EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 32006O0016
Guideline of the European Central Bank of 10 November 2006 on the legal framework for accounting and financial reporting in the European System of Central Banks (ECB/2006/16)
Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2006. november 10. ) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről (EKB/2006/16)
Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2006. november 10. ) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről (EKB/2006/16)
HL L 348., 2006.12.11., 1—37. o.
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
bolgár különkiadás: fejezet 10 kötet 008 o. 3 - 39
román különkiadás: fejezet 10 kötet 008 o. 3 - 39
Már nem hatályos, Érvényesség vége: 30/12/2010; hatályon kívül helyezte: 32010O0020
11.12.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 348/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2006. november 10.)
a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről
(EKB/2006/16)
(2006/887/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. cikkére, 14.3. cikkére és 26.4. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának az Alapokmány 47.2. cikkének második és harmadik francia bekezdése szerinti közreműködésére,
mivel:
(1) |
A Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) az Alapokmány 15. cikke értelmében beszámolási kötelezettséggel tartozik. |
(2) |
Az Alapokmány 26.3. cikkének megfelelően az Igazgatóság elemzési és működtetési célokból összeállítja a KBER összevont (konszolidált) mérlegét. |
(3) |
Az Alapokmány 26.4. cikkének megfelelően, az Alapokmány 26. cikkének alkalmazása érdekében a Kormányzótanács megállapítja a nemzeti központi bankok („NKB-k”) által végzett műveletek számvitelének egységesítéséhez szükséges szabályokat. |
(4) |
A forgalomban levő euro-bankjegyekre, az euro-bankjegyek euro-rendszerbeli elosztásából eredő euro-rendszerbeli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezésére, valamint a monetáris jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatást egységesíteni kell az NKB-k közzétett éves pénzügyi kimutatásaiban. Az egységesítendő tételeket csillag jelöli a IV., a VIII. és a IX. mellékletben. |
(5) |
A Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló 2002. december 5-ei EKB/2002/10 iránymutatás (1) jelentős módosítást igényel. 2007. január 1-étől a KBER a közgazdasági szempontú megközelítést követi a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolódó időbeli elhatárolások nyilvántartásához. Az érthetőség kedvéért indokolt az iránymutatást egységes szöveggé átdolgozni. |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
1. Ezen iránymutatás alkalmazásában:
(a) |
„nemzeti központi bankok” (NKB-k): azoknak a tagállamoknak a nemzeti központi bankjai, amelyek bevezették az eurót; |
(b) |
„euro-rendszer”: az EKB és azoknak a tagállamoknak a nemzeti bankjai, amelyek bevezették az eurót; |
(c) |
„az euro-rendszer számviteli és pénzügyi beszámolóra vonatkozó céljai”: amelyeket követve az EKB az Alapokmány 15. és 26. cikkével összhangban elkészíti az I. mellékletben felsorolt pénzügyi kimutatásokat; |
(d) |
„jelentést készítő jogi személy”: az EKB vagy egy NKB; |
(e) |
„negyedévi átértékelés napja”: a negyedév utolsó naptári napja; |
(f) |
„összevonás (konszolidáció)”: az a számviteli folyamat, amelynek során több különálló jogi személy pénzügyi adatait olyan módon összesítik, mintha egyetlen jogi személyről lenne szó; |
(g) |
„a készpénzcsere éve”: az attól a naptól számított 12 hónapos időszak, amelytől kezdve az euro-bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköznek válnak egy olyan tagállamban, amely bevezette az eurót; |
(h) |
„bankjegyelosztási kulcs”: az EKB-nak az összes euro-bankjegy-kibocsátásból való részesedésének figyelembevételéből és a tőkejegyzési kulcsnak az NKB-k ilyen összkibocsátásban fennálló részesedésére történő alkalmazásából eredő százalékarány, az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat szerint (2); |
2. Az ebben az iránymutatásban használt további szakkifejezések meghatározását a II. melléklet tartalmazza.
2. cikk
Hatály
1. Ezt az iránymutatást az EKB-ra és az NKB-kra kell alkalmazni az euro-rendszer számviteli és beszámolási céljai érdekében.
2. Ezen iránymutatás alkalmazási köre az euro-rendszernek az Alapokmány által meghatározott számviteli és beszámolási céljaira korlátozódik. Ebből következően nem alkalmazandó az NKB-k nemzeti jelentéseire és számvitelére. Az euro-rendszer és a nemzeti rendszerek közötti összhang és összehasonlíthatóság érdekében azonban ajánlott, hogy az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben kövessék az ezen iránymutatásban megállapított szabályokat nemzeti jelentéseikben és számviteli rendszerükben.
3. cikk
Számviteli alapelvek
Az alkalmazandó számviteli alapelvek a következők:
(a) |
gazdasági valódiság és átláthatóság: a számviteli módszereknek és a pénzügyi jelentéseknek a valós gazdasági helyzetet kell tükrözniük, átláthatónak kell lenniük, és eleget kell tenniük az érthetőség, a relevancia, a megbízhatóság és az összehasonlíthatóság minőségi követelményének. Az egyes ügyleteket azok tartalma és a gazdasági valódiság elve alapján kell elszámolni, és nem csupán a jogi forma szem előtt tartásával; |
(b) |
prudens működés elve: az eszközök és források értékelése, valamint a bevételek elszámolása a prudens működés elvén alapul. Ezen iránymutatás alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként az eredménykimutatásban, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani, és a nem realizált veszteséget év végén át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget. Rejtett tartalékok vagy a tételek szándékosan téves beállítása a mérlegben és az eredménykimutatásban a prudens működés elvével összeegyeztethetetlen; |
(c) |
mérlegfordulónapot követő események: az eszközöket és forrásokat korrigálni kell az éves mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások megfelelő testületek általi jóváhagyásának napja között bekövetkező gazdasági események hatásaival, amennyiben azok kihatnak az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára. Nem szükséges az eszközök és források kiigazítása, ha a mérleg fordulónapja után bekövetkező események nem hatnak ki az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára, azonban közölni kell minden olyan lényeges eseményt, amelynek elhagyása befolyásolhatná a pénzügyi kimutatások felhasználóit a megfelelő értékelésben és döntéshozatalban; |
(d) |
lényegesség elve: a számviteli szabályoktól való eltérések, az egyes NKB-k és az EKB eredménykimutatására kiható eltéréseket is beleértve, csak abban az esetben engedhetők meg, ha azok általános összefüggésben és a jelentést készítő jogi személy pénzügyi elszámolásának kellő mérlegelése alapján nem minősülnek lényegesnek; |
(e) |
a vállalkozás folyamatosságának elve: az elszámolásokat a vállalkozás folyamatosságának elve alapján kell végezni; |
(f) |
az időbeli elhatárolás elve: a bevételeket és a kiadásokat abban a számviteli időszakban kell elszámolni, amelynek során azokra szert tettek, vagy azok ténylegesen felmerültek, és nem a kézhezvétel vagy a kifizetés időpontja szerint; |
(g) |
a következetesség és az összehasonlíthatóság elve: a mérleg értékelésére és a bevételek elszámolására vonatkozó követelményeket következetesen, az egységesség és a folytonosság elvének megfelelően kell alkalmazni az euro-rendszeren belül annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások adatai összehasonlíthatóak legyenek. |
4. cikk
Az eszközök és források kimutatása
A jelentést készítő jogi személy mérlegében csak abban az esetben kell kimutatni valamely pénzügyi vagy egyéb eszközt, illetve forrást, ha:
(a) |
feltételezhető, hogy az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszon befolyik a jelentést készítő jogi személyhez, illetve kiadásra kerül onnan; és |
(b) |
lényegében az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó összes kockázat és előny a jelentést készítő jogi személyt illeti; valamint és |
(c) |
az eszköz költsége vagy a jelentést készítő jogi személy számára képviselt értéke, illetve a kötelezettség mértéke megbízhatóan mérhető. |
5. cikk
A közgazdasági szempontú és az elszámolásközpontú megközelítés
1. A közgazdasági szempontú megközelítést kell követni a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolt időbeli elhatárolások nyilvántartásához. E megközelítés két különböző technikával követhető:
(a) |
„hagyományos megközelítés” a III. és IV. fejezetekben, valamint a III. mellékletben megállapítottak szerint; és |
(b) |
„alternatív megközelítés” a III. mellékletben megállapítottak szerint. |
2. A devizában denominált értékpapírügyletek nyilvántartása továbbra is végezhető az elszámolásközpontú megközelítés szerint. A kapcsolt felhalmozódott kamatot, beleértve az ázsiót vagy diszázsiót, az azonnali elszámolás napjától naponta kell nyilvántartani.
3. Az NKB-k a közgazdasági szempontú vagy elszámolásközpontú megközelítést követhetik bármely egyedi euróban denominált művelet, pénzügyi instrumentum vagy kapcsolt időbeli elhatárolás nyilvántartásához.
4. A negyedév végi és az év végi számviteli módosítások, valamint az „Egyéb eszközök” és az „Egyéb források” között szereplő tételek kivételével az euro-rendszer szerinti számviteli beszámoló céljából készített napi pénzügyi jelentés részeként közölt összegek a mérlegtételekkel kapcsolatos pénzmozgásokat tükrözik.
II. FEJEZET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI
6. cikk
A mérleg tartalma
Az EKB/NKB-k által az euro-rendszer szerinti számviteli beszámoló céljából készített mérleg összetétele a IV. mellékletben közölt struktúrára épül.
7. cikk
A mérlegtételek értékelésének szabályai
1. A mérleg értékeléséhez az érvényes piaci árfolyamokat és árakat kell használni, amennyiben a IV. melléklet másként nem rendelkezik.
2. Az arany, a devizaeszközök, az értékpapírok és a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként, illetve mérlegen kívüli tételként történő) átértékelése a negyedévi átértékelés napjával történik a piaci középárfolyamok és középárak szerint. Ez nem zárja ki, hogy a jelentést készítő jogi személyek belső célokra gyakrabban is átértékeljék portfóliójukat, feltéve, hogy a negyedév során mérlegükben kizárólag beszerzési értéken alapuló tételeket jelentenek be.
3. Az arany esetében nincs megkülönböztetés az ár és devizaárfolyam szerinti átértékelési különbözetek között, hanem elegendő egyetlen átértékelési különbözetet elszámolni az arany meghatározott egységnyi tömegének euróban kifejezett árfolyama alapján, a negyedévi átértékelés napján érvényes EUR/USD átváltási árfolyam szerint. Deviza esetében – a mérlegen belüli és a mérlegen kivüli ügyleteket egyaránt beleértve – az átértékelés devizanemenként külön-külön, értékpapír esetén pedig kód, azaz ISIN-szám/típus szerint történik, az „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben szereplő értékpapírok kivételével, amelyeket külön állományként kell kezelni.
4. Az év végi eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség kivételével az átértékelési tételeket vissza kell vezetni a következő negyedév végén; a negyedév során az egyes ügyleteket beszerzési áron, illetve árfolyamon kell jelenteni.
8. cikk
Repóügyletek
1. A visszavásárlási megállapodás alapján végrehajtott repóügyletet biztosítékkal fedezett fogadott betétként kell nyilvántartani a mérleg forrásoldalán, míg a biztosítékul adott tétel a mérleg eszközoldalán marad. A visszavásárlási megállapodás alapján visszavásárolandó eladott értékpapírt úgy kell kezelni a visszavásárlásra kötelezett, jelentést készítő jogi személy elszámolásában, mintha az adott eszköz továbbra is azon portfolió részét képezné, amelyből eladták.
2. A visszavásárlási megállapodás alapján végrehajtott repóügyletet biztosítékkal fedezett kihelyezett hitelként, a kölcsön összegében kell nyilvántartani a mérleg eszközoldalán. A visszavásárlási megállapodás keretében szerzett értékpapír nem értékelhető át, és az abból keletkező nyereség vagy veszteség nem vezethető át a pénzeszközt kölcsönadó, jelentést készítő jogi személy eredménykimutatásába.
3. Értékpapírkölcsön-ügylet esetén az értékpapír az átadó fél mérlegében marad. Az ilyen ügyletet a visszavásárlási műveletekhez hasonlóan kell elszámolni. Amennyiben azonban a kölcsönvett értékpapír az év végén nincs a kölcsönvevő jelentést készítő jogi személy értékpapírszámláján, a kölcsönvevő félnek céltartalékot kell képeznie a veszteségre, ha az ügylet alapjául szolgáló értékpapír piaci értéke emelkedett a kölcsönügyletről szóló szerződés kelte óta. A kölcsönvevő félnek az értékpapírt a források között mint értékpapír visszavásárlási kötelezettséget kell szerepeltetnie a mérlegben, amennyiben azt időközben eladta.
4. A biztosítékkal fedezett aranyügyletet visszavásárlási megállapodásként kell kezelni. Az ilyen biztosítékkal fedezett ügylettel kapcsolatos aranyforgalmat nem kell nyilvántartani a pénzügyi kimutatásokban, és az ügylet azonnali és határidős árfolyama közötti különbözetet az időbeli elhatárolás elve alapján kell kezelni.
5. Az automatizált értékpapírkölcsönügylet-program keretében végrehajtott repóügyletet, az értékpapírkölcsönügyletet is beleértve, csak akkor kell nyilvántartani a mérleg megfelelő részlegében, ha a biztosíték szolgáltatására a művelet teljes futamideje alatt készpénzben kerül sor.
9. cikk
Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok
1. Ez a cikk a tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok (azaz törzsrészvények és részvényalapok) esetében alkalmazandó, akár közvetlenül egy jelentést készítő jogi személy, akár annak ügynöke hajtja végre az ügyletet, kivéve a nyugdíjalapokkal, egyéb részesedésekkel, leányvállalatokba történő befektetésekkel, jelentős érdekeltségekkel vagy befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket.
2. A devizában denominált tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok nem képezik a teljes devizapozíció részét, hanem egy külön devizaállomány részét alkotják. A kapcsolt devizanyereség és –veszteség kiszámítására a nettó átlagköltség módszere vagy az átlagköltség módszere az ajánlott.
3. A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kezelésére ajánlott szabályok a következők:
(a) |
a tulajdoni jogokat megtestesítő portfoliók állományának átértékelése a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban történik. Az átértékelésre tételenként kerül sor. Részvényalap esetén az átértékelés nem részvényenként külön-külön, hanem a nettó elszámolás elve alapján történik. A különböző törzsrészvények, illetve a különböző részvényalapok között nem megengedett a nettó elszámolás; |
(b) |
az egyes ügyleteket beszerzési áron kell nyilvántartani a mérlegben; |
(c) |
az ügynöki jutalékot vagy beszerzési költségként, az eszköz beszerzési árának részeként, vagy pedig ráfordításként, az eredménykimutatásban lehet nyilvántartani; |
(d) |
a megvásárolt osztalék összegét a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum költsége tartalmazza. Attól a naptól, amelyet követően az instrumentumhoz nem tartozik osztalékszelvény, a megvásárolt osztalék összege külön tételként kezelhető, amíg az osztalékot ki nem fizetik; |
(e) |
az esedékes, de még ki nem fizetett osztalékot az időszak végén nem kell elhatárolni, mivel a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum piaci ára, az osztalékszelvény nélkül jegyzett részesedési jogokat kivéve, már tükrözi azt; |
(f) |
a részvényesi opciót a kibocsátást követően külön eszközként kell kezelni. A bekerülési értéket a részesedési jogok tényleges átlagköltsége, a bekerülés idején az új kötési árfolyam, valamint a tényleges és az új részesedési jogok aránya alapján kell kiszámítani. Más módszer szerint a jogosultság ára a jogosultság piaci értékén, a részesedési jog tényleges átlagköltségén, valamint a részesedési jog jogosultsági jegyzés előtti piaci árán alapul. |
10. cikk
Bankjegyek
1. Az Alapokmány 52. cikkének végrehajtása céljából az egyéb részt vevő tagállamok nemzeti központi bankban tartott bankjegyeit nem a forgalomban lévő bankjegyek között, hanem euro-rendszerbeli kötelezettségként kell elszámolni. Az egyéb részt vevő tagállamok bankjegyeire vonatkozó kezelési eljárás a következő:
(a) |
a más NKB által kibocsátott nemzeti euro pénznemben denominált bankjegyeket átvevő NKB naponta értesíti a kibocsátó NKB-t az átváltás céljából befizetett bankjegyek értékéről, kivéve, ha alacsony mértékű az adott napi mennyiség. A kibocsátó NKB a TARGET rendszer útján az átvevő NKB részére megfelelő fizetési eszközt bocsát ki; és |
(b) |
a „forgalomban lévő bankjegyek” tétel kiigazítását a kibocsátó NKB könyveli el az említett értesítés átvételét követően. |
2. Az NKB-k mérlegében szereplő „forgalomban lévő bankjegyek” tétel a következő három tényező eredménye:
(a) |
a forgalomban lévő euro-bankjegyek kiigazítás nélküli értéke, beleértve az eurót elfogadó NKB részére a készpénzcsere éve során nemzeti euro pénznemben denominált bankjegyeket, amelyet a következő két módszer egyikével kell kiszámítani:
|
(b) |
csökkentve a kiterjesztett letéti leltár („ECI”) programhoz kapcsolt ECI-bankkal szemben kifizetetlen követelések összegével, az ECI-programhoz kapcsolt bankjegyek tulajdonjogának az átruházása esetén; |
(c) |
növelve/csökkentve a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásából eredő kiigazítások összegével. |
III. FEJEZET
BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA
11. cikk
Bevételek elszámolása
1. A bevételeket a következő szabályok szerint kell elszámolni:
(a) |
a realizált nyereséget és a realizált veszteséget az eredménykimutatásban kell elszámolni; |
(b) |
a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani; |
(c) |
év végén a nem realizált veszteséget át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget; |
(d) |
az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség a következő években nem vezethető vissza új nem realizált nyereséggel szemben; |
(e) |
az értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált vesztesége nem számolható el nettó módszerrel más értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált nyereségével szemben. |
2. A kibocsátott és a megvásárolt értékpapírokon keletkező ázsiót, illetve diszázsiót a kamatbevétel részeként kell kiszámítani és szerepeltetni, amortizációját pedig a lejáratig hátralévő futamidő alatt kell leírni a lineáris módszer vagy a belső megtérülési ráta (IRR) módszere alapján. Kötelező azonban az IRR módszerét használni olyan diszkont értékpapír esetében, amelynek a bekerülésekor a lejáratig hátralévő futamideje egy évnél hosszabb.
3. A pénzügyi eszközökre és forrásokra (pl. devizában denominált fizetendő kamat és amortizációval csökkentett ázsió/diszázsió) képzett időbeli elhatárolásokat naponta, a legújabb rendelkezésre álló árfolyamok alapján kell kiszámítani és nyilvántartani. Az euróban denominált pénzügyi eszközökre és forrásokra képzett időbeli elhatárolásokat legalább negyedévenként kell kiszámítani és nyilvántartani. Az egyéb tételekre képzett időbeli elhatárolásokat legalább évente kell kiszámítani és nyilvántartani.
