EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 52014HB0019

Ajánlás az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre (EKB/2014/19) (Az Európai Központi Bank előterjesztésében)

HL C 144., 2014.5.14., 2—10. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

14.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/2


Ajánlás az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre

(EKB/2014/19)

(Az Európai Központi Bank előterjesztésében)

(2014/C 144/02)

INDOKOLÁS

I.   BEVEZETÉS

1998. november 23-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2532/98/EK tanácsi rendeletet (1). Tekintettel a 2532/98/EK rendeletnek az évek során történő alkalmazása keretében az Európai Központi Banknak (EKB) különböző hatáskörei tekintetében szerzett tapasztalatra, valamint arra a körülményre, hogy az EKB szankciók kirovására vonatkozó hatásköre a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (2) kiterjesztésre került, a 2532/98/EK rendelet egyes módosítási megfontolandók. Ennek érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárást kell követni.

II.   ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

A 1024/2013/EK rendelet által ráruházott feladatok ellátása érdekében annak 18. cikke értelmében az EKB adminisztratív pénzbírságokat róhat ki „amennyiben a hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok szándékosan vagy gondatlanságból megsértik a vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó uniós jog valamely olyan követelményét, amellyel kapcsolatban a vonatkozó uniós jog értelmében adminisztratív pénzbírság kirovását kell lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára” (3), és szankciókat róhat ki a „rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén” (4) (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók). Ami a nemzeti jognak az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) vonatkozásában történő megsértését illeti, az illetékes nemzeti hatóságok továbbra is illetékesek közigazgatási szankciókat kiróni, de ezeket a szankciókat az EKB felügyelete alá tartozó hitelintézetek vonatkozásában csak akkor szabhatják ki, ha az EKB e célból eljárás kezdeményezésére kéri fel őket.

A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén alkalmazandó adminisztratív pénzbírság kirovására vonatkozó alapelvek és eljárások a 1024/2013/EU rendeletben, valamint a 468/2014/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2014/17) (5) kerültek meghatározásra. A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdésében foglaltak alapján az EKB – összhangban a 2532/98/EK rendelettel – bírságokat szabhat ki az EKB rendeletek és határozatok megsértése esetén. A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az EKB a 18. cikket az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett jogi aktusokkal – többek között a 2532/98/EK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal – összhangban alkalmazza, az adott esettől függően.

Minderre tekintettel különös jelentőséggel bír a 1024/2013/EU rendelet alapján az EKB által ellátandó felügyeleti feladatok ellátásához kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó koherens szabályok kialakítása.

Továbbmenve, egyes, a 2532/98/EK rendeletben foglalt szabályok eltérnek a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek különösképpen a 2532/98/EK rendeletben meghatározott pénzbírságok felső korlátjára, a kényszerítő bírságokra, az eljárási szabályokra és elévülési határidőkre vonatkoznak.

Erre tekintettel a 2532/98/EK rendelet alábbi módosításai javasoltak:

a)

A szöveget egy új 1a. cikkel szükséges kiegészíteni az egyes általános, az EKB felügyeleti feladataival, valamint az általa a nem-felügyeleti feladataival összefüggésben kivetett valamennyi szankcióval összefüggésben a közigazgatási szankciókra irányadó alapelveket meghatározása érdekében; és meg kell határozni az azokra vonatkozó eltérő rendelkezések terjedelmét.

b)

Új 4a-4c. cikkeket szükséges beilleszteni az EKB által a felügyeleti feladati gyakorlása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályrendszer vonatkozásában. Ezen új cikkekre az EKB által a felügyeleti feladatai vonatkozásában történő közigazgatási szankciók kirovására irányadó szabályrendszer, illetve az EKB által a nem-felügyeleti feladati vonatkozásában kiróható bírságokra irányadó rendelkezések közötti különbségtétel érdekében van szükség. Ez annak biztosítására szolgál, hogy egy egységes szabályrendszer vonatkozzék az EKB-nak a felügyeleti területen kirótt valamennyi közigazgatási szankciójára, egyúttal figyelembe véve a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokat is.

c)

További módosításokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a 2532/98/EK rendelet 2-4. cikkeiben meghatározott, a szankciók kirovására vonatkozó alapelvek és eljárások összhangban legyenek a 1024/2013/EU rendeletben meghatározott, az EKB felügyeleti feladatainak ellátása során az adminisztratív pénzbírságok EKB által történő kirovására vonatkozó alapelvekkel és eljárásokkal.

