Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank Éves beszámolója a 2010. december 31-ével záródó évről

2011. március 3.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2010. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

A bank a 2010-es évet 1334 millió eurós többlettel zárta, összehasonlításképpen: 2009-ben a többlet 2218 millió euro volt. [1] A 2010. évi többlet csökkenése a következőknek tudható be: mind az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek, mind az amerikai dollárban denominált devizatartaléknak az alacsonyabb kamatozása miatt esett a nettó kamatbevétel, valamint 2010 folyamán nem került sor aranyeladásra.

A Kormányzótanács 2010. december 31-i hatállyal úgy határozott, hogy 1163 millió eurót át kell utalni a kockázati céltartalékba, és ezzel a céltartalék a jelenleg megengedett legmagasabb értékre, 5184 millió euróra emelkedett. Ennek következtében az EKB 2010. évi mérleg szerinti nyeresége 171 millió euro, amely a Kormányzótanács mai döntése alapján teljes egészében felosztásra kerül az euroövezet nemzeti központi bankjai között.

A kockázati céltartalék a devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázat fedezetére szolgál, nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgálják.

Az EKB rendes jövedelme nagyrészt a devizatartalékából és saját vagyonalap-portfóliójából származó befektetési hozamból, a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományban való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből, valamint a fedezettkötvény-vásárlási program (2009. júliustól) és az értékpapír-piaci program (2010. májustól) keretében vásárolt értékpapírokon keletkező nettó kamatbevételből származik.

Az EKB teljes nettó kamatbevétele 2010-ben 1422 millió eurót tett ki, szemben a 2009. évi 1547 millió euróval. Ez az összeg az EKB-nak a forgalomban levő bankjegyek utáni 654 millió eurós bevételét (2009: 787 millió euro), a fedezettkötvény-vásárlási program keretében vásárolt értékpapírok 140 millió eurós nettó kamatbevételét (2009: 18 millió euro), és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapírokon keletkezett 438 millió euro nettó kamatbevételt foglalja magában.

A nemzeti központi bankok az EKB-nak átadott devizatartalékból származó követeléseik után 346 millió euro kamatot kaptak az EKB-tól (2009: 443 millió euro), a devizatartalék-eszközökön keletkező kamatbevétel pedig 366 millió eurót tett ki (2009: 700 millió euro). A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség a 2009-es 1103 millió euróról 474 millió euróra esett, mivel 2010-ben nem került sor aranyeladásra. A 2010. évi 195 millió euro leírás nagyrészt a monetáris politikai célú értékpapír-állományon kívüli forgalomképes értékpapírokon keletkező nem realizált veszteségből származik, 2009-ben a megfelelő adat 38 millió euro volt.

Az EKB személyi jellegű igazgatási költségei, az irodaházak bérleti díja, a szakértői honoráriumok és az egyéb áruk és szolgáltatások költsége 2010-ben 415 millió eurót tett ki (ez a tárgyi eszközök 14 millió eurónyi értékcsökkenését is tartalmazza), szemben a 2009. évi 401 millió euróval).

A 2010. december 31-ével záródó évre vonatkozó Éves beszámoló és a bank gazdálkodásáról szóló jelentés 2011. április 19-én az EKB Éves jelentésében lesz közzétéve.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli irányelvei: A Kormányzótanács a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. [2] Noha az EKB számviteli politikája általában véve nemzetközileg elfogadott gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet kaptak az eurorendszerbeli központi bankok egyedi körülményei. Ezek közé tartozik a forgalomképes értékpapírok (kivéve a futamidő végéig megtartott kategória), valamint az aranykészletek és egyéb mérlegben szereplő és mérlegen kívüli devizaeszközök és -források piaci értéken való kimutatása. A futamidő végéig megtartott kategóriába sorolt forgalomképes értékpapírok értékvesztéssel módosított bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Különös hangsúly kerül az elővigyázatosság (prudentia) elvére, mivel az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására az eredménykimutatásban, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szembeni nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül átértékelési számlára kell átvezetni, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált, év végi veszteséget ráfordításként kell kezelni. Az euroövezet valamennyi nemzeti központi bankja köteles ezt az elszámolási elvet követni, amikor az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában az eurorendszer tagjaként végrehajtott műveleteiről számol be. Ezen felül az éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során önkéntes alapon lényegében az EKB könyvvezetési alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék után fizetett kamat: A nemzeti központi bank, amikor az eurorendszerhez való csatlakozással párhuzamosan devizatartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert vele szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelés euróban denominált, és az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletének az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi kamata alapján napi kamat fizetendő utána.
  3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételének és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományából származó nettó bevételnek felosztása: A Kormányzótanács döntése alapján a bevételt a keletkezés pénzügyi évében számolják el az euroövezeti nemzeti központi bankok javára. A forgalomban lévő bankjegyállományból származó bevétel tényleges felosztására a következő év második munkanapján kerül sor, míg az értékpapír-piaci programban vásárolt értékpapírok utáni bevételt a következő év januárjának utolsó munkanapján kell felosztani. [3] Mindkét összeg teljes egészében felosztásra kerül, kivéve azt az esetet, ha az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb, mint a forgalomban levő bankjegyállományból és az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományból származó nettó bevétele; továbbá ha a Kormányzótanács a pénzügyi év vége előtt úgy dönt, hogy a teljes bevételt vagy annak egy részét át kell vezetni a devizaárfolyam-, kamatláb-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékba.
  4. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmánya 33. cikke értelmében az adott év nettó nyereségének 20%-át meg nem haladó összeget át lehet utalni az általános tartalékalapba legfeljebb az EKB tőkéje 100%-ának mértékéig. A nettó nyereség fennmaradó részét fel kell osztani az euroövezeti nemzeti központi bankok között befizetéseik arányában. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalap, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés alapján az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Az utóbbi a nemzeti központi bankok számára a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és erejéig lehetséges.
  1. [1] A 2009. december 31-i technikai módosítás után az EKB kockázati céltartalékából egy 35 millió eurós összeg felszabadításra került, ezért a 2009. évi mérleg szerinti eredmény kissé magasabb, azaz 2253 millió euro volt.

  2. [2] Az EKB számviteli politikáját részletesen előíró EKB/2006/17 módosított határozat (2006. november 10.; HL L 348, 2006.12.11., 38.o.) visszavonása után az EKB/2010/21 határozat (2010. november 11.; HL L 35, 2011.2.9., 1. o.) 2010. december 31-i hatállyal lépett hatályba.

  3. [3] EKB/2010/24 (átdolgozott) határozat (2010. november 25.) az Európai Központi Banknak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint az értékpapír-piaci program keretében vásárolt értékpapír-állományból származó jövedelmének előzetes felosztásáról; HL L 6, 2011.1.11., 35. o.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok