14.7.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/34

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2007. július 3.)

a beszerzési szabályok meghatározásáról

(EKB/2007/5)

(2007/497/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 11.6. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozatra (1) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) elkötelezett a költségtakarékosság alapelve mellett, valamint az áruk, szolgáltatások és építések beszerzésére fordított pénzért a legjobb minőséget várja el.

(2)

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltattásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) („beszerzési irányelv”) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) („költségvetési rendelet”) nem vonatkozik az EKB-ra.

(3)	Az EKB tiszteletben tartja a beszerzési irányelvben és a költségvetési rendeletben meghatározott beszerzési alapelveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„szerződés”: az EKB és egy vagy több szállító által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások kivitelezése, áruk szállítása vagy szolgáltatások nyújtása;

b)

„építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya vagy az építési beruházások kivitelezése, vagy ezek megtervezése és kivitelezése. Az „építés” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

c)

„árubeszerzésre irányuló szerződés”: a b) pontban említett szerződéstől eltérő beszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül. Azt a szerződést, amelynek tárgya áruk szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembehelyezési műveletekre is kiterjed, „árubeszerzésre irányuló szerződés”-nek kell tekinteni;

d)

„szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: az építési beruházásra és az árubeszerzésre irányuló szerződésektől eltérő szerződés, amelynek tárgya szolgáltatások nyújtása. Azt a szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és szolgáltatásnyújtást is magában foglal, „szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások becsült értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét. Azt a szerződést, amelynek tárgya valamely szolgáltatás, amely az építési beruházáshoz kapcsolódó tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek kell tekinteni;

e)	„keretmegállapodás”: az EKB és egy vagy több szállító között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

f)

„szállító”: bármely természetes vagy jogi személy vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. A meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre kérelmet benyújtó szállító megnevezése „részvételre jelentkező”. Az ajánlatot benyújtó szállító megnevezése „ajánlattevő”;

g)	„nyílt eljárás”: olyan pályázati eljárás, amelyben az érdekelt szállítók ajánlatot tehetnek;

h)	„meghívásos eljárás”: olyan eljárás, amelyben bármely szállító kérelmezheti részvételét, de csak az EKB által meghívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot;

i)	„tárgyalásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során az EKB a saját maga által kiválasztott szállítókkal konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit;

j)	„versenypárbeszéd”: olyan eljárás, amelynek során bármely szállító kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az EKB párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzanak ki;

k)

„dinamikus beszerzési rendszer”: olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az EKB által meghatározott követelményeknek. A rendszer működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan szállító számára nyitott, amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő tájékoztató ajánlatát;

l)

„elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását;

m)	„ajánlati felhívás”: a részvételre jelentkezőknek vagy a szállítóknak küldött felhívás, amely az ajánlat benyújtására vonatkozik, és amely tartalmazza az eljárás leírását, az EKB követelményeit, valamint a szerződés feltételeit;

n)	„írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

o)	„nap”: naptári napot jelent.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Az EKB saját belátása és e határozat szabályai szerint árubeszerzési, szolgáltatásnyújtási és építési beruházási szerződésekre vonatkozó pályázatot ír ki.

(2)   E határozattal összhangban az EKB a saját, illetve egy vagy több nemzeti bank (NKB) és/vagy közösségi intézmény és testület és/vagy nemzetközi szervezet számára együttes beszerzési eljárást is folytathat. Ezekben az esetekben az EKB az ajánlattételi dokumentációban feltünteti a pályázati eljárásban részt vevő ajánlatkérő szerveket és a tervezett szerződéses kapcsolat szerkezetét.

(3)   E határozat nem alkalmazható a következő szerződésekre:

a)	az NKB-k által az EKB-nak nyújtott szolgáltatások és áruszállítások, amelyeket az eurorendszer/KBER tekintetében fennálló közérdekű feladataik teljesítéseként végeznek;

b)	az NKB-k vagy közösségi intézmények és testületek vagy olyan nemzetközi szervezetek által szervezett beszerzési eljárások, amelyekben az EKB részt vesz, amennyiben az ezekre a beszerzési eljárásokra irányadó szabályok összhangban állnak a beszerzési jog általános alapelveivel;

c)	olyan megállapodások, amelyeket az EKB más közösségi intézményekkel vagy testületekkel köt közérdekű feladatai teljesítése során;

d)	a bankjegyek árubeszerzése, amelyre az eurobankjegyek beszerzéséről szóló, 2004. szeptember 16-i EKB/2004/18 iránymutatás (4) az irányadó;

e)	az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, vétele, eladása vagy átruházása és e műveletekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások;

f)	a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

g)	az EKB és alkalmazottai között, az EKB alkalmazási feltételeivel összhangban megkötött munkaszerződések;

h)	választottbírói és békéltetési szolgáltatások; valamint

i)	kutatási és fejlesztési szolgáltatások, kivéve, ha a szolgáltatásokból származó haszon kizárólag az EKB-nál jelentkezik a szolgáltatásnak a saját számára való felhasználása során, és a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az EKB fizeti meg.

3. cikk

Általános alapelvek

Minden beszerzési eljárást az átláthatóság és nyilvánosság, egyenlő hozzáférés és egyenlő elbánás, valamint a megkülönböztetés tilalma és a tisztességes verseny általános alapelveivel összhangban kell lefolytatni.

4. cikk

Értékhatárok

(1)   Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke eléri a (3) bekezdésben megállapított értékhatárt, a II. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően versenyeztetni kell.

(2)   Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke a megállapított értékhatárt nem éri el, a III. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően versenyeztetni kell.

(3)   A következő értékhatárok alkalmazandók:

a)	211 000 EUR árubeszerzési és szolgáltatásnyújtási szerződések esetében;

b)	5 300 000 EUR építési beruházási szerződések esetében.

5. cikk

A szerződés becsült értékének kiszámítása

(1)   Egy szerződés értékének kiszámítása az EKB által becsült, héa nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. A számításnak tartalmaznia kell minden járulékos költséget, különösen az opciós költségekkel, a hitelekkel, kamatokkal, jutalékokkal, utazási és szállásköltségekkel, szerződések megújításával, a jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek kifizetett pénzdíjakkal vagy részükre teljesített kifizetésekkel kapcsolatos költségeket.

(2)   A becslésnek akkor kell érvényesnek lennie, amikor az EKB a vonatkozó beszerzési eljárásról dönt.

(3)   Egy beszerzést sem lehet részekre bontani az e határozatban megállapított eljárások mellőzésének szándékával.

(4)   Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni az építési beruházások kivitelezésével járó összköltséget, amely magában foglalja az EKB által a vállalkozó rendelkezésére bocsátott, az építési beruházások kivitelezéséhez szükséges áruk értékét. Az összköltség tartalmazza az építés koncepciójával és tervezésével kapcsolatos költségeket is, ha ezek részei az építési beruházásra irányuló szerződésnek.

(5)   A folyamatos szolgáltatásnyújtásra és áruszállításra irányuló beszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a)	határozott időtartamú szerződések esetén: a teljes időszakra vonatkozó összérték;

b)	határozatlan időtartamú szerződések esetén: a havi érték 48-szorosa.

(6)   Az egymást követő, azonos típusú áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásokra irányuló szerződések esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása az előző 12 hónapban odaítélt, egymást követő szerződések tényleges összértéke alapján történik. A becslést lehetőség szerint ki kell igazítani az első szerződést követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével.

(7)   Amennyiben a szerződés több részből tevődik össze, vagy ha több odaítélendő szerződés szorosan összekapcsolódik és a tárgyukat ugyanazok a feladatok képezik, minden egyes rész vagy minden egyedi szerződés összértékét kell figyelembe venni. Ha az összérték eléri a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárt, az e határozat II. fejezetében meghatározott eljárások vonatkoznak az összes részre és szerződésre. Az EKB mindazonáltal alkalmazhatja a 29. cikkben vagy adott esetben a 31. cikkben meghatározott eljárást az olyan részek/egyedi szerződések tekintetében, amelyeknek az áruszállítási és szolgáltatásnyújtási szerződések esetében a héa nélküli becsült értéke nem éri el a 80 000 EUR-t, illetve amelyeknek az építési beruházásokra vonatkozó szerződések esetében a héa nélküli becsült értéke nem éri el az 1 millió EUR-t, amennyiben a kivételben részesülő részek becsült összértéke nem haladja meg valamennyi rész becsült összértékének 20 %-át.

(8)   A keretszerződések értékét a keretmegállapodás teljes időtartama alatt előirányzott összes szerződés héa nélküli becsült értékének maximuma alapján kell kiszámítani.

6. cikk

Kivételek

(1)   A következő esetekben az EKB közvetlenül odaítélheti a szerződést a szállítónak vagy eltérhet a meghatározott eljárási szabályoktól:

a)	ha kötelező okok miatt a szerződést csak egy adott szállítónak lehet odaítélni. Az okok lehetnek műszaki, művészi vagy jogi természetűek, de nem lehetnek gazdasági természetűek;

b)	ha az EKB által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a beszerzési eljárások határideje nem tartható be;

c)	ha az EKB titkosnak nyilvánította a szerződéseket, vagy ha a szerződés teljesítését az EKB biztonsági szabályai szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve ha az EKB alapvető érdekeinek védelme ezt igényli;

d)	olyan árubeszerzés esetén, amikor az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

e)

akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében.

(2)   A szerződés értékétől függetlenül az EKB a 29. cikkel összhangban írhat ki pályázatot, ha a szerződés fő tárgya a következő szolgáltatások egyike:

a)	szállodai és éttermi szolgáltatások;

b)	jogi szolgáltatások;

c)	munkaerő-közvetítési szolgáltatások;

d)	nyomozói és biztonsági szolgáltatások;

e)	oktatási és szakképzési szolgáltatások;

f)	rekreációs, kulturális és sporttevékenységek.

7. cikk

Időtartam és meghosszabbítások

(1)   A szerződés időtartama főszabály szerint nem haladhatja meg a négy évet az alaposan indokolt esetek kivételével.

(2)   Ha a szerződést határozott időre kötik, annak időtartamát a következő feltételekkel lehet meghosszabbítani:

a)	a hirdetmény vagy a III. fejezetben közölt eljárások esetén az ajánlattételi felhívás lehetővé tette a meghosszabbítást; és

b)	a lehetséges meghosszabbítások kellően indokoltak; és

c)	a lehetséges meghosszabbításokat figyelembe vették a szerződés értékének e határozat 5. cikkében foglaltak szerinti kiszámításakor.

A meghosszabbítások összideje nem haladhatja meg az első szerződés időtartamát.

(3)   Egyéb esetben a határozott idejű szerződés időtartama csak a 6. cikkben meghatározott feltételek szerint hosszabbítható meg.

8. cikk

Kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás és építési beruházás

(1)   Az EKB kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást kérhet attól a vállalkozótól, akinek az eredeti szerződést odaítélte, amennyiben:

a)	az ajánlattételi dokumentáció opcióként tartalmazta a kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást; és

b)	a kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást figyelembe vették a szerződés értékének e határozat 5. cikkében foglaltak szerinti kiszámításakor.

(2)   Ezenkívül az EKB olyan kiegészítő áruszállítást, szolgáltatásnyújtást vagy építési beruházást rendelhet az eredeti vállalkozótól, amelyek előre nem látható körülmények miatt válnak szükségessé a szerződés teljesítéséhez, amennyiben:

a)	a kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás műszaki vagy gazdasági szempontból nem választható külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket; vagy

b)	az áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválasztható, feltétlenül szükséges a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás összértéke mindazonáltal főszabályként nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át.

(3)   Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kiegészítő áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződéseket csak ezen határozat 4. és 6. cikkével összhangban lehet odaítélni.