4. Az időbeli elhatárolások kiszámításának gyakoriságára tekintet nélkül, de az 5. cikk (4) bekezdésében hivatkozott kivételek fenntartásával a jelentést készítő jogi személy beszerzési értéken alapuló adatokat jelent be.
5. A devizában denominált időbeli elhatárolásokat a nyilvántartási adatok szerinti devizaárfolyamon kell átszámítani és ez kihat a devizapozícióra.
6. Az időbeli elhatárolások év közben történő kiszámításakor általában a helyi gyakorlat alkalmazható (azaz az adott negyedév utolsó munkanapjáig vagy utolsó naptári napjáig terjedő időszakra számíthatóak ki). Az év végén azonban a kötelező referencianap december 31.
7. Az adott pénznem állományában változást előidéző pénzkiáramlások realizált devizanyereséget vagy –veszteséget eredményezhetnek.
12. cikk
Ügyletek bekerülési értéke
1. Az ügyletek bekerülési rtékét a következő általános szabályok szerint kell meghatározni:
(a) |
arany, devizaeszközök és értékpapír esetében az átlagköltség módszerét naponta kell használni az eladott tételek bekerülési költségének kiszámításához, tekintetbe véve a devizaárfolyam és/vagy az áringadozások hatását; |
(b) |
az eszköz/forrás átlagköltségen alapuló árát/árfolyamát csökkenteni/növelni kell az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteséggel; |
(c) |
kamatszelvényes értékpapír bekerülésekor a megvásárolt vételárban megfizetett kamatösszeget önálló tételként kell kezelni. Devizában denominált értékpapír esetén a vételárban megfizetett kamat az adott devizaállomány részét képezi, de az átlagár meghatározása érdekében nem hat ki az eszköz költségére vagy árára, sem a deviza bekerülési értékére. |
2. Az értékpapírra a következő különös szabályokat kell alkalmazni:
(a) |
az egyes ügyleteket beszerzési értéken kell nyilvántartani, és nettó áron kell elkönyvelni a számviteli nyilvántartásokban; |
(b) |
a letéti és kezelési díj, a folyószámla-vezetési díj és az egyéb közvetett költségek nem tekinthetők beszerzési értéknek, és az eredménykimutatásban kell elszámolni azokat. Azok nem kezelhetők egy adott eszköz átlagos bekerülési értékének részeként; |
(c) |
a bevételeket bruttó összegben kell nyilvántartani, és a visszatérítendő forrásadót és egyéb adókat külön kell elszámolni; |
(d) |
az értékpapír bekerülési átlagköltségének kiszámítása érdekében vagy i. minden aznap kötött vételi ügylet költségét hozzá kell adni az előző napi állományhoz, és új súlyozott átlagárfolyamot kell kiszámítani az aznapi eladások figyelembevétele előtt; vagy pedig ii. az egyes értékpapírvételeket és –eladásokat kell figyelembe venni aznapi előfordulásuk sorrendjében, a módosított átlagárfolyam kiszámítása céljából. |
3. Az aranyra és devizára alkalmazandó különös szabályok a következők:
(a) |
azokat a devizaügyleteket, amelyek nem idéznek elő változást az adott devizanem állományában, a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra, és az ilyen ügyletek nem hatnak ki az adott állomány beszerzési költségére; |
(b) |
azokat a devizaügyleteket, amelyek változást idéznek elő az adott devizanem állományában, a kötés napján érvényes devizárfolyam szerint kell átváltani euróra; |
(c) |
a devizában vagy aranyban denominált értékpapírokkal kapcsolatos repóügyletből származó tőkeösszeg elszámolását úgy kell tekinteni, mint amely az adott deviza- vagy aranyállományban nem idéz elő változást; |
(d) |
a tényleges készpénzbevételeket és –kiadásokat az elszámolás napján érvényes árfolyamon kell átváltani; |
(e) |
nettó követelés fennállása esetén az aznapi nettó deviza- és aranyvásárlásokat a megfelelő devizanemek, illetve az arany aznapi átlagos bekerülési költsége alapján hozzá kell adni az előző napi állományhoz, hogy ki lehessen számítani a deviza, illetve az arany új súlyozott átlagárfolyamát. Nettó kiáramlás esetén a realizált nyereség vagy veszteség az adott deviza- vagy aranyállomány előző napi átlagköltségén alapul, és így az átlagköltség változatlan marad. A napi beáramlás és kiáramlás közötti átlagos devizaárfolyam-, illetve aranyár-különbözet szintén realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez. Amikor egy deviza- vagy aranypozíció tekintetében nettó kötelezettség áll fenn, a fent említett módszer fordítottját kell alkalmazni. Így a pénzügyileg realizált nettó eladás a kötelezettség átlagköltségére hat ki, míg a pénzügyileg realizált nettó vétel csökkenti a pozíciót a deviza, illetve az arany érvényes súlyozott átlagárfolyamának megfelelően és realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez; |
(f) |
a devizaügyletek költségét és az egyéb általános költségeket az eredménykimutatásban kell elszámolni. |
IV. FEJEZET
A MÉRLEGEN KÍVÜLI PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK
13. cikk
Általános szabályok
1. A bekerülési átlagköltség és a devizanyereség vagy –veszteség kiszámításakor a nettó devizapozíció részét képezik a határidős devizaügyletek, a devizaswapügyletek határidős oldalai, valamint minden olyan devizainstrumentum, amely magában foglalja egy adott pénznemnek egy másikra történő jövőbeni átváltását.
2. A kamatswapügyleteket, a tőzsdei határidős ügyleteket, a kamatláb-megállapodásokat, az egyéb kamatlábügyleteket és opciós ügyleteket tételenként kell elszámolni és átértékelni. Ezeket az ügyleteket a mérlegtételektől elkülönítve kell kezelni.
3. A mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumokból eredő nyereséget és veszteséget a mérlegen belüli pénzügyi instrumentumokhoz hasonló módon kell elszámolni és kezelni.
14. cikk
Határidős devizaügyletek
1. A határidős vételt és eladást az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a határidős ügylet azonnali árfolyamán. Az eladási ügyletek realizált nyereségét és veszteségét a devizapozíciónak a kötés napján érvényes átlagköltsége alapján kell kiszámítani, a vételek és eladások napi nettósításával összhangban.
2. Az azonnali és a határidős árfolyam közötti különbözetet fizetendő vagy kapott kamatként kell kezelni az időbeli elhatárolás elve alapján.
3. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni.
4. A devizapozícióra a határidős ügylet az üzletkötés napjától kezdődően azonnali (spot) árfolyamon hat ki.
5. A határidős pozíciókat az ugyanazon devizanem azonnali pozíciójával együtt kell értékelni, kiegyenlítve egy adott devizanem pozíciójában esetleg felmerülő különbözeteket. Az átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget meghaladó nettó veszteség egyenlegét az eredménykimutatás terhére kell elszámolni. A nettó nyereség egyenlegét az átértékelési számlán kell jóváírni.
15. cikk
Devizaswapügyletek
1. A határidős és azonnali vételi valamint eladási ügyleteket a kölcsönös elszámolás napjával mérlegtételként kell nyilvántartásba venni.
2. A határidős és azonnali vételi valamint eladási ügyleteket az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani az ügylet azonnali árfolyamán.
3. Az eladási ügyleteket az ügylet azonnali árfolyamán kell nyilvántartásba venni. Ennek következtében nem keletkezik rajtuk nyereség vagy veszteség.
4. Az azonnali és a határidős árfolyam közötti különbözetet mind vétel, mind eladás esetén fizetendő vagy kapott kamatként kell kezelni az időbeli elhatárolás elve alapján.
5. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni.
6. A devizapozíció csak a devizában denominált időbeli elhatárolások eredményeképpen változik.
7. A határidős pozíciót az azonnali pozícióval együtt kell értékelni.
16. cikk
Tőzsdei határidős kamatlábügyletek
1. A tőzsdei határidős kamatlábügyletet az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.
2. Az alapletétet készpénzletét esetén külön eszközként kell nyilvántartani. Értékpapírletét esetén az alapletét változatlan marad a mérlegben.
3. A változó letét napi változásait az eredménykimutatásban kell elszámolni, és azok a devízapozicióra szintén kihatnak. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a nyitott pozíció lezárásának napján, függetlenül attól, hogy sor kerül-e a leszállításra. Ha sor kerül a leszállításra, a vételt, illetve az eladást piaci áron kell elkönyvelni.
4. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.
17. cikk
Kamatswapügyletek
1. A kamatswapügyletet az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.
2. A kapott vagy fizetett kamatok folyó tételeit az időbeli elhatárolás elve alapján kell nyilvántartani. Kamatswapügyletenként megengedett a kamatfizetések nettó elszámolása, de a felhalmozott kamatbevételt és –ráfordítást bruttó módon kell a beszámolóban szerepeltetni.
3. A kamatswapügyletet külön-külön kell átértékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon euróra átváltani. Ajánlott, hogy az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség a következő években leírásra kerüljön, és leírása arányosan történjen. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.
4. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.
18. cikk
Határidős kamatláb-megállapodások
1. A határidős kamatláb-megállapodást az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.
2. Az elszámolás napján az egyik fél által a másiknak fizetendő kompenzációt az elszámolás napjával kell elkönyvelni az eredménykimutatásban. A kifizetések nyilvántartása nem az időbeli elhatárolás elve alapján történik.
3. Devizában fennálló kamatláb-megállapodás esetén a kompenzációs kifizetés kihat a devizapozícióra. A kompenzációs kifizetést az elszámolás napján érvényes azonnali árfolyamon kell átváltani euróra.
4. Minden határidős kamatmegállapodást külön-külön kell átértékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon kell átváltani euróra. Az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben, kivéve, ha a számlát lezárják vagy megszüntetik. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.
5. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.
19. cikk
Határidős értékpapírügyletek
A határidős értékpapírügyleteket a következő két módszer egyikével összhangban kell elszámolni:
1. |
A. módszer:
|
2. |
B. módszer:
|
20. cikk
Opciós ügyletek
1. Az opciós ügyleteket mérlegen kívüli tételként kell elszámolni az alapul szolgáló pénzügyi instrumentum kötési árfolyamán, az ügyletkötés napjától az opciós jog gyakorlása vagy a lejárat napjáig.
2. A devizában denominált opciós díjat a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra. A kifizetett opciós díjat különálló eszközként, míg a kapott opciós díjat különálló forrásként kell elszámolni.
3. Ha az opció lehívásra kerül, az alapul szolgáló pénzügyi instrumentumot az eredeti opciós díj értékével növelt vagy csökkentett kötési árfolyamon kell a mérlegben elszámolni. Az eredeti opció szerinti opciós díj összegét az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteségek alapján kell kiigazítani.
4. Ha az opciós jog nem kerül lehívásra, az opciós díjnak az előző év végi nem realizált veszteségek alapján kiigazított és a lejárat napján érvényes devizaárfolyamon átváltott összegét kell az eredménykimutatásba átvezetni.
5. A tőzsdei határidős opciós ügyletekre vonatkozó változó napi letét, az év végén leírandó opciós díjak, az opciós jog gyakorlása napján az alapul szolgáló ügylet, vagy a lejárat napján az opciós díj kihat a devizapozícióra. A változó letét napi változásait az eredménykimutatásba át kell vezetni.
6. Minden opciós ügyletet egyedileg kell átértékelni. Az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni. Az opciós ügyletek utáni nem realizált veszteség nem számolható el nettó módszerrel más opciós ügyletek utáni nem realizált nyereséggel szemben.
7. A (6) bekezdés alkalmazása érdekében a piaci értéknek a jegyzett árfolyam felel meg, amennyiben az árfolyam a tőzsdén, egy kereskedő vagy egy bróker illetve hasonló jogi személy útján megismerhető. Amennyiben a jegyzett árfolyam nem megismerhető, a piaci érték értékelési módszerrel kerül meghatározásra. Az ilyen értékelési módszert bizonyos időn keresztül következetesen kell alkalmazni, és alá kell tudni támasztani, hogy az megbízható becslést nyújt arról az árfolyamról, amely tényleges piaci ügyleteknél állna fenn.
8. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.
V. FEJEZET
BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
21. cikk
A beszámoló formátuma
1. Az NKB-k az euro-rendszer szerinti számviteli beszámolás céljából az EKB-hoz nyújtják be az adataikat, ezzel az iránymutatással összhangban.
2. Az euro-rendszer szerinti beszámoló formátumának magában kell foglalnia a IV. mellékletben meghatározott valamennyi tételt. A különböző mérlegformátumokban feltüntetendő tételek tartalma szintén szerepel a IV. mellékletben.
3. A különféle közzétett pénzügyi kimutatások formátumának a következő mellékletekkel kell megegyeznie:
(a) |
az euro-rendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás negyedév végi adatközléshez az V. mellékletben található; |
(b) |
az euro-rendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás negyedév folyamán történő adatközléshez a VI. mellékletben található; |
(c) |
az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg a VII. mellékletben található. |
VI. FEJEZET
KÖZZÉTETT ÉVES MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS
22. cikk
Közzétett mérleg és eredménykimutatás
Az NKB-k részére ajánlott, hogy a közzétett éves mérleget és eredménykimutatást a VIII. és a IX. melléklettel összhangban fogadják el.
VII. FEJEZET
AZ ÖSSZEVONÁS (KONSZOLIDÁCIÓ) SZABÁLYAI
23. cikk
Az összevonás (konszolidáció) általános szabályai
1. Az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) mérleg tartalmazza az EKB és az NKB-k összes mérlegtételét.
2. Az összevonás (konszolidáció) folyamán biztosítani kell a jelentések egymás közötti összhangját. Valamennyi euro-rendszer szerinti pénzügyi kimutatásnak azonos alapon kell készülnie, ugyanazon összevonási (konszolidációs) módszerek és eljárások alkalmazásával.
3. Az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) mérleget az EKB készíti el. A mérleg készítése során szem előtt kell tartani az egységes számviteli elvek és technikák szükségességét, az euro-rendszerbeli pénzügyi időszakok egységességének szükségességét, valamint az euro-rendszerbeli ügyletekből és pozíciókból eredő összevonási (konszolidációs) kiigazításokat, továbbá figyelembe kell venni az euro-rendszer összetételében bekövetkező változásokat.
4. Az egyes mérlegtételeket, az NBK-k és az EKB euro-rendszerbeli mérlegeinek kivételével, összevonás céljából összesíteni kell.
5. Az összevonás (konszolidáció) folyamán az NKB-k és az EKB harmadik felekkel szemben fennálló mérlegeit bruttó alapon kell nyilvántartani.
6. Az NKB-k és az EKB euro-rendszerbeli mérlegeit a IV. mellékletben leírtak szerint kell kimutatni az EKB és az NKB-k mérlegeiben.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
A szabályok továbbfejlesztése, alkalmazása és értelmezése
1. A számvitellel és monetáris jövedelemmel foglalkozó bizottság (AMICO) az Igazgatóság útján beszámol a Kormányzótanácsnak a KBER számviteli és beszámolási szabályainak fejlesztéséről, alkalmazásáról és bevezetéséről.
2. Ezen iránymutatás értelmezése során figyelembe kell venni az előkészítő munkálatokat, a közösségi jog által egységesített számviteli elveket és az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli standardokat.
25. cikk
Átmeneti szabályok
1. Az NKB-k minden pénzügyi eszközt és forrást átértékelnek azon a napon, amikor az euro-rendszer tagjaivá válnak. Az e nap előtt vagy e napon keletkezett nem realizált nyereséget külön kell választani az esetleg ezen időpont után keletkező nem realizált értékelési nyereségtől, és az NKB-knál kell, hogy maradjon. Az NKB-k által az euro-rendszerben történő részvétel kezdetétől a nyitó mérlegtételekben alkalmazott piaci árak és árfolyamok ezen NKB-k eszközei és forrásai átlagos beszerzési értékének részét képezzék..
2. Ajánlott, hogy az NKB-k euro-rendszerbeli tagságát megelőzően vagy annak kezdetekor keletkezett nem realizált nyereség az átmeneti időszak alatt ne minősüljön feloszthatónak, és ilyen nyereség kizárólag az euro-rendszerbe történő belépést követően létrejött ügyletek esetében legyen realizálható/felosztható.
3. Az NKB-kból az EKB-ba történő eszközátadás következtében a deviza-, arany- valamint az egyéb árfolyamok különbözetei realizált nyereségnek illetve veszteségnek minősülnek.
4. Ez a cikk nem sérti az Alapokmány 30. cikke szerint meghozott határozatot.
26. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2002/10/EKB iránymutatás hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett iránymutatásra történő utalásokat erre az iránymutatásra történő utalásként kell értelmezni, és a X. mellékletben található megfelelési táblázat alapján kell olvasni.
27. cikk
Záró rendelkezések
1. Ez az iránymutatás 2007. január 1-jén lép hatályba.
2. Ez az iránymutatás alkalmazandó valamennyi euro-rendszerbeli központi bankra.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. november 10-én.
az EKB Kormányzótanácsa nevében
az elnök
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 58., 2003.3.3., 1. o.
(2) HL L 337., 2001.12.20., 52. o. A legutóbb az EKB/2004/9 határozattal (HL L 205., 2004.6.9., 17. o.) módosított határozat.
I. MELLÉKLET
EURO-RENDSZER SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A beszámoló típusa |
Belső/közzétett |
A jogi követelmény forrása |
A beszámoló célja |
||
|
Belső |
Nincs |
Főként likviditáskezelés céljából (az Alapokmány 12.1. cikkének végrehajtására) A napi pénzügyi kimutatás adatainak egy része a monetáris jövedelem kiszámításához szükséges |
||
|
Belső |
Nincs |
Az euro-rendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás elkészítésének alapja |
||
|
Közzétett |
Az Alapokmány 15.2. cikke |
Összevont pénzügyi kimutatás monetáris és gazdasági elemzési célokra. Az euro-rendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás a jelentés napján érvényes napi pénzügyi kimutatás alapján készül. |
||
|
Közzétett és belső (1) |
Statisztikai rendeletek, amelyek alapján az MPI-k benyújtják az adataikat |
Statisztikai elemzés |
||
|
Közzétett |
Az Alapokmány 26.3. cikke |
Összevont mérleg, elemzési és működtetési célokra |
(1) A havi adatok részét képezik az Európai Unión belüli monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) számára kötelező nyilvános (összesített) statisztikai adatszolgáltatásnak. Ezentúl a központi bankoknak mint MPI-knek negyedévenként, a havi adatokkal kapcsolatban előírtnál részletesebb információt kell szolgáltatniuk.
II. MELLÉKLET
GLOSSZÁRIUM
Amortizáció: az ázsió vagy diszázsió számlaegyenlegének vagy az eszközök értékének adott időszak alatti szisztematikus csökkentése.
