információihoz és megállapításaihoz.

8. cikk

A helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkör átruházása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság az alkalmazandó releváns nemzeti jogban és a hatáskörrel rendelkező hatóság belső eljárási szabályaiban meghatározott feltételek mellett átruházhatja a helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkört valamely másik hatóságra, feltéve, hogy e hatóság és annak vizsgálati csoportja bizalmasan kezeli a SIPS üzemeltetőtől kapott információkat és dokumentumokat és betartja a 7. cikk vonatkozó elveit, valamint a helyszíni ellenőrzés lefolytatására vonatkozó további belső szervezeti szabályokat, feltéve továbbá, hogy a jogkört átruházó hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés tekintetében továbbra is teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság, a másik hatóság és a SIPS üzemeltető tiszteletben tartja a helyszíni ellenőrzési eljárás bizalmas jellegét.

9. cikk

A hatóságokkal való együttműködés

(1)   A valamely SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság az általa hozott határozat alapján gyakorolja a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett jogköröket. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nemzeti központi bank, az ilyen határozatról annak elfogadásakor tájékoztatja az eurorendszert.

(2)   Amennyiben a SIPS üzemeltető személyzete akadályozza a hatáskörrel rendelkező hatóság által a jelen határozatnak megfelelően előírt helyszíni ellenőrzést, a mechanizmusban részt vevő érintett tagállam nemzeti központi bankja – a nemzeti jognak megfelelően – biztosítja a szükséges segítséget az ellenőrzési csoport tagjai számára. Ez a segítség a helyszíni ellenőrzéshez szükséges mértékben magában foglalja bármely helyiség, üzleti könyv vagy nyilvántartás zár alá vételét. Amennyiben az érintett nemzeti központi bank erre nem jogosult, hatáskörében eljárva más nemzeti hatósághoz fordul a szükséges segítségért.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzéshez vagy az e cikk (2) bekezdésének megfelelően nyújtandó segítséghez az alkalmazandó nemzeti jog szerint igazságügyi hatóság engedélye szükséges, úgy ezt az engedélyt a helyszíni ellenőrzést végző hatóság kérelmezi.

(4)   Amennyiben a SIPS üzemeltetőre vonatkozó vizsgálat vagy független felülvizsgálat részeként a független szakértőnek a 2. cikk (5) bekezdésében foglalt jogokat a SIPS kritikus szolgáltatói tekintetében kell gyakorolnia, a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot az e jogok gyakorlására vonatkozó szándékról, valamint a vizsgálat vagy független felülvizsgálat elvégzését követően tájékoztathatja az adott központi bankot a vizsgálat vagy független felülvizsgálat megállapításairól.

(5)   Amennyiben szükségesnek tartják, hogy a helyszíni ellenőrzésre a kritikus szolgáltató helyiségeiben is sor kerüljön, a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető értesítését megelőzően tájékoztatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot a tervezett helyszíni ellenőrzésről.

(6)   Amennyiben a SIPS kritikus szolgáltatójának felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bank már elvégzett azonos hatókörű és jellegű helyszíni ellenőrzést, a SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság dönthet arról, hogy e helyszíni ellenőrzés megállapításaira támaszkodik-e vagy saját helyszíni ellenőrzést folytat le. E tekintetben a hatáskörrel rendelkező hatóság felkérheti a kritikus szolgáltatót, hogy biztosítson hozzáférést a rendelkezésére álló, vonatkozó információkhoz és megállapításokhoz, vagy hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság e megállapításokhoz a központi banknál férjen hozzá. Amennyiben még nem került sor helyszíni ellenőrzésre, illetve azonos hatókörű és jellegű helyszíni ellenőrzésre, a SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság belátása szerint lefolytathatja a helyszíni ellenőrzést a kritikus szolgáltató helyiségeiben is. Ennek során a hatáskörrel rendelkező hatóság – a központi bankok hatáskörére és felelősségére figyelemmel – bevonhatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot a helyszíni ellenőrzési folyamatba, valamint a helyszíni ellenőrzés elvégzését követően tájékoztathatja e központi bankot a helyszíni ellenőrzés megállapításairól.