II.   FEJEZET

BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

1.   SZAKASZ

Eljárástípusok

9. cikk

Áttekintés

(1)   Az EKB nyílt eljárással azokat a szerződéseket ítéli oda, amelyeknek becsült értéke meghaladja a fent meghatározott értékhatárt. Indokolt esetekben az EKB meghívásos eljárást, tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet folytathat az alábbiakban meghatározott feltételek mellett.

(2)   Az EKB keretmegállapodásokat vagy dinamikus beszerzési rendszereket is létrehozhat, illetve szerződéseket ítélhet oda az alábbiakban a 15. és a 16. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások elektronikus árveréssel egészülhetnek ki az alábbi 17. cikkben leírtak szerint.

(4)   Az EKB tervpályázatokat is lefolytathat. A tervpályázatokra vonatkozó eljárást a pályázati kiírásban kell meghatározni, és annak meg kell felelnie a tervpályázatokra vonatkozó általános alapelveknek.

10. cikk

Beszerzési lehetőségek közzététele

(1)   Ha az EKB-nak szándékában áll pályázati eljárást folytatni e II. fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban, az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EKB honlapján jelentet meg hirdetményt. Adott esetben az EKB más megfelelő médiában is megjelentethet hirdetéseket. A bejelentéseknek a honlapon és/vagy más médiában való közzététele nem előzheti meg a hirdetmény megjelenését a Hivatalos Lapban. Amennyiben eltérések tapasztalhatók a hirdetés különböző változatai között, a Hivatalos Lapban megjelent változat minősül hitelesnek, és az elsőbbséget élvez a többi változattal szemben.

(2)   Az EKB közzétehet egy előzetes tájékoztató hirdetményt is, amelyben szerepel a költségvetési évben odaítélendő szerződések becsült összértéke a szolgáltatások vagy termékcsoportok szerinti elosztásban, valamint az építési beruházások legfontosabb jellemzői. Ilyen esetben a 18. cikk (4) bekezdésével összhangban a jelentkezések és ajánlatok benyújtására rövidített határidők vonatkozhatnak minden, a hirdetményben szereplő beszerzés esetében.

11. cikk

Nyílt eljárás

(1)   A hirdetmény közzététele után minden érdekelt szállító kérheti az ajánlati felhívás kézbesítését, ha ahhoz elektronikus formában nem lehet hozzáférni. Az EKB a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül bocsátja rendelkezésre az ajánlati felhívást, amennyiben azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2)   Az érdekelt ajánlattevők az EKB által megállapított határidőn belül nyújtják be az ajánlatukat, amely tartalmazza az EKB által kért összes dokumentációt.

(3)   Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel a hirdetményben/ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

12. cikk

Meghívásos eljárás

(1)   Az EKB meghívásos eljárást alkalmazhat, amennyiben

a)	az EKB elvárásait olyan részletesen meg lehet határozni, hogy az ajánlatok összehasonlíthatók egymással, és a szerződés az ajánlattevőkkel való további tárgyalás nélkül odaítélhető; és

b)	adminisztratív okok vagy a beszerzés jellege miatt az ajánlatok száma korlátozandó.

(2)   A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek a meghívásos eljárásban való részvételre. Jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül nyújtják be, és rendelkezésre bocsátják az EKB által előírt dokumentációt.

(3)   Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a részvételi jelentkezéseket. Az EKB legkevesebb öt, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel az ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő, elegendő számú részvételre jelentkező van. Az ajánlattételre való felhívást írásban és az ajánlat benyújtására meghívott minden részvételre jelentkezőnek egyszerre küldik el.

(4)   A meghívott ajánlattevők az EKB által megállapított határidőn belül nyújtják be az ajánlatukat, amely tartalmazza az EKB által előírt összes dokumentációt.

(5)   Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

13. cikk

Tárgyalásos eljárás

(1)   Az EKB tárgyalásos eljárást folytathat a következő kivételes esetekben:

a)	amikor az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellege, illetve az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó meghatározását; vagy

b)	ahol a szolgáltatások jellege miatt a feltételek nem állapíthatók meg kellő pontossággal ahhoz, hogy a szerződést a nyílt vagy a meghívásos eljárás szabályainak megfelelően a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásával lehessen odaítélni.

(2)   Az EKB akkor is tárgyalásos eljárást alkalmazhat, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás, illetve versenypárbeszéd keretében nem nyújtottak be elfogadható ajánlatot, amennyiben a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen. Az EKB megteheti, hogy nem tesz közzé új hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja az összes olyan ajánlattevőt, amely részt vett az előző eljárásban, megfelelt a kiválasztási szempontoknak, és az ajánlattételi eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be. Az EKB a 29. cikkel összhangban hirdetmény közzététele nélkül tárgyalásos eljárást indíthat abban az esetben is, ha nem érkeztek be ajánlatok, vagy ha az ajánlatok nem feleltek meg az ajánlattételi eljárás formai követelményeinek.

(3)   A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók kérelmet adhatnak be a tárgyalásos eljárásban való részvételre. A kérelmüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(4)   Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a részvételi jelentkezéseket. Az EKB legkevesebb három, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel az ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő elegendő számú részvételre jelentkező van. Az ajánlattételre való felhívást írásban és az ajánlat benyújtására felhívott minden részvételre jelentkezőnek egyszerre küldik el.

(5)   Az ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat folytathat az ajánlattevőkkel annak érdekében, hogy az ajánlatuk megfeleljen az EKB követelményeinek. Az EKB tárgyalásokat indíthat:

a)	a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel. Ha a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel folytatott tárgyalások kudarcba fulladnak, az EKB tárgyalni kezdhet a következő helyezettel; vagy

b)

egyidejűleg az összes olyan ajánlattevővel, amely az EKB műszaki és kereskedelmi követelményeinek alapvetően eleget tevő ajánlatot nyújtott be. Ebben az esetben a tárgyalásra meghívott ajánlattevők számát egymást követő szakaszokban lehet csökkenteni a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazásával.

A tárgyalások megkezdése előtt az EKB minden ajánlattevőt értesít a tárgyalások menetéről.