III.   A CIKKEKRE VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK

1. cikk – Fogalommeghatározások

A kényszerítő bírság fogalommeghatározása

A kényszerítő bírság fogalommeghatározását két okból is módosítani szükséges. Elsőként, összhangban az ezzel kapcsolatos uniós jogi előírásokkal (6), egyértelműen rögzíteni kell azt, hogy az EKB kényszerítő bírságot nem csak folyamatos jogsértés esetén szabhat ki, de azokat a vállalkozásoknak az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak történő megfelelésre kötelezése érdekében is alkalmazhatja. Másodszor, a fogalommeghatározás jelenleg a 2532/98/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére hivatkozik a jogsértés megszüntetését előíró határozatról szóló értesítés vonatkozásában. Mivel az EKB felügyeleti feladatinak ellátása kapcsán kirótt bírságokra vonatkozóan eltérő döntéshozatali eljárás alkalmazandó, az ilyen eljárásra vonatkozó hivatkozást a fogalommeghatározás részévé kell tenni.

Ennek eredményeképpen a „szankciók” fogalommeghatározását szintén módosítani szükséges oly módon, hogy a kényszerítő bírságnak a „jogsértés következményeként történő kirovására” való hivatkozás törlésre kerül.

1a. cikk – Általános alapelvek és hatály

A 2532/98/EK rendelet az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere Alapokmányának 34.4. cikkével összhangban megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett az EKB szankciót szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget az EKB rendeleteiből és határozataiból fakadó kötelezettségeknek, ugyanakkor megfelelő módon figyelembe kell venni a 1024/2013/EU rendeletet is, amely számos, az EKB felügyeleti feladatinak gyakorlásához kapcsolódó, az EKB közigazgatási szankciók kirovásával kapcsolatos jogköreire vonatkozó, közvetlen jelentőséggel bíró rendelkezést tartalmaz. Erre tekintettel, míg elviekben a 2532/98/EK rendelet rendelkezései bármely, az EKB rendeletek és határozatok megsértése esetén az EKB által kiróható szankcióra vonatkoznak, a 2532/98/EK rendelet egyes, az EKB felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovása tekintetében a 1024/2013/EU rendelet rendelkezéseivel ellentétben álló rendelkezéseit vagy nem kellene a továbbiakban alkalmazni, vagy pedig azokat módosítani szükséges.

Az EKB jogosult a felügyeleti feladataival kapcsolatos közigazgatási bírság vagy szankció kirovására vonatkozó bármely határozatának közzétételére, függetlenül attól, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek vagy sem. Ez a jog kiterjed az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátása során történő közigazgatási szankció kirovására vonatkozó bármely határozatának közzétételére annak érdekében, hogy az EKB valamennyi határozata azonos közzétételi szabályrendszer alá tarozzon. Az EKB-nak az ilyen közzététel vonatkozásában valamennyi uniós jogszabályt alkalmaznia kell, tekintet nélkül bármely nemzeti jogszabályra vagy szabályozásra, és ennek megfelelően mérlegelnie kell, hogy miként aránylik a határozat közzététele a kirótt szankció illetve közigazgatási szankció súlyosságának fokához, valamint a közzétételnek a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt hatását.

2. cikk – Szankciók

A 2. cikk (4) bekezdése a 2532/98/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt eljárásra hivatkozik, amelynek nem kellene az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkoznia. A döntéshozatali eljárásra vonatkozó, a 4b. cikkben foglalt rendelkezéseket erre tekintettel be kell illeszteni.

3. cikk – Eljárási szabályok

A 3. cikk (1) bekezdésében foglalt, az Igazgatóságra vonatkozó, a jogsértési eljárás kezdeményezésére jogosult szervként történő hivatkozást törölni kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján elfogadandó rendeletben az EKB meghatározhassa azt, hogy melyik belső szervnek kell elvégeznie egy vélelmezett jogsértés kivizsgálását. A szankció kirovására vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör továbbra is az Igazgatóságnál marad, és arra az új 4a. cikk rendelkezései vonatkoznak.