(7)   Amennyiben szükségesnek tartják, hogy a helyszíni ellenőrzésre a kritikus szolgáltató helyiségeiben is sor kerüljön, a hatáskörrel rendelkező hatóság a 2. cikk (4) bekezdésének megfelelően a SIPS üzemeltető értesítésével egyidejűleg a kritikus szolgáltatót is értesíti az ellenőrzésről.

10. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az információkhoz való hozzáférés

(1)   A független szakértő vagy adott esetben a helyszíni ellenőrzési csoport figyelembe veszi a SIPS üzemeltető által a független felülvizsgálat, a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés során benyújtott észrevételeket, és megállapításaikat olyan tényekre alapozzák, amelyekre vonatkozóan a SIPS üzemeltetőnek lehetősége volt észrevételeket tenni.

(2)   A megállapításokról szóló jelentés benyújtásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság, a független szakértő vagy a helyszíni ellenőrzési csoport értesíti a SIPS üzemeltetőt. A SIPS üzemeltetőnek jogában áll betekinteni a jelentésbe, amennyiben ez nem sérti más személyeknek és jogalanyoknak az üzleti titkaik védelmére irányuló jogos érdekét. A jelentésbe való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

11. cikk

Bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések

A 7. cikk (3) bekezdésétől eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóság nem köteles előre tájékoztatni a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezetet az ilyen ellenőrzésről, amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a SIPS zavartalan működését fenyegető súlyos körülmények állnak fenn, vagy ha az, ha a szervezetet tájékoztatnák a helyszíni ellenőrzés elvégzésének szükségességéről, veszélyeztethetné az ellenőrzés eredményeit. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés elvégzését elrendelő határozat rögzíti azon okokat, amelyek az adott szervezet előzetes értesítése nélküli eljárást indokolják, és e határozatot csak az ellenőrzés kezdetét követően bocsátják a szervezet rendelkezésére.

12. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság és a SIPS üzemeltető közötti nyelvhasználati szabályok

(1)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) alapján felvigyázás alatt álló SIPS üzemeltető által az e határozat 3. cikkének megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóság részére küldött minden dokumentumot az Unió bármelyik – a SIPS üzemeltető által választott – hivatalos nyelvén meg lehet szövegezni.

(2)   A felvigyázás alatt álló SIPS üzemeltető elfogadhatja, hogy kizárólag az Unió egyik hivatalos nyelvét használja a hatáskörrel rendelkező hatósággal történő írásbeli kommunikáció során. A SIPS üzemeltető az egy nyelv használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonhatja vagy dönthet úgy, hogy e jogáról eseti jelleggel, bizonyos írásbeli kommunikáció céljára lemond az eljárás felgyorsítása érdekében, anélkül, hogy ez a jövőbeli eljárásokat érintené. A hozzájárulás visszavonása a felvigyázási eljárásnak csak a még le nem folytatott vonatkozásait érinti.

(3)   A SIPS üzemeltető kérheti, hogy a vizsgálatot, független felülvizsgálatot vagy helyszíni ellenőrzést a felvigyázási eljárás céljára elfogadott nyelvtől eltérő uniós hivatalos nyelven folytassák le. Amennyiben ezt kívánja tenni, a SIPS üzemeltetőnek a vizsgálat, független felülvizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt megfelelő időben előre értesítenie kell e szándékáról a hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy a független szakértőt, hogy az megtehesse a szükséges intézkedéseket.

13. cikk

Záró rendelkezések

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. július 26-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 217., 2014.7.23., 16. o.

(2)  Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2094 rendelete (2017. november 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) módosításáról (EKB/2017/32) (HL L 299., 2017.11.16., 11. o.).


Az oldal tetejére