(6)   A tárgyalások kiterjedhetnek az ajánlattevők műszaki és kereskedelmi ajánlataira, valamint a szerződés feltételeire, amennyiben a pályázati eljárás célja nem változott meg lényegesen. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra is, hogy módosított ajánlatot nyújtsanak be. A tárgyalások során az EKB a tárgyalásra meghívott minden ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

(7)   A tárgyalások befejezése után az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

14. cikk

Versenypárbeszéd

(1)   Az EKB versenypárbeszédet folytathat különösen összetett szerződések esetében, amikor nem lehetséges az EKB követelményeit olyan módon meghatározni, hogy a szerződést nyílt vagy meghívásos eljárással lehetne odaítélni.

(2)   A hirdetmény megjelenését követően az érdekelt szállítók kérelmet adhatnak be a versenypárbeszédben való részvételre. A kérelmüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(3)   Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a kérelmeket. Az EKB legalább három jogosult részvételre jelentkezőt meghív a párbeszédben való részvételre, és rendelkezésükre bocsátja az EKB igényeit meghatározó javaslati kérelmet. A párbeszéd célja az EKB igényeit leginkább kielégítő megoldás megtalálása és meghatározása. Az EKB a szerződés valamennyi részletét megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

(4)   A párbeszéd során az EKB biztosítja, hogy valamennyi részvételre jelentkező egyenlő elbánásban részesül. Az EKB továbbá a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező írásos beleegyezése nélkül nem közli a többi részvételre jelentkezővel.

(5)   Az EKB addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak). Az EKB egymást követő szakaszokban folytathatja le a párbeszédet – amennyiben ez a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban szerepelt –, hogy csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban szereplő odaítélési szempontok alkalmazásával választja ki a megfontolásra érdemes megoldásokat.

(6)   A versenypárbeszéd lezárásának bejelentését követően az EKB felkéri a párbeszédben részt vevő jelentkezőket arra, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat.

(7)   Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli a beérkezett ajánlatokat. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra, hogy pontosítsák az ajánlat bizonyos elemeit vagy erősítsék meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásaikat, amennyiben ez nem módosítja az ajánlat lényeges elemeit, torzítja a versenyt vagy okoz diszkriminációt. Az értékelés befejezése után az EKB a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítéli oda a szerződést.

15. cikk

Keretmegállapodások

(1)   Az EKB azokban az esetekben alkalmazhat keretmegállapodást, amikor rendszeresen köt hasonló áruszállításra, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződéseket anélkül, hogy lehetséges lenne meghatározni a szállítás pontos határidejét és/vagy a részletes követelményeket.

(2)   Keretmegállapodásnak minősülő szerződés megkötése céljából az EKB a fent említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban a keretmegállapodás odaítélésig. Ha az EKB-nak több szállítóval áll szándékában keretmegállapodást kötni, legalább három megállapodást kell megkötnie, amennyiben elegendő számú szállító felel meg a kiválasztási és odaítélési szempontoknak. A hirdetménynek tartalmaznia kell az odaítélendő keretmegállapodások szempontjait és számát.

A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az ebben a cikkben meghatározott eljárások szerint kell odaítélni.

(3)   Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen szállítóval kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni. Amennyiben szükséges, az EKB írásban kérheti a szállítót az eredeti ajánlatának kiegészítésére. Az ilyen kiegészítő ajánlatok nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket.

(4)   Amennyiben a keretmegállapodások megkötésére több szállítóval kerül sor, a szerződéseket a következőképpen lehet odaítélni:

a)	a keretmegállapodásokban szereplő feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül; vagy

b)	ha nem kerültek megállapításra ilyen feltételek, az EKB újból megnyithatja a versenyt a keretmegállapodásban részt vevő szállítók között.

Ez utóbbi esetben az EKB a következő eljárás szerint ítélheti oda a szerződést:

—	az EKB írásban felhívja a szállítókat az ajánlatuk benyújtására az ajánlattételi felhívásban meghatározott határidőn belül. Az ajánlattételi felhívás meghatározza a szerződés odaítélésének szempontjait is, és

—	a szállítóknak az EKB által megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk az ajánlataikat, és

—	az EKB a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amely az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

16. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1)   Az EKB a gyakran használt árukhoz, szolgáltatásokhoz és építésekhez dinamikus beszerzési rendszereken keresztül juthat hozzá. Ha ez a cikk erről másképp nem rendelkezik, az eljárás a nyílt beszerzési eljárások szabályait követi.

(2)   A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az EKB:

a)	egy hirdetményben közli, hogy dinamikus beszerzési eljárást alkalmaz és hivatkozik arra az internetcímre, ahol az ajánlattételi feltételek megtalálhatók; és

b)	a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt, elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosít az ajánlattételi feltételekhez és minden kiegészítő irathoz; és

c)

az ajánlattételi feltételekben feltünteti egyebek mellett a kiválasztási és odaítélési kritériumokat, az e rendszerben előirányzott beszerzések jellegét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel, valamint a műszaki csatlakozás szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3)   A rendszer érvényességi ideje alatt bármely olyan szállító számára nyitott, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak, és benyújtotta az ajánlattételi feltételeknek megfelelő tájékoztató ajánlatát. Az ajánlattevők bármikor kijavíthatják a tájékoztató ajánlatunkat, amennyiben az továbbra is összhangban marad az ajánlattételi feltételekkel. Az ajánlattevők terhére díjat nem számolnak fel.

(4)   A tájékoztató ajánlatok beérkezése után az EKB ésszerű időn belül ellenőrzi az ajánlattevők jogosultságát és a kiválasztás szempontjainak való megfelelését. Ellenőrzi azt is, hogy a tájékoztató ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi feltételeknek. Az EKB az ajánlattevőt a lehető leghamarabb értesíti a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételéről vagy elutasításáról.