A 3. cikk (10) bekezdését módosítani szükséges annak érdekében, hogy az ne csak azokra a feladatokra hivatkozzék, amelyekkel a Központi Bankok Európai Rendszerét bízták meg, hanem azokra is, amelyekkel az EKB-t bízták meg a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján. A 3. cikk (10) bekezdésének utolsó mondatát módosítani szükséges annak érdekében, hogy az az EKB új felügyeleti hatáskörét is tükrözze.

4a. cikk – Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések

A 1024/2013/EU rendelet 18. cikk (1) bekezdése alapján az EKB által a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén kiróható adminisztratív pénzbírság felső határa jelentősen meghaladja a 2532/98/EK rendelet alapján kiróható bírság felső határát. Ez a különbség nem tekinthető megalapozottnak, mivel valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése nem szükségszerűen kevésbé súlyos, mint a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése. Erre tekintettel az EKB által az SSM keretében felügyelt hitelintézetekkel szemben kirótt valamennyi közigazgatási szankcióra ugyanazon felső korlátoknak kellene vonatkozniuk. Az EKB által a felügyeleti területen kirótt kényszerítő bírságok felső korlátját a fentiekkel összhangban szintén módosítani szükséges.

Ennek következtében a 2. cikk (1) bekezdésének nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

4b. cikk – Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös eljárási szabályok

A 1024/2013/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdése határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat a monetáris politikai feladatoktól és az EKB egyéb feladataitól elkülönítetten kell gyakorolni. Ezen cikk alapján a 2532/98/EK rendeletet módosítani szükséges a felügyeleti testület és az EKB Kormányzótanácsa bevonásával történő döntéshozatali eljárás biztosítása érdekében a felügyeleti területen történő közigazgatási szankciók kirovásának vonatkozásában, összhangban a 1024/2013/EU rendelet 26. cikkében foglaltakkal. Ez szintén összhangban lenne a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony banki felügyeletre vonatkozó alapelveivel (7), valamint az annak biztosítására vonatkozó szükséglettel, hogy a szankciókat kirovó hatóságok megegyeznek a jogalanyokat felügyelő hatóságokkal.

A felügyeleti területen a Kormányzótanács által a közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó határozat – amennyiben egy természetes vagy jogi személy az ilyen határozat felülvizsgálatát kérelmezi – a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá fog tartozni a 1024/2013/EU határozat 24. cikkében meghatározottak szerint, feltéve, hogy annak a címzettje az adott személy, illetve amennyiben az a határozat által közvetlenül és személyesen érintett. Következésképpen, a közigazgatási szankcióknak a felügyeleti területen történő kirovása vonatkozásában a 2532/98/EK rendeletet módosítani szükséges a felülvizsgálati testület bevonásával történő felülvizsgálati eljárás biztosítása érdekében, összhangban a 1024/2013/EU rendelet 24. cikkében foglaltakkal.

A fentiekre tekintettel a 3. cikk (1)-(8) bekezdéseinek nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

4c. cikk – A felügyeleti területen kirótt közigazgatási szankciókra irányadó egyes határidők

Az EKB nem-felügyeleti feladataihoz kapcsolódó szankciók kivetésére és végrehajtására vonatkozó határidők megfelelőnek bizonyultak, különösen a jogsértés elkövetésének megállapításához szükséges vizsgálat viszonylagos egyszerűségére tekintettel, mint például a kötelező tartalékra vonatkozó követelmény, a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó szabályok és a statisztikai adatszolgáltatási követelmények megsértése esetén. Tekintettel arra a tényre, hogy a felügyeleti területen az feltételezett jogsértések elkövetésének kivizsgálása összetettebb, ezen a területen a közigazgatási szankciók kirovására és végrehajtására vonatkozó hatáskörre hosszabb határidőknek kellene vonatkozniuk, mint a nem-felügyeleti feladatok szankcionálása vonatkozásában rendelkezésre álló határidőknek. Ez összhangban van továbbá az 1/2003/EK rendeletben a versenyszabályok megsértése esetére meghatározott határidőkkel. Valamennyi, az EKB által a felügyeleti területen a vállalkozásokkal szemben kiróható közigazgatási szankcióra azonos határidőnek kellene vonatkoznia, kapcsolódjanak ezek a közigazgatási szankciók valamely EKB rendelet vagy határozat megsértéséhez, vagy pedig valamely közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály megsértéséhez, az EKB által a felügyeleti feladatai gyakorlása során kirótt bármely közigazgatási szankcióra a 4c. cikkben meghatározott határidőknek kell vonatkozniuk.