Automatizált értékpapír-kölcsönügylet program (ASLP): a passzív repó- és az aktív repóügyletek kombinációjaként létrejött olyan pénzügyi művelet, ahol az általános biztosítékkal szemben egyedi biztosítékot nyújtanak. Az ilyen hitelnyújtási és hitelfelvételi ügyletek eredményeképpen a két ügylet különböző repóárfolyama bevételt keletkeztet (margint fizetnek). A műveletet végre lehet hajtani ügynök kizárásával (ahol a programot kínáló bank a műveletben részt vevő végső ügyfél) vagy ügynök-alapú programként (ahol a programot kínáló bank kizárólag ügynökként jár el, és a művelet végső ügyfele az az intézmény, amellyel az értékpapír-kölcsönügyleteket valójában elvégzik).
Azonnali árfolyam: az az árfolyam, amelyen az ügylet teljesítésére az azonnali elszámolás napján sor kerül. A határidős devizaügyletekre vonatkozóan az azonnali árfolyam a határidő lejárati napján érvényes árfolyam, a határidős árfolyam kiszámításának lehetővé tétele érdekében.
Azonnali ügylet elszámolás napja: az a nap, amelyen egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó azonnali ügylet elszámolásra kerül az e pénzügyi instrumentumra vonatkozóan érvényes piaci szokásokkal összhangban.
Átértékelési számlák: olyan mérlegszámlák, amelyek egy eszköz vagy forrás kiigazított bekerülési költsége és egy meghatározott időszak végén fennálló piaci árfolyamának értékelése közötti különbözet nyilvántartására szolgálnak, amikor eszköz esetében az utóbbi magasabb, mint az előbbi, illetve forrás esetében az utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Az átértékelési számlák tartalmazzák az árfolyamjegyzések és/vagy a piaci árfolyamok különbözeteit is.
Átlagár: folyamatos vagy súlyozott átlagolási módszer, amelynek során minden egyes vételárat hozzá kell adni a meglévő könyvértékhez egy új, nettó súlyozott átlagár kiszámítása céljából.
Ázsió: az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam magasabb a névértéknél.
Befektetett pénzügyi eszköz: tartós beruházásként birtokolt pénzügyi eszköz; ideértve többek között a meghatározott vagy meghatározható kifizetésű és meghatározott lejárati időtartamú kamatozó értékpapírokat, amelyeket a NKB ténylegesen meg kíván és meg is tud tartani annak lejártáig.
Belső megtérülési ráta (IRR – Internal Rate of Return): azt a leszámítolási rátát jelenti, amelyen az értékpapír számviteli értéke megegyezik a jövőbeni cash flow jelenértékével.
Beszerzési ár: olyan ár, amelyben a felek a szerződéskötéskor megállapodnak.
Beszerzési költségek: olyan költségek, amelyekről megállapítható, hogy az adott ügylethez kapcsolódnak.
Céltartalék: olyan összeg, amely a nyereség vagy veszteség összegének megállapítása előtt elkülönítésre kerül egyes olyan ismert vagy előre látható kötelezettségekre, illetve kockázatokra, amelyek költsége nem határozható meg pontosan (lásd: „Tartalék”). A jövőbeni kötelezettségekre és ráfordításokra képzett céltartalék nem használható fel eszközérték kiigazítására.
Devizaállomány: egy adott pénznemben fennálló nettó pozíció. E meghatározás alkalmazásában a különleges lehívási jog (SDR) külön pénznemnek tekintendő.
Devizaárfolyam: egy adott deviza értéke másik devizára történő átváltás céljából.
Devizaswapügylet: melynek során a felek azonnali vételi/eladási ügyletet kötnek egy pénznemre egy másik pénznem ellenében (rövid oldal), és egyidejűleg határidős eladási/vételi ügyletet kötnek azonos összegben ugyanarra a pénznemre a másik pénznem ellenében (hosszú oldal).
Diszázsió: az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam alacsonyabb a névértéknél.
Diszkont értékpapír: olyan eszköz, amely nem kamatozik, és amelynek megtérülése a tőke felértékelődéséből származik, mivel az eszköz kibocsátására, illetve megvásárlására annak nominálértéke/névértéke alatt kerül sor.
Elszámolás: olyan eljárás, amely során két vagy több fél között fennálló, pénzeszközök vagy egyéb eszközök átadására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére kerül sor. Az euro-rendszeren belüli ügyletek esetében az elszámolás az euro-rendszerbeli ügyletek során keletkező nettó egyenleg felszámolását jelenti, és eszközátadást tesz szükségessé.
Elszámolásközpontú megközelítés: olyan számviteli megközelítés, amelynek keretében az egyes számviteli események nyilvántartásba vételére az elszámolás napjával kerül sor.
Elszámolás napja: az a nap, amelyen az érték végső és visszavonhatatlan átadása elszámolásra kerül az elszámolást végző adott intézmény könyveiben. Időpontját tekintve az elszámolásra sor kerülhet azonnal (valós idejű elszámolás), aznap (nap végi elszámolás) vagy a kötelezettségvállalás napját követő, megállapodás szerinti napon.
Eszközök: a vállalkozás által ellenőrzött, múltbeli eseményekből származó vagyon, amelytől a vállalkozás jövőbeni gazdasági haszon elérését várja.
Értékcsökkenés: a visszanyerhető összegnek a nettó érték alá való csökkenése.
Fordított eladási és visszavásárlási megállapodás (aktív repó): olyan szerződés, amelynek értelmében a készpénz birtokosa megállapodik valamely eszköz vételéről, és egyidejűleg megállapodik arról is, hogy felhívásra megállapodás szerinti áron, meghatározott idő múlva vagy rendkívüli, előre nem látott kiadás felmerülésekor újra eladja azt. A repóügylet során esetenként harmadik fél útján kerül sor a megállapodásra (háromszereplős (triparty) repó).
Határidős devizaügylet: olyan szerződés, amelynek során a felek egy devizanemben kifejezett összegnek egy másik pénznem, általában hazai pénznem ellenében történő eladásáról állapodnak meg egy adott napon, és az összeget egy meghatározott későbbi, a szerződés napját követő két munkanapon túli napon kell rendelkezésre bocsátani, meghatározott áron. Ez a határidős devizaárfolyam az érvényes azonnali árfolyamot, plusz/mínusz a megállapodás szerinti ázsiót/diszázsiót tartalmazza.
Határidős értékpapírügylet: olyan, tőzsdén kívüli szerződés, amelyben a felek a szerződés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (általában kötvény vagy kötelezvény) meghatározott jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről vagy eladásáról.
Határidős kamatláb-megállapodás: olyan szerződés, amelynek során két fél megállapodik egy kamatlábban, mely alapján egy meghatározott lejáratú eszmei betét után egy meghatározott jövőbeni napon kamatot kell fizetni. Az elszámolás napján az egyik fél kompenzációt fizet a másiknak a szerződés szerinti kamatláb és az elszámolás napján érvényes piaci kamatláb különbözetétől függően.
Kamatswapügylet: szerződéses megállapodás arról, hogy a felek időszakos kamatfizetéseknek megfelelő pénzforgalmi csereügyletet bonyolítanak egymással, egyetlen vagy (keresztdevizás ügylet esetén) két különböző devizanemben.
Kihelyezett letét (ECI) program: az euró övezeten kívül egy kereskedelmi bank által kezelt letétből álló program, amely bankban az euro-rendszer számára euro-bankjegyeket tartanak letétben az euro-bankjegykínálat és -átvétel biztosítása érdekében.
Kötelezettség: a vállalkozás múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő vagyon kiáramlását eredményezi a vállalkozásnál.
Kötési árfolyam: opciós szerződésre vonatkozó meghatározott árfolyam, amelyen a szerződés érvényesíthető.
Közgazdasági szempontú megközelítés: olyan számviteli szemlélet, amely szerint az ügyletet az üzletkötés napjával kell nyilvántartásba venni.
Lejárat napja: az a nap, amelyen a névérték/tőkeérték teljes összegében esedékes, és azt a tulajdonos részére ki kell fizetni.
Lineáris értékcsökkenési leírási módszer: egy adott időszak értékcsökkenésének időarányos meghatározása, amelynek során az eszköz becsült maradványértékkel csökkentett értéke elosztásra kerül az eszköz becsült hasznos élettartamával.
- Meghatározott célra tartott értékpapírok: lekötött befektetések, amelyek értékpapírokból, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból, egyéb részesedésekből és/vagy leányvállalatokba történő befektetésekből álló egyéb pénzeszközök, és amelyek a mérleg forrásoldalán található tételekhez hozzárendeltek, függetlenül a jogi, alapszabályon alapuló vagy egyéb korlátozásoktól, pl. nyugdíjalapok, végkielégítési programok, céltartalékok, tőkeösszeg, tartalékok.
Nem realizált nyereség/veszteség: az eszközök kiigazított bekerülési költségeihez képest történő átértékeléséből eredő nyereség/veszteség.
Nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN): a megfelelő illetékes kibocsátó hatóság által kiadott szám.
Nemzetközi számviteli standardok: Nemzetközi számviteli standardok (IAS), nemzetközi pénzügyi beszámolói standardok (IFRS) és vonatkozó értelmezések (SIC-IFRI értelmezések), e standardok és vonatkozó értelmezések későbbi módosításai, az Európai Unió által kibocsátott vagy elfogadott jövőbeli standardok és vonatkozó módosítások.
Nettó ár: árengedmény és felhalmozódott kamat nélkül számított beszerzési ár, amely ugyanakkor magában foglalja az ár részét képező beszerzési értéket.
Opció: olyan szerződés, amely a jogosult számára egy adott részvény, áru, pénznem, index vagy követelés meghatározott áron, meghatározott időtartam alatt vagy a lejárat napján történő vételét vagy eladását biztosítja.
Összeköttetést biztosító rendszer – Interlinking: az a technikai infrastruktúra, továbbá azok az informatikai alkalmazások és azok az eljárások, amelyek az egyes nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszerekben (VIBER-ekben) és az EKB fizetési mechanizmusában (EPM) bevezetésre, illetve átvételre kerültek a határokon átnyúló pénzmozgások TARGET 1 rendszerben történő feldolgozása céljából.