(5)   Külön ajánlati felhívás tárgyát képezi minden olyan szerződés, amelynek értéke meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat. E felhívás kibocsátása előtt az EKB egyszerűsített hirdetményt tesz közzé a Hivatalos Lapban, amelyben az összes érdekelt gazdasági szereplőt arra hívja fel, hogy az egyszerűsített hirdetmény elküldésétől számított 15 napnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be tájékoztató ajánlatát. Az EKB addig nem folytathatja a versenyeztetést, amíg valamennyi, az említett határidőn belül beérkezett tájékoztató ajánlat értékelését be nem fejezte.

(6)   Az értékelés befejezése után az EKB minden, a rendszerbe felvett ajánlattevőt felkér ajánlata ésszerű időn belüli benyújtására. Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásáról szóló hirdetményben megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. E szempontokat adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítani is lehet.

(7)   Amennyiben egy szerződés értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, az EKB a 29. cikkben meghatározott eljárás alapján hívhat meg öt vagy három, a rendszerbe felvételt nyert ajánlattevőt.

(8)   A dinamikus beszerzési rendszer működése legfeljebb négy évig tarthat, kivéve a kellően indokolt eseteket.

17. cikk

Elektronikus árverések

(1)   A versenypárbeszéd kivételével az EKB a fentiekben meghatározott ajánlattételi eljárásokat elektronikus árveréssel egészítheti ki, amennyiben a feltételek pontosan meghatározhatók.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

a)	vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda; vagy

b)	az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(2)   Ha az EKB-nak szándékában áll elektronikus árverés lefolytatása, ezt fel kell tüntetnie a hirdetményben. Az ajánlati felhívás továbbá többek között a következőket foglalja magában:

a)	azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, amennyiben ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)	a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c)	az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)	az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)	az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)	a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(3)   Az elektronikus árverés csak az ajánlatok beérkezése és első értékelése után kezdődik meg. Az elfogadható ajánlatot benyújtó összes ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg felhívják arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(4)   Ha a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő tekintetében a teljes körű értékelés eredményét is csatolni kell. A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(5)   Az EKB az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval lát el, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az EKB egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, amennyiben ennek lehetősége szerepel a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát; azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedhető fel az ajánlattevők kiléte.

(6)   Az EKB az árverésen való részvételi felhívásban feltüntetett határidő leteltével berekeszti az elektronikus árverést. A határidő lehet egy adott dátum és időpont vagy egy olyan időtartam, amely az utolsó, új árakat vagy értékeket tartalmazó ajánlat benyújtásával fejeződik be. Az EKB-nak a felhívásban meg kell határoznia a szakaszokban lefolytatott árverések ütemtervét.

(7)   Az elektronikus árverés lezárása után az EKB az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda a szerződést.

18. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1)   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2)   Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásának napjától számított 52 nap.

(3)   Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetében:

a)	a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap; és

b)	az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

(4)   Amennyiben az EKB a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, és ezt legalább 52 nappal a hirdetmény feladása előtt elküldte, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen sem lehet 22 napnál rövidebb.

(5)   Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala által előírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje hét nappal csökkenthető.

(6)   Az ajánlatok beérkezésének határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az EKB elektronikus úton korlátlan és közvetlen hozzáférést biztosít az ajánlattételi felhíváshoz a hirdetmény közzétételének időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés hozzáadható az (5) bekezdésben említett csökkentéshez.

(7)   Ha a nyílt eljárás során az ajánlattételi felhívás rendelkezésre bocsátását időben kérték, de az hat napon belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy az ajánlattételi felhíváshoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi szállító számára elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat elkészítéséhez.

(8)   Meghívásos eljárás és tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az EKB gyorsított eljárást alkalmazhat. Ilyen esetben a következő minimális határidők alkalmazandók:

a)	a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított 15 nap, illetve 10 nap, ha a hirdetményt az adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton küldték; és

b)	az ajánlatok benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint az ajánlati felhívás kézbesítésétől számított 10 nap.

(9)   A lejárati idő előtt az EKB meghosszabbíthatja a hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meghatározott határidőket, amennyiben megváltoztatja az ajánlattételi dokumentációt, illetve más kellően indokolt esetben.

2.   SZAKASZ

Az eljárás menete

19. cikk

A részvételre jelentkezőkkel és ajánlattevőkkel való kommunikáció

(1)   Az ajánlattételi eljárás során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők csak az EKB által kijelölt egy vagy több kapcsolattartóval kommunikálhatnak. Az EKB a hirdetményben és/vagy az ajánlati felhívásban megnevezi a használható kommunikációs eszközöket. A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és megkülönbözetéstől menteseknek kell lenniük.

(2)   A részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek írásban, a hirdetményben/ajánlati felhívásban meghatározott követelményekkel összhangban kell benyújtaniuk a jelentkezéseiket/ajánlataikat.

(3)   Az elektronikus beszerzés általános követelményeivel összhangban – amint azokat a beszerzési irányelv 42. cikke a X. mellékletre tekintettel meghatározza – az EKB elektronikus ajánlati eljárásokat alkalmazhat. Ebben az esetben a hirdetményben különösen a részvételre jelentkezők/ajánlattevők által betartandó formai követelmények, illetve az elektronikus platformhoz való hozzáférés módja szerepel. Az EKB meghatározhatja, hogy csak elektronikus jelentkezéseket/ajánlatokat fogad el.

(4)   A részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők a hirdetménnyel, ajánlati felhívással vagy kiegészítő iratokkal kapcsolatos kérdéseiket benyújthatják írásban az EKB-nak a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételekkel összhangban. Ezekre a kérdésekre az EKB ésszerű határidőn belül válaszol, és a válaszait – a kérdező névtelenségének megőrzésével – minden részvételre jelentkezővel/ajánlattevővel közli, amennyiben ezek mindannyiuk számára relevánsak.

(5)   Az EKB biztosítja, hogy a részvételre jelentkezők és ajánlattevők által közölt információt a titoktartás alapelvével összhangban kezeli és tárolja. Amennyiben személyes adatok közlésére kerül sor, azokat az adatvédelemről szóló Európai Parlament és oi Tanács 45/2001/EK rendelettel (5) összhangban kezelik.