Ezen határidők felfüggesztésére és megszakadását ennek megfelelően kell szabályozni, figyelembe véve továbbá azt is, hogy a felügyeleti területen a jogsértési eljárások átfedésben lehetnek ugyanazon tényálláson alapuló bűnügyi nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal is.

A fentiekre tekintettel a 4. cikknek nem kellene az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt közigazgatási szankciókra vonatkoznia.

Ajánlás:

„A TANÁCS RENDELETE

az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 132. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 34.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

A Szerződés 129. cikkének (4) bekezdésében és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 41. cikkében meghatározott eljárással összhangban eljárva,

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.3. cikkével összhangban a 2532/98/EK rendelet (8) határozza meg azokat a korlátokat és feltételeket, amelyek alapján az Európai Központi Bank (EKB) jogosult pénzbírsággal vagy kényszerítő bírsággal sújtani a vállalkozásokat az EKB rendeleteiben és határozataiban megállapított kötelezettségek nem teljesítéséért.

(2)

Az EKB a 2532/98/EK rendeletet a hatáskörébe eső számos területen – ideértve különösen az Unió monetáris politikájának végrehajtását, a fizetési rendszerek működését és a statisztikai információgyűjtést – történő szankciók kirovása vonatkozásában alkalmazta.

(3)

Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (9) feljogosítja az EKB-t arra, hogy az általa felügyelt hitelintézetekre a) adminisztratív pénzbírságokat rójon ki, amennyiben ezek az intézmények megsértik a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot, illetve b) és szankciókat rójon ki valamely EKB rendeletben vagy határozatban rögzített követelmény megsértése esetén (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók).

(4)

A 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a rendelet által rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB a 2532/98/EK rendeletnek megfelelően szankciókat róhat ki az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén.

(5)

A 1024/2013/EU rendelet széles körben tartalmaz az EKB-nak a felügyeleti feladatihoz kapcsolódó, közigazgatási szankció kirovására közvetlenül vonatkozó rendelkezéseket. E tekintetben a 2532/98/EK rendelet egyes rendelkezései ellentétben állnak a 1024/2013/EU rendelettel. Erre tekintettel szükségessé vált a 2532/98/EK rendeletben foglalt azon szabályok beazonosítása, amelyeket módosítani szükséges az a 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatai ellátásához kapcsolódó adminisztratív bírságok kirovására vonatkozó koherens szabályok kialakítása érdekében.

(6)

Az EKB-nak közzé kellene tennie mind a felügyeleti, mind pedig a nem-felügyeleti feladatok terén a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése, valamint az EKB rendeleteiben és határozataiban foglaltak megsértése esetén kirótt adminisztratív pénzbírságokra vonatkozó határozatát, kivéve, ha az ilyen közzététel – a vállalkozásra kirótt szankció súlyosságára figyelemmel – aránytalan lenne, illetve az veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.

(7)

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során valamely EKB rendeletben vagy határozatban foglaltaknak történő meg nem felelés esetén egy adott vállalkozással szemben kiróható pénzbírság felső korlátjának nem kellene eltérnie azon pénzbírság felső korlátjától, amelyet az EKB a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése esetén kiróhat, az egyformán súlyos jogsértések egységes kezelésének biztosítása érdekében. Ennél fogva az EKB által a felügyeleti feladati során kirótt valamennyi pénzbírságra azonos felső korlátnak kell vonatkoznia.

(8)

Az EKB-nak képesnek kell kényszerítő bírságoknak a vállalkozásokkal szemben történő kirovására azoknak az EKB felügyeleti területre vonatkozó rendeletében vagy határozatában foglaltaknak történő megfelelésre kötelezése érdekében, illetve a folyamatos jogsértés megszűntetése érdekében. A kényszerítő bírságok felső korlátjának arányban kell állnia a felügyeleti területen kiróható pénzbírságok felső korlátjával.

