SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Tallinn, 2017. június 8.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnék köszönetet mondani Hansson elnök úrnak a vendégszeretetért, és külön is megköszönni munkatársainak a Kormányzótanács mai ülésének kitűnő megszervezését. Most pedig beszámolunk az ülés eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Arra számítunk, hogy az irányadó kamatok tartósan, jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak. A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük szándékunkat, hogy a nettó eszközvásárlási programunkat, amelynek havi volumene jelenleg 60 milliárd euro, 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél is tovább folytatjuk, addig mindenesetre, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályának az inflációs céljával összeegyeztethető tartós korrekcióját nem tapasztalja. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program során vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

Monetáris politikai intézkedéseink révén sikerült fenntartanunk az igen kedvező finanszírozási feltételeket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az infláció üteme középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. Az április végén tartott, legutóbbi monetáris politikai ülésünk óta kapott információk megerősítik, hogy az euroövezet gazdaságának lendülete erősödött; prognózisunk szerint a gazdaság valamelyest gyorsabban bővül, mint előzőleg vártuk. Vélekedésünk szerint a növekedési kilátásokat övező kockázatok mostanra nagyjából egyensúlyba kerültek.

Az még várat magára ugyanakkor, hogy a gazdasági expanzió erősebb inflációs dinamikában öltsön testet. A trendinflációs mutatók egyelőre továbbra is visszafogott szinten tartózkodnak. Továbbra is rendkívül laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás felerősödjön, és támogassa középtávon a teljes inflációt. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezően alakulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való kiigazításával, készen állunk arra, hogy az eszközvásárlási programot volumen, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Most pedig részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2017 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal nőtt a 2016. utolsó negyedévi 0,5%-os ütem után. A beérkező, elsősorban felmérési adatok továbbra is szilárd, széles alapokon nyugvó növekedésre utalnak az elkövetkező időszakban. Monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása segítette az adósságleépítést, és várhatóan tovább támogatja a belföldi keresletet. A beruházások élénkülésére továbbra is kedvezően hatnak az igen kedvező finanszírozási feltételek és a javuló vállalati nyereségesség. A lezajlott munkaerőpiaci reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés támogatja a rendelkezésre álló reáljövedelmet és a lakossági fogyasztást. A világgazdaság élénkülése pedig egyre erősebben támogatja a kereskedelmet és az euroövezeti kivitelt. Ugyanakkor a gazdaság növekedési kilátásait továbbra is fékezi, hogy a szerkezeti reformok megvalósítása, különösen a termékpiacokon, vontatott ütemben halad, és hogy több szektorban is a tapasztalható javulás ellenére további mérlegkiigazításra van szükség.

Nagy vonalakban ezt az értékelést tükrözi az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó, 2017. júniusi makrogazdasági prognózisa is, amelyet május végén véglegesítettek. A prognózis feltétele a monetáris politikai intézkedéseink maradéktalan megvalósítása. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2017-ben 1,9%-kal, 2018-ban 1,8%-kal, 2019-ben pedig 1,7%-kal nő. Az EKB szakértőinek 2017. márciusi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a reál-GDP-növekedésre vonatkozó kilátások felfelé módosultak az előrejelzési horizonton.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok nagyjából egyensúlyban vannak. A mostani pozitív ciklikus lendület egyrészt emeli a vártnál erősebb gazdasági fellendülés esélyét, másrészt pedig továbbra is megvannak a túlnyomórészt globális tényezőkhöz kötődő lefelé mutató kockázatok.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a márciusi 1,5% és az áprilisi 1,9% után májusban 1,4% volt. A várakozásnak megfelelően az inflációs ütemek utóbbi időben megfigyelhető volatilitása elsősorban az energiaáraknak tudható be, valamint a húsvéti időszakban átmenetileg megfigyelhető szolgáltatásár-emelkedésnek. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintje arra enged következtetni, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció valószínűleg a mostani szint körül marad. A trendinflációs mutatók ugyanakkor továbbra is alacsonyak, és még váratnak magukra az emelkedés meggyőző jelei, ahogy a kihasználatlan erőforrások még mindig nyomást gyakorolnak a belföldi árképzésre és bérezésre. A trendinfláció középtávon várhatóan csak fokozatosan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a kibocsátási rés ennek megfelelő fokozatos záródása támogat.

Ezt az értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről adott 2017. júniusi makrogazdasági prognózisa is, amely az éves HICP-infláció ütemét 2017-ben 1,5%-ra, 2018-ban 1,3%-ra, 2019-ben pedig 1,6%-ra valószínűsíti. Az EKB-szakértők 2017. márciusi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a teljes HICP-inflációra vonatkozó kilátásokat lefelé korrigálták, főként az alacsonyabb olajárak következtében.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2017. áprilisban továbbra is erőteljesen, éves szinten 4,9%-kal bővült a márciusi 5,3% után. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017. áprilisban éves szinten 9,2%-kal bővült a márciusi 9,1% után.

Tovább folytatódik a magánszektornak nyújtott kölcsönök növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelt élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 áprilisában 2,4%-ra emelkedett az előző havi 2,3%-ról, míg a háztartási hitelek éves növekedési üteme áprilisban 2,4%-kal stabil maradt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása folyamatosan jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, továbbá elsősorban a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását, és ennélfogva övezetszerte a hitelkihelyezést.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a rendkívül laza monetáris politikát ahhoz, hogy biztosítsuk az inflációs ráták visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területeinek is sokkal határozottabban kell szerepet vállalniuk a gazdasági növekedés megerősítésében. A szerkezeti reformok megvalósítását nagymértékben élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon a termelékenység és a potenciális kibocsátás növekedése. Ami a fiskális politikát illeti, minden országnak előnyére válna, ha fokozná az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyi intézkedések összetételét még inkább növekedésbaráttá tegye. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, transzparens és maradéktalan alkalmazása nélkülözhetetlen az euroövezeti gazdaság rugalmasságának támogatásához.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.