20. cikk

Kiegészítő iratok és tisztázás iránti kérések

A jelentkezések vagy ajánlatok felbontása után az EKB felkérheti a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket arra, hogy egészítsék ki a benyújtott dokumentációt vagy tisztázzanak bizonyos pontokat. Az ilyen felkérések nem torzíthatják a részvételre jelentkezők/ajánlattevők közötti tisztességes versenyt, nem vezethetnek egyenlőtlen elbánáshoz, valamint a jelentkezési vagy ajánlattételi feltételek módosulásához.

21. cikk

Az ajánlattételi dokumentáció kiigazítása

(1)   Ha a jelentkezések vagy az ajánlatok benyújtásának határideje előtt az EKB felfedezi, hogy a hirdetmény, az ajánlati felhívás vagy a kiegészítő iratok szövegében tévedés, pontatlanság, kihagyás vagy bármilyen más hiba található, kijavítja a hibát, és erről megfelelő módon tájékoztat minden részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt.

(2)   Ha a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők úgy vélik, hogy az EKB-nak a hirdetményben, az ajánlati felhívásban vagy a kiegészítő iratokban meghatározott követelményei hiányosak, nem konzisztensek vagy jogellenesek, észrevételeiket írásban közlik az EKB-val. A részvételre jelentkezők/ajánlattevők észrevételeiket indokolatlan késedelem nélkül közlik a szabálytalanság felfedezését vagy azt követően, hogy arról tudomást szerezhettek. Ezt követően az EKB a kérésnek megfelelően elvégezheti a javítást, vagy kiegészítheti a követelményeket, illetve indokolás mellett elutasíthatja a kérést. Az EKB követelményeivel szembeni olyan ellenvetéseket később nem lehet felvetni, amelyeket az EKB-val indokolatlan késedelemmel közöltek.

22. cikk

Ajánlati felhívás

(1)   Főszabály szerint az ajánlati felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a közzétett hirdetményre való hivatkozás;

b)	az ajánlattétel formális követelményei, különös tekintettel az ajánlatok beérkezésének határidejére, a címre, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, az ajánlattétel nyelvére vagy nyelveire, az ajánlat elkészítésének formai követelményeire, valamint az ajánlat érvényességi idejére; és

c)	kiegészítő építési beruházásokra, szolgáltatásnyújtásokra és áruszállításokra vonatkozó opciók, valamint a lehetséges megújítások és meghosszabbítások száma; és

d)	az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok listája; és

e)	a szerződés odaítélése szempontjainak relatív súlyozása vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendje, amennyiben a hirdetmény ezt az információt nem tartalmazza.

(2)   Az ajánlati felhívás az alábbiakat tartalmazza:

a)	az EKB követelményeit meghatározó részletes dokumentáció vagy versenypárbeszéd esetén az EKB igényeit meghatározó ajánlattételi felhívás; és

b)	a szerződéstervezet, az EKB általános feltételei vagy a szerződés legfontosabb jellemzőit meghatározó dokumentum; és

c)	bármilyen más dokumentáció, amelyet az EKB megfelelőnek tart.

Ha ezeket a dokumentumokat elektronikus formában bocsátják rendelkezésre, az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy hogyan férhetnek hozzá ezekhez az ajánlattevők.

3.   SZAKASZ

Értékelés

23. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EKB a 26. cikkben megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli az ajánlatokat, miután

—	ellenőrizte az ajánlatok formális követelményeit, és

—	ellenőrizte az ajánlattevők jogosultságát a 24. cikk alapján, és

—	értékelte a 25. cikkben megállapított kiválasztási szempontok teljesülését.

(2)   Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az odaítélési szempontoknak.

(3)   A részvételi jelentkezéseket és az ajánlatokat nem lehet a benyújtásra vonatkozó határidő előtt felbontani. A részvételi jelentkezések és az ajánlatok felbontásánál legalább két alkalmazottnak jelen kell lennie, és a felbontásról jegyzőkönyv készül. Eltérő előírás hiányában a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők nem lehetnek jelen a felbontásnál.

(4)   Az értékelési folyamatról és annak eredményéről értékelési jelentést kell készíteni.

24. cikk

A részvételre jelentkezők/ajánlattevők jogosultsága

(1)   A következő bekezdések vonatkozásában az EU-ban letelepedett vagy az EU-ban tevékenykedő bármely természetes vagy jogi személy jogosult az ajánlattételi eljárásban való részvételre. Az ajánlattételi eljárások egyenlő feltételek mellett állnak nyitva minden olyan harmadik országban letelepedett vagy ott tevékenykedő természetes és jogi személye számára, amely ratifikálta a Kereskedelmi Világszervezet Beszerzési Megállapodását vagy az EU-val a beszerzés területén kétoldalú megállapodást kötött, az adott megállapodásban megállapított feltételek mellett. Egyéb harmadik országok szállítói az EKB mérlegelése szerint vehetnek részt az eljárásban.

(2)   Szállítók ideiglenes csoportjai a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott módon vehetnek részt az ajánlattételi eljárásokban. Az EKB kérheti az ideiglenes csoportoktól egy adott jogi forma felvételét, amennyiben elnyerik a szerződést és ez a forma szükséges a szerződés megfelelő teljesítéséhez.

(3)   Az EKB kizárja az ajánlattételi eljárásban való részvételből azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akiket csalás, korrupció, pénzmosás, bűnszervezetben való részvétel vagy a Közösség, az EKB vagy az NKB-k pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb illegális tevékenységben való részvétel miatt jogerős ítéletben elítéltek.

(4)   Az EKB bármikor kizárja a részvételből a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amennyiben azok:

a)

csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a nemzeti jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezések szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b)	szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítélet hatálya alatt állnak;

c)	súlyos kötelességszegést követtek el;

d)	nem teljesítették társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e)	egy másik ajánlattételi eljárás tekintetében a szerződéses kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt a bíróság vagy a törvényszék súlyos szerződésszegést állapított meg velük szemben;

f)	a vezető tisztségviselőik, alkalmazottaik vagy megbízottjaik összeférhetetlennek minősülnek;

g)	az EKB által kért információ nyújtása során hamis nyilatkozatot tettek;

h)	a verseny korlátozása céljából kapcsolatba lépnek más részvételre jelentkezőkkel vagy ajánlattevőkkel.