Repóügylet: olyan ügylet, amikor a központi bank visszavásárlási megállapodás alapján eszközt vesz (aktív repó), elad (passzív repó), vagy biztosíték ellenében hitelműveletet hajt végre.
Pénzügyi eszköz: olyan eszköz, amely lehet: i. készpénz; vagy ii. szerződéses jog más vállalkozás által szolgáltatott készpénzre vagy egyéb pénzügyi instrumentumra; vagy iii. szerződéses jog pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére; vagy iv. egy másik vállalkozás által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum.
Pénzügyi kötelezettség: jogi kötelezettség készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum más vállalkozás részére történő szolgáltatására vagy pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére.
Piaci ár: arany, devizaeszköz vagy értékpapír szervezett piacon (pl. tőzsdén): vagy nem szervezett piacon (pl. tőzsdén kívül) jegyzett árfolyama, általában felhalmozott kamat vagy kamatengedmény nélkül.
Piaci középár: az értékpapír vételi és eladási árfolyamának középértéke, amely elismert piacvezetőknek vagy tőzsdéknek a szokásos piaci nagyságrendnek megfelelő ügyletekre vonatkozó jegyzésein alapul, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel.
Piaci középárfolyam: Euroban kifejezett referencia árfolyam, amely az EBKR szerinti és azon kivüli központi bankok közötti rendszeres összehangolási eljáráson alapul általában, amely eljárásra rendes körülmények között 14 óra 15 perckor kerül sor, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel.
Realizált nyereség/veszteség: valamely mérlegtétel eladási ára és kiigazított beszerzési ára közötti különbözet.
TARGET: transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási és fizetési rendszer
Tartalék: a felosztható nyereségből elkülönített olyan összeg, amelyet nem a fordulónapon ismert konkrét kötelezettség, előre nem látott kiadás vagy előre látható eszközérték-csökkenés fedezetére szánnak.
Tőzsdei határidős opciós ügyletek: tőzsdei határidővel jegyzett opciós ügyletek, amelyeknél a változó letét naponta kerül kifizetésre vagy átadásra.
Tőzsdei határidős kamatlábügylet: tőzsdén forgalmazott határidős ügylet. E szerződésben a felek a kötés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (pl. kötvény) jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről, illetve eladásáról. Általában nem kerül sor az értékpapír tényleges leszállítására; a szerződés általában a megállapodás szerinti lejárat előtt lezárásra kerül.
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum: osztalékjogosult értékpapírok (társasági részesedések és részvényalapba történő befektetést tanúsító értékpapírok).
III. MELLÉKLET
A KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS LEÍRÁSA
(ideértve az 5. cikkben található „hagyományos” és „alternatív” megközelítéseket)
1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás
1.1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás a „hagyományos megközelítés” vagy az „alternatív megközelítés” alkalmazásával végezhető.
Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja a „hagyományos megközelítésre” utal.
1.2.1. Az egyes ügyleteket az üzletkötés napjával mérlegen kívüli számlán kell nyilvántartásba venni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli könyvelési tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket mérlegszámlán kell elkönyvelni.
1.2.2. Az ügylet az üzletkötés napján hat ki a devizapozíciókra. Ennek következtében a nettó eladásból származó realizált nyereséget és veszteséget szintén az üzletkötés napjával kell kiszámítani. A nettó devizavásárlások az adott devizaállomány átlagköltségére az üzletkötés napján hatnak ki.
Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontja az „alternatív megközelítésre” utal.
1.3.1. Ellentétben a „hagyományos megközelítéssel”, a megkötött, de később teljesített ügyletek mérlegen kívüli tételként való könyvelése nem naponta történik. A realizált bevételek kimutatására és (devizavásárlás esetén) az új átlagárfolyam, valamint (értékpapír-vásárlás esetén) az átlagár kiszámítására az elszámolás napján kerül sor (1).
1.3.2. Egy adott évben megkötött olyan ügyletnél, amely csak egy azt követő évben jár le, a bevételek kimutatása a „hagyományos megközelítés” szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az eladások realizált hatásai az eredménykimutatásra abban az évben hatnak ki, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték, és a vásárlások abban az évben módosítják az állomány átlagos árfolyamait, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték.
1.4. A következő táblázat az egyes devizaeszközökre és értékpapírokra vonatkozóan kidolgozott két módszer fő jellemzőit mutatja be.
AZ ÜZLETKÖTÉS NAPJÁVAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS |
|||||||
„Hagyományos megközelítés” |
„Alternatív megközelítés” |
||||||
Azonnali devizaügyletek (FX) (2)– kezelésük az év során |
|||||||
A devizavásárlást az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére Az eladásból származó nyereséget/veszteséget az üzletkötés napjával kell realizáltnak tekinteni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe |
A devizavásárlást az elszámolás napjával mérlegtételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére Az eladásból származó nyereséget/veszteséget az elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni. Az üzletkötés napjával nem kerül sor mérlegtétel felvételére |
||||||
Határidős devizaügyletek – kezelésük az év során |
|||||||
Ezeket az ügyleteket szintén az azonnali ügyletekkel kapcsolatban fentebb leírt módon kell kezelni, azaz nyilvántartásuk az ügylet azonnali árfolyamán történik |
A devizavásárlást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól, az ügylet azonnali elszámolási árfolyamán hat ki a devizapozíció átlagköltségére A devizaeladást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni. A nyereségeket és veszteségeket az azonnali elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe Az ügyletek év végi kezelését lásd az alább |
||||||
Azonnali és határidős devizaügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik |
|||||||
Nincs szükség különleges szabályokra, mivel az ügyleteket az üzletkötés napjával kell elkönyvelni, továbbá a nyereségeket és veszteségeket is ugyanezzel a nappal kell elszámolni |
A „hagyományos módszer” szerint kezelendők (3):
|
||||||
Értékpapírügyletek – és kezelésük az év során |
|||||||
A vásárlásokat és eladásokat az üzletkötés napjával kell elszámolni mérlegen kívül. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe (vagyis az ilyen ügyleteket az azonnali devizaügyletekhez hasonlóan kell kezelni) |
Minden egyes ügyletet az elszámolás napjával kell nyilvántartásba venni (de lásd az alábbi, a pénzügyi év végére vonatkozó kezelési módot). Ennek következtében az ügyletnek (vétel esetén) az átlagköltségre, illetve (eladás esetén) a nyereségre/veszteségre gyakorolt hatását az elszámolás napjával kell elszámolni |
||||||
Értékpapírügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik |
|||||||
Nincs szükség különleges kezelési módra, mivel az ügyletet és következményeit az üzletkötés napjával már elkönyvelték |
A realizált nyereséget és veszteséget az első évben, a pénzügyi év végén kell megállapítani (azaz ugyanúgy, mint az azonnali devizaügyletnél), és a vételt számításba kell venni az év végi átértékelés során (4) |
2. A felhalmozódott kamat napi könyvelése, beleértve az ázsiót/diszázsiót is
2.1. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatosan felhalmozódott kamat, ázsió vagy diszázsió naponta kerül kiszámításra és elkönyvelésre, függetlenül a tényleges pénzforgalomtól. Ez azt jelenti, hogy a devizapozícióra akkor hat ki, ha a felhalmozódott kamat elkönyvelésre került, ellentétben azzal a gyakorlattal, amikor csak a kamat kifizetésekor (5).
2.2. Kamatszelvényenkénti időbeli elhatárolások és az ázsió vagy diszázsió amortizációja az értékpapír-vásárlás elszámolási napjától az eladás elszámolási napjáig, vagy a lejárat napjáig kerül kiszámításra és elkönyvelésre.
2.3. Az alábbi táblázat az időbeli elhatárolások (pl. fizetendő kamat és az értékcsökkentéssel csökkentett ázsió/diszázsió) devizaállományra gyakorolt hatásának napi könyvelési módját vázolja fel:
A FELHALMOZÓDOTT KAMAT NAPI KÖNYVELÉSE (A KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS RÉSZEKÉNT) |
A devizában denominált instrumentumokkal kapcsolatos időbeli elhatárolás kiszámítására és elkönyvelésére naponta kerül sor, a nyilvántartásba vétel napján érvényes devizaárfolyamon |
A devizaállományra gyakorolt hatás |
Az időbeli elhatárolások könyvelésük időpontjában hatnak ki a devizapozícióra, és visszavezetésükre később sem kerül sor. Az időbeli elhatárolást akkor kell törölni, amikor a készpénz ténylegesen befolyik, illetve kifizetésre kerül. Ezért az elszámolás napján a devizapozíció nem változik, mivel az időbeli elhatárolás már be van számítva az időszakosan átértékelt devizapozícióba |
(1) Határidős devizaügylet során a devizaállomány az azonnali elszámolás napján változik (azaz általában két nappal az üzletkötési napot követően).
(2) FX jelentése: deviza.
(3) Mint általában, a lényegesség elve alkalmazható, ha az ilyen ügyletek nem hatnak ki lényegesen a devizapozícióra és/vagy az eredménykimutatásra.
(4) A lényegesség elve alkalmazható, ha az ilyen ügyletek nem hatnak ki lényegesen a devizapozícióra és/vagy az eredménykimutatásra.