(9)

A 1024/2013/EU rendelet 25. cikke határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján a 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat az EKB a monetáris politikai feladatai illetve az egyéb feladatai sérelme nélkül és azoktól elkülönítetten gyakorolja. Az elkülönülés ezen elvének megerősítése érdekében a 26. cikk alapján felügyeleti testületet hoztak létre, amely többek között az EKB Kormányzótanácsa felügyeleti területen történő döntései tervezetének előkészítéséért felelős. Ezen túlmenően a 24. cikkben meghatározott feltételek alapján az EKB Kormányzótanácsának a döntései a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak. Figyelembe véve az elkülönítés elvét, valamint a felügyeleti testület és a felülvizsgálati testület megalakítását, két elkülönített eljárásnak kell vonatkoznia: a) azon esetekben, amikor az EKB a felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a közigazgatási szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket a Kormányzótanács hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálat alá tartoznak; és b) azon esetekben amikor az EKB a nem-felügyeleti feladatai ellátása körében mérlegeli a szankciók kirovását, az erre vonatkozó döntéseket az EKB Igazgatósága hozza meg a felügyeleti testülettől származó teljes határozat-tervezet alapján, és azok az EKB Kormányzótanácsa általi felülvizsgálat alá tartoznak.

(10)

A felügyeleti területen előforduló jogsértések kivizsgálásának összetettségére tekintettel az EKB felügyeleti feladataihoz kacsolódó közigazgatási szankciók kirovására és végrehajtására hosszabb határidőknek kellene vonatkozniuk, mint amelyek az EKB nem-felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódóan rendelkezésre állnak. Ezen határidők felfüggesztését és megszakadását ennek megfelelően kell szabályozni, tekintettel továbbá arra is, hogy a felügyeleti területen a jogsértési eljárások átfedésben lehetnek ugyanazon tényálláson alapuló bűnügyi nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal is.

(11)

A 2532/98/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

A 2532/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„»kényszerítő bírságok« azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozás folyamatos jogsértés esetén vagy büntetésként, vagy pedig az érintett személyeknek az EKB felügyeleti rendeleteiben és határozataiban foglaltaknak való megfelelésre való kötelezésére tekintettel köteles megfizetni. A kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden egyes napjára fel kell számítani a) a vállalkozásnak a 3. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a vállalkozásnak a jogsértés megszüntetését előíró határozatról történő értesítését követően; vagy b) amennyiben a folyamatos jogsértés az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (10) 18. cikke (7) bekezdésének hatálya alá esik, az e rendelet 4b. cikkében meghatározott eljárással összhangban;

(10)  HL L. 287. 2013.20.29., 63. o.).”"

b)

A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„»szankciók« a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok.”;

(2)

A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Általános alapelvek és hatály

(1)   Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet alkalmazandó az EKB által a vállalkozásokkal szemben az EKB rendeleteiben vagy határozataiban foglaltakból eredő kötelezettségeknek történő meg nem felelés esetén történő szankciók kivetésére.

(2)   Az EKB által a felügyeleti feladati során a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése estén adminisztratív pénzbírságok, valamint valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése esetén szankciók (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók) kirovására vonatkozó szabályok a 2-4. cikkben foglalt rendelkezésekből erednek a 4a-4c. cikkben meghatározott mértékben.

(3)   Az EKB bármely, egy adott vállalkozással szemben mind a felügyeleti és a nem-felügyeleti területen a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése estén adminisztratív pénzbírságot, valamint valamely EKB rendelet vagy határozat megsértése esetén szankciót kirovó határozatát közzéteheti, függetlenül attól, hogy az ellen fellebbezést nyújtottak-e be vagy sem. Az ilyen közzétételről az EKB a vonatkozó uniós jogszabálynak megfelelően valamennyi nemzeti jogszabálytól és szabályozástól – és amennyiben ez az uniós jog irányelvekből áll – az ezeket az irányelveket a nemzeti jogba átültető nemzeti jogszabályoktól függetlenül gondoskodik.”;

(3)

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   Amennyiben a jogsértés a kötelezettség teljesítésének elmulasztásából ered, a szankció alkalmazása nem mentesíti a vállalkozást a kötelezettség teljesítése alól, hacsak a 3. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elfogadott határozat a kötelezettség teljesítése alóli mentesülésről kifejezetten nem rendelkezik.”;