(5)   A részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek igazolniuk kell, hogy a fenti kizáró feltételek nem vonatkoznak rájuk, és/vagy be kell mutatniuk a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban megnevezett igazolásokat. Ha az eljárás során ilyen körülmény merül fel, az érintett jelentkezőnek/ajánlattevőnek indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell erről az EKB-t.

25. cikk

Kiválasztási feltételek

(1)   Az EKB a hirdetményben megállapítja azokat a kiválasztási szempontokat, amelyek alapján értékeli, hogy a részvételre jelentkezők/ajánlattevők képesek-e a szerződés teljesítésére. A kiválasztási szempontok a részvételre jelentkezők/ajánlattevők gazdasági, pénzügyi, műszaki vagy szakmai teljesítményeire vonatkoznak.

(2)   Az EKB meghatározhat olyan minimális teljesítményszinteket, amelyek alatt nem választhatja ki a részvételre jelentkezőket/ajánlattevőket. A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

(3)   Az EKB továbbá kérheti a részvételre jelentkezőktől/ajánlattevőktől annak bizonyítását, hogy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően engedéllyel rendelkeznek a szerződés teljesítéséhez, amint ezt a cégjegyzékbe vagy szakmai nyilvántartásba való bejegyzés, eskü alatt tett nyilatkozat vagy igazolás, valamely szervezetben való tagság, kifejezett meghatalmazás vagy a héa-nyilvántartásba való bejegyzés bizonyítja.

(4)   Az EKB a hirdetményben megnevezi azokat a dokumentumokat, amelyeket a részvételre jelentkezőknek/ajánlattevőknek be kell nyújtaniuk pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai teljesítményük igazolására. A kért iratok csak a szerződés tárgyára vonatkozhatnak, és figyelembe kell venni a szállítók jogos érdekét különösen a műszaki és üzleti titkok védelmére vonatkozóan.

(5)   Amennyiben az EKB által jogosnak ítélt bizonyos kivételes ok miatt a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő nem tudja bemutatni a kért dokumentumokat, a teljesítményét bármely más, az EKB által megfelelőnek tartott módon bizonyíthatja.

(6)   Egy szállító szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb jogalanyok teljesítményére is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ilyen esetben igazolja az EKB számára, hogy rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások. Ugyanilyen feltételek mellett a szállítók ideiglenes csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak teljesítményére.

26. cikk

Odaítélési szempontok

(1)   Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó vagy a legalacsonyabb árat ajánló pályázónak fogja odaítélni a szerződést.

(2)   Ha az odaítélés a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban, illetve versenypárbeszéd esetén az ajánlattételi felhívásban az EKB a következőket határozza meg:

a)

az ajánlat értékelésekor alkalmazott minőségi szempontok. Az ilyen szempontoknak a kérdéses szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, és ilyen lehet például a minőség, a műszaki érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő; és

b)	a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempontok relatív súlyozása. Ezek a súlyozások kifejezhetők egy skálán a megfelelő maximális terjedelem megadása mellett.

Amennyiben az EKB véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

27. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

(1)   Az EKB visszautasíthatja azokat az ajánlatokat, amelyek kirívóan alacsonyak a felajánlott áruk, szolgáltatások és építések viszonylatában.

(2)   Az ilyen ajánlatok visszautasítása előtt az EKB írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit. A jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)	a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága; vagy

b)	a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek; vagy

c)	az ajánlat eredetisége; vagy

d)	az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés.

A kapott magyarázatokat és bizonyítékokat figyelembe véve az EKB ellenőrzi az ilyen alkotóelemeket.

(3)   Ha az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az EKB az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az EKB által megállapított megfelelő határidőn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen, az állami támogatásokról szóló közösségi szabályokban meghatározott eljárásoknak és határozatoknak megfelelően szerezte.

28. cikk

A kiválasztási és odaítélési döntésről szóló értesítések

(1)   Az EKB a lehető leghamarabb írásban értesíti a döntéséről azon részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyeknek a részvételre jelentkezését vagy pályázatát elutasította.

(2)   Az EKB általi értesítés legalább 15 nappal a szerződés aláírása előtt történik.

(3)   A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik az EKB-t, hogy indokolja meg a jelentkezésük vagy az ajánlatuk elutasítását. Azok a sikertelen ajánlattevők, akiknek az ajánlata elfogadható volt, megtudhatják a sikeres ajánlattevő nevét, valamint ajánlatának legfontosabb jellemzőit és viszonylagos előnyeit.

(4)   Az EKB azonban dönthet egyes információk közlésének mellőzése mellett, amennyiben ezek sértenék a szállítók jogszerű üzleti érdekeit, akadályoznák a jogérvényesítést, illetve a közérdekkel egyéb módon ellentétesek lennének.

(5)   Ezenkívül az EKB a Hivatalos Lapban közzéteszi a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetményt. A hirdetményt a szerződés aláírását követő 48 napon belül el kell küldeni.

III.   FEJEZET

AZ ÉRTÉKHATÁRON ALULI BESZERZÉSEK

29. cikk

Hirdetmény megjelenése nélküli eljárás

(1)   Azokat a szerződéseket, amelyeknek a becsült értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt szolgáltatásnyújtási szerződéseket a következő eljárás szerint kell odaítélni.

(2)   Ha a szerződés értéke áruszállítás és szolgáltatásnyújtás esetén legalább 50 000 EUR, illetve építési beruházások esetén legalább 500 000 EUR, az EKB – amennyiben lehetséges – legalább öt megfelelő szállítót kér fel ajánlat benyújtására az EKB által meghatározott határidőn belül.

Ha a szerződés értéke ezen értékhatárok alatt van, de legalább 10 000 EUR, az EKB – amennyiben lehetséges – legalább három megfelelő szállítót kér fel ajánlat benyújtására.

