Az EKB további lépéseket tesz, hogy az éghajlatváltozást beépítse monetáris politikai műveleteibe

2022. július 4.

• Az EKB – összhangban az éghajlatváltozási cselekvési tervével – figyelembe veszi az éghajlatváltozást vállalati kötvényvásárlásaiban, fedezeti keretrendszerében, adatközlési követelményeiben és kockázatkezelésében.
• Az intézkedések célja az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok csökkentése az eurorendszer mérlegében, az átláthatóság ösztönzése és a gazdaság zöld átállásának támogatása.
• Az intézkedések rendszeres felülvizsgálata révén ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a rendeltetésüknek, és hogy igazodnak-e a Párizsi Megállapodásban rögzített célokhoz és az EU klímasemlegességi céljaihoz.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa további lépésekről döntött azzal a céllal, hogy az éghajlatváltozási megfontolásokat belefoglalja az eurorendszer monetáris politikai keretrendszerébe. Döntései alapján kiigazítja az eurorendszer monetáris politikai portfólióiban tartott vállalati kötvényállományokat és a fedezeti keretrendszerét, adatközlési követelményeket vezet be az éghajlattal kapcsolatban, és továbbfejleszti kockázatkezelési gyakorlatát.

Az intézkedéseket úgy alakítottuk ki, hogy tökéletesen összhangban legyenek az eurorendszernek az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges céljával. Céljuk, hogy az eurorendszer mérlegében megfelelőbben vegyék figyelembe az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, és – másodlagos célunk értelmében– az EU klímasemlegességi céljaival összhangban támogassák a gazdaság zöld átállását. Ezenkívül intézkedéseink ösztönzik a vállalatokat és a pénzintézeteket a szén-dioxid-kibocsátásukkal kapcsolatos átláthatóság növelésére, továbbá a kibocsátás csökkentésére.

„Ezekkel a döntésekkel az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti elkötelezettségünket valódi tettekre váltjuk” – nyilatkozta Christine Lagarde, az EKB elnöke. „Megbízatásunk keretében további konkrét lépésekkel építjük be az éghajlatváltozást monetáris politikai műveleteinkbe. Folyamatosan fejlődő éghajlat-politikai programunk részeként további lépéseket tervezünk azért, hogy tevékenységeinket összhangba hozzuk a Párizsi Megállapodás céljaival.”

Az alábbi konkrét intézkedésekről határoztunk:

