Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Hogyan működik az értékpapír-kölcsönzés?

2016. december 8.

Az értékpapír-kölcsönzés során a tulajdonos átmenetileg átruházza a részvényeket vagy kötvényeket a kölcsönvevőre. Ennek fejében a kölcsönvevő más részvényeket, kötvényeket vagy készpénzt ad a kölcsönadónak, valamint kölcsönzési díjat fizet.

Miért kölcsönöz az eurorendszer értékpapírt?

Az értékpapír-kölcsönzéssel a pénzügyi piacok zavartalan működését kívánjuk támogatni, ami a kiterjesztett eszközvásárlási program alatt kiemelten fontos. Az eurorendszer, amely az EKB-t és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömöríti, nagy mennyiségű értékpapírt vásárol a bankoktól, kezelve ezzel a huzamosan túl alacsony infláció okozta kockázatokat. A központi bank nagy mennyiségű értékpapír-vásárlása fokozatosan ahhoz vezethet, hogy kevesebb értékpapír kapható a piacon. Amikor értékpapírjainkat „visszakölcsönözzük” a piacra, lehetővé tesszük, hogy mások továbbra is felhasználják őket a különféle tranzakciókban.

Részletesebb információk az APP értékpapír-kölcsönzésről

Miért érdemes kölcsönvenni az értékpapírt ahelyett, hogy egyszerűen megvásárolnánk?

Előfordul, hogy az értékpapírra csak átmenetileg, egy napig vagy néhány hétig van szükség. Ebben az esetben gyakran olcsóbb, gyorsabb, illetve kevésbé kockázatos a kölcsön, mint a végleges vásárlás. Ennek okai a következők:

  • Néhány bankot megállapodás kötelez arra, hogy bizonyos értékpapírok esetében árjegyzőként lépjen fel. Ez azt jelenti, hogy bármikor készen kell állnia a kereskedésre ezekkel az értékpapírokkal, amikor üzletfelei (pl. nyugdíjalapok, vagyonkezelők) vásárolni vagy eladni szeretnének. Ha olyan értékpapírt kell eladnia, amellyel pillanatnyilag nem rendelkezik, rövid határidőn belül kölcsönveheti azt a tranzakció teljesítéséhez.
  • Az értékpapírok átruházása általában két munkanappal az értékesítési megállapodást követi. Néha nagyon fontos, hogy a vásárló egy bizonyos időpontig hozzájusson az értékpapírhoz. Ha az értékpapír bármilyen okból késve érkezik, rövidtávú kölcsönzéssel is beszerezhető a hiányzó állomány.
  • A pénzügyi piacokon számos olyan stratégiát alkalmaznak, amelynek alapja az ideiglenes értékpapír-kölcsönzés. A kölcsönzés történhet többféle célból: kereskedés (kockázatvállalás nyereségért cserébe), arbitrázs (kockázatmentes nyereség az indokolatlan árkülönbségek révén) vagy fedezeti ügylet.

Mire való a fedezet?

Az értékesebb eszközök kölcsönadói általában valamiféle biztosítékot, fedezetet kérnek. Értékpapír-kölcsönzés esetén ez lehet készpénz vagy gyakrabban más értékpapír. Azért, hogy elkerüljék a működési kockázatot, a kölcsönadott és a fedezetként felkínált értékpapírokat egyszerre ruházzák át. Két értékpapír egyidejű cseréje technikai nehézségekkel járhat, ezért az értékpapír-kölcsönzés gyakran két lépésben történik. Először a kölcsönvevő megkapja a keresett értékpapírt, és átutalja a pénzbeli fedezetet a kölcsönadónak. Ezután a kölcsönvevő visszakapja a pénzfedezetet kölcsön formájában, amelyet értékpapír-fedezetre vált. A végeredmény készpénz-semleges: a kölcsönvevő birtokában csak a számára szükséges értékpapír van, a kölcsönadó birtokában pedig csak a fedezetként szolgáló értékpapír.

Kisokos: Mi a fedezet?

Hogyan zajlik egy értékpapírkölcsön-ügylet?

Az alábbi ábrán nyomon követhetjük, hogy mi történik egy átlagos értékpapírkölcsön-ügylet során. „A” kötvényt átruházzák a kölcsönvevőre, aki cserébe készpénzfedezetet biztosít. Ezután a fedezetet visszakölcsönzik, avagy „újra befektetik” a kölcsönvevőnél értékpapír-fedezetért cserébe. Amikor „A” kötvény visszakerül a kölcsönadóhoz, a tranzakció összes többi eleme is ellentétes irányú lesz, és a kölcsönvevő kifizeti a kölcsönadónak a készpénzben megállapított díjat.

Milyen költségei vannak a kölcsönvevőnek?

A kölcsönvevő díjat fizet, amelynek összege erősen változhat attól függően, hogy milyen értékpapírt vesz kölcsön, ki kölcsönöz kinek, milyen lejáratra, és így tovább. Előfordulhat, hogy a kölcsönvevőnek ezen felül fizetnie kell a kölcsönügylethez szükséges fedezetért, ami a „szokásos” értékpapírok kiváló minőségűre való felértékelésével vagy további forrásbevonással járhat. A kölcsönvevőnek végül jogi és adminisztrációs költségei is felmerülhetnek, amikor első ízben kíván új partnertől kölcsönözni.

ÉRDEMES MÉG MEGNÉZNI

További kapcsolódó témakörök