SAJTÓKONFERENCIA

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. április 27.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az irányadó kamatok huzamosabban, jóval a nettó eszközvásárlási program időhorizontján túl az aktuális vagy ennél alacsonyabb szinten maradnak. A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a nettó eszközvásárlási programunk, amelynek új havi volumene 60 milliárd euro, 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél tovább is érvényben lesz, addig mindenesetre, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya tartós, inflációs céljával összeegyeztethető korrekcióját nem tapasztalja. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program során vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

Monetáris politikai intézkedéseink révén továbbra is sikeresen fenntartottuk az igen kedvező finanszírozási feltételeket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az infláció üteme középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. A március eleji ülésünk óta kapott adatok megerősítik, hogy az euroövezeti gazdaság ciklikus fellendülése egyre határozottabb formát ölt, valamint hogy a lefelé mutató kockázatok tovább csökkentek. A trendinflációs nyomás ugyanakkor továbbra is visszafogott volt, és még várat magára a meggyőző felfelé irányuló trend. A teljes (headline) infláció folyamatos volatilitása is rámutat arra az igényre, hogy eltekintsünk a HICP-vel mért infláció átmeneti alakulásától, amely a középtávú árstabilitási kilátások szempontjából nem játszik szerepet.

Továbbra is rendkívül laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás felerősödjön, és középtávon támogassa a teljes inflációt. Amennyiben ezen időszak alatt a kilátások kedvezőtlenebbül alakulnak, vagy a pénzügyi feltételek már nem lesznek összeegyeztethetőek az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való kiigazításával, készen állunk arra, hogy az eszközvásárlási programot volumen, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Most pedig részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2016 utolsó negyedévében 0,5%-kal növekedett az előző negyedévhez képest a harmadik negyedévi 0,4%-os ütem után. A beérkező, elsősorban felmérési adatok megerősítik abba vetett bizalmunkat, hogy a folyamatban levő gazdasági expanzió tovább erősödik és szélesedik. Átgyűrűző monetáris politikai intézkedéseink támogatják a belső keresletet, és segítik a jelenleg tapasztalható adósságleépítést. A beruházások élénkülésére továbbra is kedvezően hatnak az igen kedvező finanszírozási feltételek és a javuló vállalati nyereségesség. A foglalkoztatásnak a megvalósított szerkezeti reformoknak is köszönhető bővülése támogatja a rendelkezésre álló reáljövedelmet és a lakossági fogyasztást. Emellett az egyre jobban élénkülő világgazdaság és a bővülő világkereskedelem is jelzi, hogy az euroövezetben a külső kereslet várhatóan egyre jobban erősíti a gazdasági expanzió általános rugalmasságát. Ugyanakkor a gazdasági növekedést továbbra is fékezi, hogy a szerkezeti reformok megvalósítása, különösen a termékpiacokon, vontatott ütemben halad, és több szektorban is további mérlegkiigazításokra van szükség. Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok – noha kiegyensúlyozottabb helyzet irányába mozdultak el – még mindig lefelé billennek, és túlnyomórészt globális tényezőkkel állnak összefüggésben.

A teljes infláció élénkülőben van a 2016-ban tapasztalt rendkívül alacsony szintekhez képest, nagyrészt a magasabb energiaár-emelkedés miatt. Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2017. februári 2,0%-ot követően márciusban 1,5% volt. Ez főként az energiahordozók és a feldolgozatlan élelmiszerek árának alacsonyabb inflációját tükrözi, de a szolgáltatásárak inflációjának csökkenése is tetten érhető benne. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintje arra enged következtetni, hogy a teljes infláció áprilisban valószínűleg növekedni fog, azután pedig az év végéig a mostani szint körül fog ingadozni. Mivel azonban a kihasználatlan erőforrások továbbra is visszafogják a belföldi bérek és árak alakulását, a trendinflációs mutatók alacsony szinten maradnak, és középtávon is várhatóan csak fokozatosan emelkednek, amit a monetáris politikai intézkedéseink, az előreláthatólag folyamatos gazdaságélénkülés és a kibocsátási rés ennek kapcsán megfigyelhető fokozatos záródása támogat.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2017 februárjában továbbra is erőteljesen, éves szinten 4,7%-kal bővült a 2017. januári 4,8% után. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017. februárban az előző hónaphoz hasonlóan éves szinten 8,4%-kal bővült.

Tovább folytatódik a magánszektornak nyújtott kölcsönök növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelt élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 februárjában 2,0%-ra csökkent a januári 2,3%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme februárban lényegében változatlan, 2,3%-os maradt. Az euroövezeti banki hitelezést vizsgáló 2017. első negyedévi felmérés ugyanakkor arra utal, hogy a nettó hitelkereslet növekedett, a banki hitelfeltételek pedig az összes kölcsönkategóriában még kedvezőbbek lettek. A 2014 júniusa óta hozott átgyűrűző monetáris politikai intézkedések az egész övezetben jelentősen és folyamatosan támogatják a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a rendkívül laza monetáris politikát ahhoz, hogy biztosítsuk az inflációs ráták indokolatlan késedelem nélküli visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területeinek is sokkal határozottabban kell szerepet vállalniuk a gazdasági növekedés megerősítése érdekében. A szerkezeti reformok megvalósítását nagymértékben élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon a termelékenység és a potenciális kibocsátás növekedése. Ami a fiskális politikát illeti, minden országban fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közpénzügyi intézkedések összetétele még jobban előmozdítsa a gazdasági növekedést. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, maradéktalan alkalmazása nélkülözhetetlen az euroövezeti gazdaság rugalmasságának javításához.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.