(5) Az időbeli elhatárolások elszámolására vonatkozóan két lehetséges megközelítés került meghatározásra. Az első megközelítés a „naptári nap szerinti megközelítés”, amely szerint az időbeli elhatárolások minden egyes naptári napon nyilvántartásba vételre kerülnek, függetlenül attól, hogy az adott nap hétvégére esik, bankszüneti nap vagy munkanap. A második megközelítés a „munkanap szerinti megközelítés”, amely alapján az időbeli elhatárolások kizárólag munkanapokon kerülnek elkönyvelésre. Egyik megközelítés sem élvez elsőbbséget azok alkalmazását tekintve. Mindazonáltal, ha az év utolsó napja nem munkanap, mindkét megközelítés szerinti elszámolásnál tekintetbe kell venni.
IV. MELLÉKLET
A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI (1)
ESZKÖZÖK
Mérlegtétel (3) |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Alkalmazási kör (4) |
||||||||||||
1. |
1. |
Aranykészletek és aranykövetelések |
Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy „leszállítás alatt”. Aranykövetelések, mint például látra szóló aranyszámlák (gyűjtőszámlák), lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el |
Piaci érték |
Kötelező |
||||||||||
2. |
2. |
Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések |
Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni devizában denominált követelések (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euro-övezeten kívüli központi bankokat) |
|
|
||||||||||
2.1. |
2.1. |
Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben |
|
|
Kötelező |
||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
2.2. |
2.2. |
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapírbefektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök |
|
|
Kötelező |
||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
3. |
3. |
Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések |
|
|
Kötelező |
||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
4. |
4. |
Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések |
|
|
|
||||||||||
4.1. |
4.1. |
Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek |
|
|
Kötelező |
||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
4.2. |
4.2. |
Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
5. |
5. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére |
Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (5)I. mellékletében meghatározott megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek |
|
|
||||||||||
5.1. |
5.1. |
Elsődleges refinanszírozó műveletek |
Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában egyhetes lejárattal |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
5.2. |
5.2. |
Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek |
Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repó ügyletek, általában háromhavi lejárattal |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
5.3. |
5.3. |
Finomszabályozó repóműveletek |
Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repóműveletek |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
5.4. |
5.4. |
Strukturális repóműveletek |
Az euro-rendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repóműveletek |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
5.5. |
5.5. |
Marginális hitellehetőség |
Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő) |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
5.6. |
5.6. |
Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek |
Hitelintézetnek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered |
Névérték vagy bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
6. |
6. |
Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló követelések, az „Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” (beleértve az euro-övezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-portfoliók kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek és egyéb követelések. Euro-övezetbeli nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek. Az NKB által az eurórendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések |
Névérték vagy bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
7. |
7. |
Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok |
Forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül): kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat); finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok |
Piaci ár |
Kötelező |
||||||||||
8. |
8. |
Euróban denominált államháztartási adósság |
Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek) |
Betétek/hitelek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen |
Kötelező |
||||||||||
- |
9. |
Euro-rendszeren belüli követelések + |
|
|
|
||||||||||
- |
9.1. |
Részesedés az EKB-ban + |
Kizárólag NKB-mérlegtétel Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében |
Bekerülési költség |
Kötelező |
||||||||||
- |
9.2. |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések + |
Kizárólag NKB-mérlegtétel Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a Szerződés szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
- |
9.3. |
EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések + |
Kizárólag EKB-mérlegtétel Az NKB-k által az EKB-adósságpapírokkal kapcsolatos viszonossági fizetési megállapodások alapján kibocsátott saját váltók |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
- |
9.4. |
Az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések + (2) |
Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos euro-rendszerbeli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tétel, a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001/16/EKB határozatban meghatározottak szerint. Az EKB esetében: a 2001/15/EKB határozat szerinti EKB-banjegykibocsátással kapcsolatos követelések |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
- |
9.5. |
Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó) + |
A következő altételek nettó pozíciója: |
|
|
||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||||||
9 |
10. |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
9 |
11. |
Egyéb eszközök |
|
|
|
||||||||||
9 |
11.1. |
Euro-övezetbeli érmék |
Euro-érmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátójuk |
Névérték |
Kötelező |
||||||||||
9 |
11.2. |
Tárgyi eszközök és immateriális javak |
Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver |
Bekerülési költség levonva az értékcsökkenést Az értékcsökkenési leírás kulcsa:
A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés) |
Ajánlott |
||||||||||
9 |
11.3. |
Egyéb pénzügyi eszközök |
|
|
Ajánlott |
||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||||
|
Ajánlott |
||||||||||||||
Az ázsiót/diszázsiót amortizálják. A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a részletes szabályokat ezen iránymutatás 9. cikke állapítja meg. |
|
||||||||||||||
9 |
11.4. |
Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamat-swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek és azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között) |
Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
||||||||||
9 |
11.5. |
Aktív időbeli elhatárolások |
Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (5) |
Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||||||
9 |
11.6. |
Vegyes tételek |
Előlegek, hitelek és egyéb kisebb tételek. Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az „Átértékelési számlák” tételben a forrásoldalon). Hitelkezelés megbízásos alapon. Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések. Nemzeti (euro-övezeti) pénznem megfelelő címletű érmékben Folyó kiadás (nettó felhalmozódott veszteség), előző évi veszteségek fedezet nélkül. Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések |
Névérték/bekerülési költség |
Ajánlott |
||||||||||
Függő átértékelési számla Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Függő átértékelési számla: Kötelező |
||||||||||||||
Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések Piaci érték |
Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések Kötelező |
||||||||||||||
- |
12. |
Mérleg szerinti tárgyévi veszteség |
|
Névérték |
Kötelező |
FORRÁSOK
Mérlegtétel (8) |
A mérlegtételek tartalmának osztályozása |
Az értékelés elve |
Alkalmazási kör (9) |
||||||||
1. |
1. |
Forgalomban lévő bankjegyek (7) |
|
|
|
||||||
|
|
|
|||||||||
2. |
2. |
Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben |
A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tétel: euro-betétek az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelően |
|
|
||||||
2.1. |
2.1. |
Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot) |
Olyan hitelintézetek euro-számlái, amelyek szerepelnek az Alapokmány szerint tartalékképzésre kötelezett pénzügyi szervezetek felsorolásában. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza |
Névérték |
Kötelező |
||||||
2.2. |
2.2. |
Betéti lehetőség |
Látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás) |
Névérték |
Kötelező |
||||||
2.3. |
2.3. |
Lekötött betétek |
Betétgyűjtés a finomszabályozó műveletekkel kapcsolatos likviditás elvonása céljából |
Névérték |
Kötelező |
||||||
2.4. |
2.4. |
Finomszabályozó repóműveletek |
Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek a likviditás elvonása céljából |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||
2.5. |
2.5. |
Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek |
Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek |
Névérték |
Kötelező |
||||||
3. |
3. |
Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek |
Egyidejűleg végrehajtott fordított repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek az „Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-állomány kezelésére. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||
4. |
4. |
Kibocsátott adósságpapírok |
Csak az EKB mérlegének része (az NKB-k esetében csak átmeneti mérlegtétel). Az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelő adósságpapírok. Likviditás elvonása céljából kibocsátott diszkont papírok |
Névérték |
Kötelező |
||||||
5. |
5. |
Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
|
|
|
||||||
5.1. |
5.1. |
Az állammal szembeni kötelezettségek |
Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névérték |
Kötelező |
||||||
5.2. |
5.2. |
Egyéb kötelezettségek |
Alkalmazottak, vállalatok és ügyfelek folyószámlái, beleértve azokat a pénzügyi szervezeteket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól – lásd a 2.1. tételt a forrásoldalon stb; lekötött betétek, látra szóló betétek |
Névérték |
Kötelező |
||||||
6. |
6. |
Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek |
Más bankok, központi bankok, nemzetközi/nemzetek feletti szervezetek (beleértve az Európai Közösségek Bizottságát) folyószámlái, lekötött betétei, látra szóló betétei (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat); egyéb betétesek folyószámlái. Egyidejűleg végrehajtott aktív repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek euróban denominált értékpapírok kezelése céljából. A nem részt vevő tagállamok központi bankjai TARGET számláinak egyenlege |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Kötelező |
||||||
7. |
7. |
Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
Folyószámlák, repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
8. |
8. |
Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek |
|
|
|
||||||
8.1. |
8.1. |
Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek |
Folyószámlák. Repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek |
Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
8.2. |
8.2. |
Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek |
Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel |
Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
9. |
9. |
Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése |
SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja |
Névérték, piaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
- |
10. |
Euro-rendszerbeli kötelezettségek + |
|
|
|
||||||
- |
10.1. |
A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek + |
Csak EKB-mérlegtétel (euróban denominálva) |
Névérték |
Kötelező |
||||||
- |
10.2. |
EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos kötelezettségek + |
Csak NKB-mérlegtétel. Az EKB adósságpapírokkal kapcsolatos viszonossági megállapodás alapján az EKB részére kibocsátott saját váltók |
Névérték |
Kötelező |
||||||
- |
10.3. |
Az euro-rendszerbeli euro-bankjegy-elosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek + (7) |
Csak NKB-mérlegtétel. Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó kötelezettség, azaz beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos euro-rendszerbeli egyenlegeket, a kompenzációs összeget és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tételt, a 2001/16/EKB határozatban meghatározottak szerint |
Névérték |
Kötelező |
||||||
- |
10.4. |
Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó) + |
A következő altételek nettó pozíciója: |
|
|
||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||
|
|
Kötelező |
|||||||||
10. |
11. |
Elszámolás alatt álló tételek |
Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat |
Névérték |
Kötelező |
||||||
10. |
12. |
Egyéb források |
|
|
|
||||||
10. |
12.1. |
Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete |
Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatláb-swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között) |
A határidős és az azonnali árfolyam közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon |
Kötelező |
||||||
10. |
12.2. |
Passzív időbeli elhatárolások |
Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik |
Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
10. |
12.3. |
Vegyes tételek |
Adószámlák (függőszámlák). Devizahitellel vagy garanciával fedezett számlák. Egyidejűleg végrehajtott aktív repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek hitelintézetekkel, az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfólió kezelésére. Kötelező betétek a tartalékok kivételével. Egyéb kisebb tételek. Jelenlegi nettó bevétel (nettó felhalmozott nyereség), az előző évi nyereség (felosztás előtt). Források kezelése megbízásos alapon. Ügyfelek aranybetétei. Forgalomban lévő érmék, ha az egyik NKB a törvényes kibocsátó. Nemzeti (euro-övezeti) valutaegységekben denominált forgalomban levő bankjegyek, amelyek már nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban vannak, feltéve, hogy nem a „Céltartalékok” sorban szerepelnek a forrásoldalon. Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó kötelezettségek. |
Névérték vagy repó bekerülési költség |
Ajánlott |
||||||
Ügyfelek aranybetétei Piaci érték |
Ügyfelek aranybetétei Kötelező |
||||||||||
10. |
13. |
Céltartalékok |
Nyugdíjakra, deviza-, kamat-, aranyárfolyamkockázatra és egyéb célokra (pl. várható jövőbeni kiadások), valamint olyan megfelelő címletű nemzeti (euro-övezeti) valutaegységre képzett céltartalékok, amely már nem minősül törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban van, feltéve, hogy az érintett bankjegyek nem az „Egyéb kötelezettségek/Vegyes tételek” sorban szerepelnek a forrásoldalon. Az egyes NKB-k általi, az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. tételben + szereplő megfelelő összegekkel |
Bekerülési költség/névérték |
Ajánlott |
||||||
11. |
14. |
Átértékelési számlák |
Árfolyammozgásokkal kapcsolatos átértékelési számlák (arany, mindenfajta, euróban denominált értékpapír, mindenfajta, devizában denominált értékpapír, opciós ügyletek, valamint kamatlábkockázattal járó származékos ügyletek piaci értékelési különbözeteinek könyvelésére); devizaárfolyam mozgásával kapcsolatos átértékelési számlák mindenfajta nettó devizapozícióra, beleértve a devizaswapügyletet, a határidős devizaügyletet és a különleges lehívási jogot (SDR-t). Az egyes NKB-k általi, az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. tételben + szereplő megfelelő összegekkel |
Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva |
Kötelező |
||||||
12. |
15. |
Tőke és tartalékok |
|
|
|
||||||
12. |
15.1. |
Tőke |
Befizetett tőke - az EKB tőkéjét össze kell vonni a részt vevő NKB-k tőkerészesedéseivel |
Névérték |
Kötelező |
||||||
12. |
15.2. |
Tartalékok |
Jogszabály által előírt és egyéb tartalékok. Visszatartott nyereség. Az egyes NKB általi, az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulásokat össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. tételben + szereplő megfelelő összegekkel |
Névérték |
Kötelező |
||||||
10. |
16. |
Mérleg szerinti tárgyévi nyereség |
|
Névérték |
Kötelező |
(1) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.
(2) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.
(3) Az első oszlop számozása az V, VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (euro-rendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás és összevont [konszolidált] éves jelentés). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+” jellel ellátott tételeket az eurorendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás összevonva kezeli.
(4) Az ebben a mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési szabályok kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k euro-rendszer szerinti elszámolásaiban kimutatott összes (vagyis az euro-rendszer működése szempontjából lényeges) eszköz és forrás tekintetében.
(5) HL L 310., 200.12.11., 1. o.
(6) Azaz az értékpapírral megvásárolt, felhalmozódott kamat.
(7) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.
(8) Az első oszlop számozása az V, VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (euro-rendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás és összevont [konszolidált] éves jelentés). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+” jellel ellátott tételeket az eurorendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás összevonva kezeli.
(9) Az ebben a mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési szabályok kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k euro-rendszer szerinti elszámolásaiban kimutatott összes (vagyis az euro-rendszer működése szempontjából lényeges) eszköz és forrás tekintetében.
V. MELLÉKLET
Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév végi kimutatás közzétételéhez használandó formátum
(millió EUR) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök |
Egyenleg (…-i állapot) |
Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen: |
Források |
Egyenleg (…-i állapot) |
Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ügyletek |
negyedéves kiigazítások |
ügyletek |
negyedéves kiigazítások |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök összesen |
|
|
|
Források összesen |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
ANNEX VI
Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév folyamán készített kimutatás közzétételéhez használandó formátum
(millió EUR) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök |
Egyenleg (…-i állapot) |
Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen |
Források |
Egyenleg (…-i állapot) |
Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
VI. MELLÉKLET
Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg
(millió EUR) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök |
Tárgyév |
Előző év |
Források |
Tárgyév |
Előző év |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek. |
VIII. MELLÉKLET
A központi bankok éves mérlege (2)
(millió EUR) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök |
Tárgyév |
Előző év |
Források |
Tárgyév |
Előző év |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eszközök összesen |
|
|
Források összesen |
|
|
(1) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.
(2) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.
(3) A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített összegeket egyaránt közzétehetnek.
IX. MELLÉKLET
A központi bankok közzétett eredménykimutatása (2) (3)
(millió EUR) |
|||
A…évi december 31-ével záruló év eredménykimutatása |
Tárgyév |
Előző év |
|
1.1. |
Kamatbevétel (1) |
|
|
1.2. |
Kamatráfordítás (1) |
|
|
1. |
Nettó kamatbevétel |
|
|
2.1. |
Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség |
|
|
2.2. |
Értékvesztés pénzügyi eszközök és pozíciók miatt |
|
|
2.3. |
Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása |
|
|
2. |
Pénzügyi műveletek, értékvesztések és kockázati céltartalékképzés nettó eredménye |
|
|
3.1. |
Díj- és jutalékbevétel |
|
|
3.2. |
Díj- és jutalékráfordítás |
|
|
3. |
Díjak és jutalékok nettó bevétele |
|
|
4. |
Részvényekből és részesedésekből származó bevétel (4) |
|
|
5. |
A monetáris jövedelem összevonásából származó nettó eredmény (4) |
|
|
6. |
Egyéb bevételek |
|
|
Összes nettó bevétel |
|
|
|
7. |
Munkaerő költsége (5) |
|
|
8. |
Igazgatási költségek (5) |
|
|
9. |
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése |
|
|
10. |
Bankjegy-előállítási szolgáltatások (6) |
|
|
11. |
Egyéb ráfordítások |
|
|
12. |
Társasági nyereségadó és más, eredményt terhelő adók |
|
|
Mérleg szerinti tárgyévi eredmény |
|
|
(1) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.
(2) Az EKB eredménykimutatásának formátuma némileg más. Lásd a 2006. november 10-i EKB/2006/16 határozat IV. mellékletét.
(3) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.
(4) A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített számokat egyaránt közzétehetnek.
(5) Az igazgatási költségekre képzett céltartalékokat is beleértve.
(6) Ezt a tételt akkor kell használni, ha a bankjegyek előállítását külső vállalkozó végzi (a külső vállalatok által a központi bankok részére végzett bankjegy-előállítási szolgáltatások költségeinek elszámolására). Mind a nemzeti bankjegyek, mind az euro-bankjegyek kibocsátásával kapcsolatosan felmerülő költségeket ajánlott a számlázásuk vagy egyéb módon történő felmerülésük időpontjában átvezetni az eredménykimutatásba.
X. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
EKB/2002/10 iránymutatás |
Ez az iránymutatás |
5. cikk (1) bekezdés |
— |
5. cikk (2) bekezdés |
5. cikk (1) bekezdés |
— |
5. cikk (2) bekezdés |
5. cikk (3) bekezdés |
— |
— |
5. cikk (3) bekezdés |
8. cikk (3) bekezdés |
— |
8. cikk (4) bekezdés |
8. cikk (3) bekezdés |
8. cikk (5) bekezdés |
8. cikk (4) bekezdés |
8. cikk (6) bekezdés |
8. cikk (5) bekezdés |
— |
10. cikk (1) bekezdés |
10. cikk a) pont |
10. cikk (2) bekezdés a) pont |
— |
10. cikk (2) bekezdés b) pont |
10. cikk b) pont |
10. cikk (2) bekezdés c) pont |
— |
12. cikk (3) bekezdés c) pont |
12. cikk (3) bek. c) pont |
12. cikk (3) bekezdés d) pont |
12. cikk (3) bek. d) pont |
12. cikk (3) bekezdés e) pont |
12. cikk (3) bek. e) pont |
12. cikk (3) bekezdés f) pont |
16. cikk (5) bekezdés |
— |
16. cikk (6) bekezdés |
— |
16. cikk (7) bekezdés |
— |
17. cikk (3) bekezdés |
— |
17. cikk (4) bekezdés |
17. cikk (3) bekezdés |
17. cikk (5) bekezdés |
17. cikk (4) bekezdés |
— |
20. cikk |
20. cikk |
21. cikk |
21. cikk |
22. cikk |
22. cikk (1) bekezdés |
23. cikk (1) bekezdés |
22. cikk (2) bekezdés |
23. cikk (3) bekezdés |
22. cikk (3) bekezdés |
23. cikk (4) bekezdés |
22. cikk (4) bekezdés |
23. cikk (5) bekezdés |
22. cikk (5) bekezdés |
23. cikk (6) bekezdés |
22. cikk (6) bekezdés |
23. cikk (2) bekezdés |
23. cikk |
24. cikk |
— |
25. cikk |
24. cikk |
26. cikk |
25. cikk (2) bekezdés |
— |
25. cikk (3) bekezdés |
27. cikk (2) bekezdés |