1.

A II. mellékletben a 3. táblázat II. és III. része helyébe a következő szöveg lép:

2.

A III. melléklet 6.1. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.   Közvetlen tőkebefektetés

A közvetlen befektetés az egyik gazdaság olyan rezidenséhez kapcsolódik, amely ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkezik egy másik gazdaság gazdaságban rezidens vállalkozás irányításában. A nemzetközi standardok (BPM6) szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10 %-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona bizonyíték az ilyen kapcsolatra. E feltétel alapján közvetlen befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolt vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlen befektetési vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és kapcsolt vállalkozásaira. A közvetlen befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciót/pozíciót a közvetlen befektetési tranzakciók/pozíciók között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, „befektetési jövedelemként” nyilvántartott nyereséget (lásd a 3.2.3. pontot).

A közvetlen befektetés részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

A közvetlen befektetési pozíció értékelését illetően a tőzsdén jegyzett részesedési állományok értékelése a piaci árak alapján történik. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok esetében a részesedések értékelése a könyv szerinti érték alapján történik, a következő könyvelési tételeket tartalmazó általános meghatározás használatával:

A tőzsdén nem jegyzett vállalatokban meglévő részesedések esetében a pénzügyi mérlegben kimutatott tranzakció eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban könyv szerinti értéken kimutatott saját pénzeszközöktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

Az eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó konzisztencia fokozása érdekében a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságokban szerzett részesedési állományokat lehetséges a BPM6 7.16. bekezdésében foglalt valamely egyik egyéb értékelési módszer alapján értékelni, amennyiben az alábbi esetek közül legalább egy alkalmazandó:

Amennyiben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési vállalkozásokban fennálló részesedési állományok értékelésére egy alternatív módszer alkalmazásával kerül sor, úgy javasolt, hogy a külföldi befektetési pozíció összeállítója tájékoztassa a társország összeállítóját az alternatív módszerről, és hogy működjön együtt ezzel az összeállítóval a kétoldalú aszimmetrikus kimutatás kockázatának minimumra szorítása érdekében. Ezt az információt a KBER-en keresztül kell eljuttatni a meglévő megállapodások keretén belül, valamint közzé kell tenni az »European Union balance of payments/international investment position statistical methods« (Európai Uniós fizetésimérleg-statisztikák/külföldi befektetési pozíciók statisztikáinak módszertana) című EKB-kiadványban is, amelyet az euroövezeti tagállamok (az V. mellékletben meghatározottak szerint) által alkalmazott koncepciók, fogalommeghatározások és adatgyűjtési módszertan figyelemmel kísérésére használnak.

Bevált gyakorlatként ajánlott, hogy minden tagállam a legalább évente gyűjtendő közvetlen külföldi befektetési felmérés alapján kezdje meg a külföldi közvetlen részesedési állományra és a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adatok gyűjtését (1).