Mindkét esetben az EKB a szállítók rendelkezésére bocsátja az ajánlattételi felhívást, amely meghatározza az EKB követelményeit és a szerződés odaítélésének szempontjait. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi a szerződés összetettségét és a szerződés elkészítéséhez szükséges időt.

(3)   Az EKB a versenytárgyalási eljárásban való részvételre azon szállítók közül választ, akik felvételt nyertek a dinamikus beszerzési rendszerbe, vagy ilyen rendszer hiányában a regisztrált szállítók listáján szerepelnek, illetve ilyen lista hiányában megfelelő piacelemzés alapján választ. A megfelelő szállítók előzetes kiválasztása az EKB kizárólagos mérlegelése alapján történik. A regisztrált szállítók listája minden olyan érdekelt szállító számára hozzáférhető, amely a listán szereplő áruszállítással, szolgáltatásnyújtással és építési beruházással foglalkozik. Az EKB megfelelő eszközökkel rendszeresen tájékoztatást ad az e listákra való regisztrálás lehetőségéről.

(4)   Az EKB hirdetményt is jelentethet meg a honlapján vagy más megfelelő médiában. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást minden olyan szállítónak el kell küldeni, amely jelezte részvételi szándékát az EKB által meghatározott időn belül.

(5)   A beérkezett ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott szempontok szerint kell értékelni. Az írásos ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat kezdhet az ajánlattevőkkel, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlati felhívás tartalmazta. A tárgyalásokat vagy az ajánlattevők rangsorolása szerint egymást követő tárgyalásokként vagy az összes ajánlattevővel történő párhuzamos tárgyalásokként folytathatják le.

(6)   Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az ajánlattételi felhívásban meghatározott szempontoknak.

(7)   Az eljárást a 3. cikkben meghatározott általános alapelvekkel összhangban kell lefolytatni. A 19., 20., 21., 24. és 27. cikket megfelelően kell alkalmazni.

30. cikk

Az ajánlattevők értesítése és a vállalkozók listája

(1)   Az odaítélésről szóló döntést követően az EKB ésszerű időn belül írásban értesíti az ajánlattevőket az ajánlattételi eljárás eredményéről.

(2)   Az ajánlattevők az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik az EKB-t, hogy indokolja meg az ajánlatuk elutasítását. A 28. cikk (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3)   Az EKB évente megjelenteti az 50 000 EUR-nál nagyobb értékű olyan szerződések listáját, amelyeket a 29. cikkel összhangban ítélt oda, vagy amelyek esetén kivételt alkalmazott a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban. A lista tartalmazza azon vállalkozók nevét, akik szerződéseket nyertek el, valamint a szerződések tárgyát és értékét.

31. cikk

Közvetlen odaítélés

Az EKB egyetlen ajánlat alapján is odaítélhet szerződéseket, ha a szerződés héa nélküli becsült értéke 10 000 EUR-nál kevesebb, vagy ha a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban kivételt alkalmazott.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az ajánlattételi eljárások törlése

(1)   Az EKB a szerződés aláírása előtt bármikor törölhet egy ajánlattételi eljárást anélkül, hogy a jelentkezők vagy az ajánlattevők bármilyen ellentételezésre jogot formálhatnának.

(2)   Az EKB törlésre irányuló döntése tekintetbe veszi a 3. cikkben meghatározott általános alapelveket.

(3)   Az EKB-nak megindokolja a döntést és azt a jelentkezők vagy az ajánlattevők tudomására hozza.

33. cikk

Fellebbezési eljárás

(1)   A II. fejezetben meghatározott beszerzési eljárások során a részvételre jelentkezők/ajánlattevők írásban vitathatják az EKB jelentkezésüket vagy ajánlatukat elutasító döntését, a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott információ kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetve az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül, amennyiben nem kértek ilyen információt. A fellebbezésnek tartalmaznia kell valamennyi kiegészítő információt és indokolt kifogást.

(2)   A fellebbezést az EKB Beszerzési Ellenőrzési Testületének („BET”) kell címezni. Ha a BET úgy véli, hogy a fellebbező jelentkezésének vagy ajánlatának elutasítására vonatkozó döntés megsérti e határozatot vagy a beszerzési jogszabályok általános alapelveit, elrendeli az ajánlattételi eljárás egészének vagy egyes részeinek megismétlését, vagy végleges döntést hoz. Egyéb esetben a fellebbezést el kell utasítani. A BET a határozatáról írásban értesíti a fellebbezőt a fellebbezés kézbesítésétől számított egy hónapon belül. A határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

(3)   A fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya. Adott esetben a BET felfüggesztheti az ajánlattételi eljárást vagy a szerződés odaítélését.

34. cikk

Alkalmazandó jog

Az Európai Közösségek Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak az EKB és egy szállító között, e határozat vagy egy adott beszerzési eljárás során felmerült jogviták. Ha helye van fellebbezésnek a 33. cikknek megfelelően, a fellebbezőnek meg kell várnia az EKB fellebbezésről szóló határozatát, mielőtt az ügyet a Bíróság elé terjesztené. A Szerződésben meghatározott határidő a fellebbezésről szóló határozat kézhezvételétől indul.

35. cikk

Hatálybalépés

(1)   E határozat 2007. augusztus 1-jén lép hatályba, valamint hatályon kívül helyezi és felváltja az EKB beszerzéseiről szóló, 2006. június 27-i 05/2006 adminisztratív körrendeletet.

(2)   Az e határozat hatálybalépése előtt megkezdett ajánlattételi eljárásokat a 05/2006 adminisztratív körrendelettel összhangban kell befejezni. E rendelkezés alkalmazásában egy ajánlattételi eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a hirdetményt elküldték a Hivatalos Lapnak, illetve az olyan esetekben, amikor nincs szükség ilyen hirdetményre, azon a napon, amelyen az EKB egy vagy több szállítót felkér az ajánlat benyújtására.

---

(1)  HL L 80., 2004.3.18., 33. o.

(2)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2005.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 320., 2004.10.21., 21. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

---