• Vállalati kötvényállományok: Az eurorendszer szándéka, hogy vállalati kötvényállományait a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban levő pályát követve fokozatosan dekarbonizálja. Ennek érdekében a szóban forgó állományokat az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó kibocsátók javára „billenti el”, amikor az elkövetkező években várható jelentős nagyságú visszaváltott állományokat újra befekteti. A jobb éghajlati teljesítményt a kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az ambiciózusabb szén-dioxid-csökkentési célkitűzések és az éghajlattal kapcsolatos jobb adatközlés alapján mérjük.
  A „elbillentés” (tilting) azt jelenti, hogy az eurorendszer mérlegében megnöveljük az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó vállalatok által kibocsátott eszközök arányát, szemben a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtókéival. Ezzel a cél az eurorendszer mérlegét érintő éghajlati pénzügyi kockázatok enyhítése, valamint arra is ösztönzi a kibocsátókat, hogy a jövőben javítsák az adatközlést, és csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást.
  Az EKB tervei szerint az intézkedések 2022 októberétől lépnek hatályba, de röviddel előtte további részleteket hozunk nyilvánosságra. Az EKB 2023 első negyedévétől kezdve rendszeresen közzé fog tenni a vállalati kötvényállományokról szóló, éghajlathoz kapcsolódó információkat.
  Mindazonáltal a vállalati kötvényvásárlások volumenét továbbra is kizárólag monetáris politikai megfontolások, valamint az EKB inflációs céljának elérésében betöltött szerepük határozza meg.
• Fedezeti keretrendszer: Az eurorendszer korlátozza a nagy karbonlábnyomú szervezetek által kibocsátott azon eszközök arányát, amelyeket az egyes partnerek az eurorendszertől való hitelfelvételkor fedezetként felajánlhatnak. Az új limitrendszerrel csökkenteni kívánjuk az eurorendszer hitelműveleteit érintő, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat. Az eurorendszer a limiteket először csak a pénzügyi szektoron kívüli vállalatok (nem pénzügyi vállalatok) által kibocsátott forgalomképes adósságinstrumentumokra alkalmazza. Az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok minőségjavulása nyomán további eszközosztályokat is besorolhatnak az új limitrendszer hatálya alá. Az intézkedés várhatóan 2024 vége előtt hatályba lép, feltéve, hogy a szükséges technikai előfeltételek rendelkezésre állnak. A bankok és egyéb partnerek korai felkészülésének ösztönzése érdekében az eurorendszer a tényleges bevezetés előtt tervezi a limitrendszer tesztelését. Hamarosan közzéteszünk további, többek között az ütemezéssel kapcsolatos részleteket.
  Ezenkívül az eurorendszer az idei évtől éghajlatváltozási kockázatokat is figyelembe vesz, amikor felülvizsgája a fedezetként használt vállalati kötvényekre alkalmazott haircutokat. A haircut a nyújtott fedezet értékének olyan csökkentése, amely az adott fedezet kockázatosságán alapul.
  Mindenesetre minden intézkedés biztosítja, hogy bőséges fedezet álljon rendelkezésre a továbbra is hatékony monetáris politika érdekében.
• Az éghajlattal kapcsolatos adatközlési követelmények a fedezetről: Az eurorendszer csak olyan vállalatok és adósok forgalomképes eszközeit és hitelköveteléseit fogadja el fedezetként az eurorendszer hitelműveleteiben, amelyek megfelelnek a vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvnek (CSRD) (az irányelv teljes körű bevezetése után). Mivel késik a CSRD bevezetése, az új elfogadhatósági kritériumok várhatóan 2026-tól lépnek hatályba.
  Ez a követelmény a CSRD hatálya alá tartozó valamennyi vállalatra vonatkozik. Hozzájárul a jobb adatközléshez, és jobb adatokat generál a pénzintézetek, a befektetők és a civil társadalom számára.
  Az EKB azért, hogy az érdekelteket az új szabályokhoz való korai igazodásra ösztönözze, egy évvel a tényleges bevezetés előtt tesztelni fogja a rendszert.
  Az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként felhasználható eszközök – például az eszközfedezetű értékpapírok és a fedezett kötvények – jelentős része azonban nem esik a CSRD hatálya alá. Az ezen eszközökre vonatkozó, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok megfelelő értékelésének biztosítása érdekében az eurorendszer támogatja az éghajlattal kapcsolatos jobb és összehangoltabb adatközlést, és katalizátorként szorosan együttműködik az érintett hatóságokkal a siker érdekében.
• Kockázatértékelés és -kezelés: Az eurorendszer tervezi kockázatértékelési eszközeinek és képességeinek továbbfejlesztését, hogy az éghajlati kockázatok figyelembevétele megfelelőbb legyen. Az EKB elemzése például rámutat, hogy a hitelminősítő intézetek az elért eredmények ellenére jelenleg még nem alkalmaznak mindenben megfelelő adatközlési standardokat.
  Az eurorendszer az éghajlattal kapcsolatos kockázatok külső értékelésének javítása érdekében sürgeti a hitelminősítő intézeteket, hogy az éghajlati kockázatokat átláthatóbb módon építsék be a minősítéseikbe, és ambiciózusabban állapítsák meg az éghajlati kockázatokra vonatkozó adatközlési követelményeket. Az eurorendszer a kérdésben szoros párbeszédet folytat az illetékes hatóságokkal.
  Emellett az eurorendszer közös minimumstandardokban állapodott meg arról, hogy a nemzeti központi bankok belső hitelminősítő rendszereinek hogyan kell figyelembe venniük az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat a minősítéseikben. A standardok 2024 végén lépnek hatályba.

A jövőt illetően, a Kormányzótanács vállalja a fent vázolt intézkedések rendszeres felülvizsgálatát. A hatásaikat is értékeli, és szükség esetén módosítja őket abból a célból, hogy: (1) visszaigazolja, hogy továbbra is megfelelnek a monetáris politikai céloknak; (2) megbízatásának keretein belül biztosítsa, hogy a vonatkozó intézkedések továbbra is támogassák a Párizsi Megállapodás céljait és az EU klímasemlegességi célkitűzéseit megvalósító dekarbonizációs pályát; (3) reagáljon a klímaadatok és klímakockázat-modellezés jövőbeli javulására vagy a szabályozás megváltozására; (4) árstabilitási megbízatása keretében kezelje az újabb környezeti kihívásokat.

A vállalatoknak és a kormányoknak ki kell venniük a részüket az éghajlati kockázatok kezeléséből azáltal, hogy javítják az adatközléseiket és teljesítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat.

A fent ismertetett határozatok a 2021 júliusában bejelentett éghajlat-politikai cselekvési terv részét képezik. Az EKB munkája az éghajlat-politikai ütemtervben foglaltakat követi, és előfordulhat, hogy kiigazításra szorul, ha és amikor az uniós jogszabályok menetrendje megváltozik.

Az EKB az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat a monetáris politikán kívüli munkaterületeken is figyelembe veszi, ideértve a bankfelügyeletet, a pénzügyi stabilitást, a gazdasági elemzést, a statisztikai adatokat és a vállalati fenntarthatóságot. E kötelezettségvállalással háromféle módon törekszünk valódi változásra: (1) az éghajlatváltozás pénzügyi kockázatának kezelése és csökkentése, valamint gazdasági hatásának értékelése, (2) a fenntartható finanszírozás előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való rendezett átállás támogatása érdekében, valamint (3) szakértelmünk megosztása a gazdasági magatartás szélesebb körű megváltoztatásának elősegítése érdekében.

A folyamatban lévő szakpolitikai lépések áttekintése megtalálható az EKB-szintű éghajlat-politikai programban (lásd a mellékletet).

A média képviselői további tájékoztatásért szíveskedjenek Daniel Weberhez fordulni a +49 172 8344 539-es telefonszámon.