(4)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntést az EKB a saját kezdeményezésére, illetve azon tagállam nemzeti központi bankja által hozzá intézett ilyen értelmű indítványa alapján határoz, amely joghatósága alatt a feltételezett jogsértés bekövetkezett.”;

b)

A 10. bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben valamely jogsértés a Szerződés és az Alapokmány értelmében kizárólag a KBER-re vagy az EKB-ra bízott feladathoz kapcsolódik, jogsértési eljárást csak e rendelet alapján lehet kezdeményezni, tekintet nélkül bármilyen olyan nemzeti jog vagy szabályozás létezésére, amely külön eljárásról rendelkezhet. Amennyiben valamely jogsértés a KBER illetékességén kívül eső egy vagy több területhez is kapcsolódik, e rendelet alapján a jogsértési eljárás kezdeményezésének joga független az illetékes nemzeti hatóság ilyen, a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső területekkel kapcsolatos külön eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogától. E rendelkezés nem sérti a büntetőjog és a részt vevő tagállamokban a prudenciális felügyeleti illetékességhez fűződő nemzeti jog alkalmazását, összhangban a 1024/2013/EU tanácsi rendelettel.”;

(5)

A szöveg az alábbi 4a-4c. cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól való eltérésként az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátása körében elfogadott rendeletei és határozatai megsértéséhez kapcsolódó jogsértés esetén azok a korlátok, amelyeken belül az EKB pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat szabhat ki, az alábbiak szerint alakulnak.

a)

Pénzbírságok: a felső korlát a vállalkozás által a jogsértés révén elért nyereség vagy elkerült veszteség kétszerese minden olyan esetben, amikor ez az összeg meghatározható, illetve a vállalkozás teljes éves árbevételének 10 %-a.

b)

Kényszerítő bírságok: a felső korlát az átlagos napi árbevétel 5 %-a a jogsértés minden egyes napjára. A kényszerítő bírságok legfeljebb a kényszerítő bírságot kirovó határozatban meghatározott napot követő hat hónapos időszakra szabhatók ki.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) »éves árbevétel« egy jogi személy teljes éves árbevétele a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározottak szerint, az ilyen személy legutóbbi rendelkezésre álló konszolidált éves pénzügyi beszámolója alapján. Amennyiben a vállalkozás egy anyavállalat leányvállalata, úgy a vonatkozó teljes éves árbevétel az EKB által felügyelt csoport végső anyavállalatának legutóbbi rendelkezésre álló konszolidált éves pénzügyi beszámolójában foglalt teljes éves árbevétel; b) »átlagos napi bevétel« az a) pont szerint meghatározott éves árbevétel osztva 365-el.

4b. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös eljárási szabályok

(1)   A 3. cikk (1)-(8) bekezdéseiben foglaltaktól való eltérésként az ebben a cikkben meghatározott szabályok alkalmazandók az EKB által a felügyeleti feladatai gyakorlása körében elfogadott rendeletekben és határozatokban foglaltakhoz kapcsolódó jogsértésekre.

(2)   Az EKB által a 6. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban lefektetendő szabályoknak megfelelő jogsértési eljárás lefolytatását követően a felügyeleti testület teljes határozat-tervezetben kell javaslatot tennie a Kormányzótanács számára az érintett vállalkozással szembeni szankció kirovására, a 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban. A vállalkozás által feltételezetten elkövetett jogsértéssel kapcsolatos meghallgatás megelőzi a teljes határozat-tervezetnek a felügyeleti testület által a Kormányzótanács számára történő benyújtását.

(3)   Az érintett vállalkozás a 2. cikkben foglaltak alapján jogosult a Kormányzótanács által meghozott határozatnak a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálatát kérelmezni, a 1024/2013/EU határozat 24. cikkében lefektetett eljárással összhangban.

4c. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó egyes határidők

(1)   A 4. cikkben foglaltaktól való eltérésként a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó uniós jog, valamint az EKB által a felügyeleti feladati körében elfogadott rendeletek vagy határozatok megsértéseséhez kapcsolódó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó jogosultság a jogsértés bekövetkezését követő öt év elteltével, illetve a folyamatos jogsértés esetén a jogsértés megszűnését követő öt év elteltével elévül.

(2)   Az EKB-nak a jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése megszakítja az (1) bekezdésben foglalt határidőt. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről érintett felügyelt szervezetet értesítik. Minden egyes megszakadás a határidő újrakezdődését eredményezi. A határidő ugyanakkor nem haladhatja meg a jogsértés bekövetkezését követő tíz évet, illetve folyamatos jogsértés estén a jogsértés megszűnését követő tíz évet.

(3)   Az előző bekezdésekben írt határidők meghosszabbíthatók, amennyiben: a) a Kormányzótanács döntését a felülvizsgálati testület felülvizsgálhatja, illetve a Bíróság előtti fellebbezési eljárásra van lehetőség; vagy b) az érintett vállalkozással szemben ugyanazon tényállás alapján büntetőeljárás van folyamatban. Ilyen esetben az előző bekezdésekben írt határidők meghosszabbodnak azzal az időtartammal, amíg a felülvizsgálati testület, illetve az Európai Unió Bírósága felülvizsgálja a határozatot, illetve az érintett vállalkozással szembeni büntetőeljárás befejeződéséig.

(4)   Az EKB-nak a szankciók kifizetésének vagy fizetési feltételeinek kikényszerítését szolgáló bármely intézkedése megszakítja a közigazgatási szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidőt. Az EKB-nak a közigazgatási szankciót kirovó határozata végrehajtására vonatkozó jogosultsága az ilyen határozat meghozatalát követő öt év elteltével elévül. A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidő felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg:

a)

a kirótt közigazgatási szankció megfizetésére rendelkezésre álló határidő el nem telik;

b)

ha a kirótt közigazgatási szankció megfizetésére irányuló végrehajtás az EKB Kormányzótanácsa vagy a Bíróság határozata alapján felfüggesztésre került.”

2. cikk

Ez a határozat 2014. (dátum)-án/én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a Szerződésben foglaltaknak megfelelően közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.”

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. április 16-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.). Az Európai Központi Bank már a korábbiakban benyújtotta a Tanács számára az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló EKB/1998/9 ajánlását (HL C 246., 1998.8.6., 9. o.).

(2)  Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3)  A 1024/2013/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése.

(4)  A 1024/2013/EK rendelet 18. cikkének (7) bekezdése.

(5)  Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.)

(6)  Lásd például a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a hitelminősítő intézetekre kiszabott pénzbírságok eljárási szabályai, köztük a védelemhez való jogra vonatkozó szabályok és a határidők tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. július 12-i felhatalmazáson alapuló 946/2012/EU bizottsági rendelet 4. cikkének második albekezdését (HL L 282., 2012.10.16., 23. o.); a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU az európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (1) bekezdését (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.); a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2012. július 16-i 646/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet 16. cikkének (1) bekezdését (HL L 187., 2012.7.17., 29. o.); a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 11-i 513/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36b. cikke (1) bekezdését (HL L 145., 2011.5.31., 30. o.); a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke (1) bekezdésének (b) pontját (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.); a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódási rendelet) 15. cikkét (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.); a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 24. cikkét (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(7)  Lásd a Bankfelügyeleti Bizottság hatékony banki felügyeletre vonatkozó 1. alapelvét, és különösképpen a 6(b). alapvető kritériumot, valamint a 11. alapelvet és különösképpen a 7. alapvető kritériumot, amelyek megkövetelik, hogy a bankfelügyelet hatékony rendszere egyértelmű felelősségi körökkel és célkitűzésekkel rendelkezzék valamennyi, a bankok és a bankcsoportok felügyeletében részt vevő hatóság vonatkozásában, ideértve a felügyelőnek a széles körű szankciók kirovására vonatkozó hatáskörét, valamint megköveteli továbbá a, hogy a felügyelőnek megfelelő körben álljanak rendelkezésére az időszerű korrekciós intézkedések meghozatalára szolgáló felügyeleti eszközök, ide értve a szankcióknak a bankokra történő kirovását is. Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának weboldalán a www.bis.org címen.

(8)  Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK tanácsi rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).

(9)  Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).


Az oldal tetejére