SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. február 2.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Először is szívből gratulálunk Horvátországnak, amely 2023. január 1-jén csatlakozott az euroövezethez, és melegen üdvözöljük Boris Vujčićot, a Hrvatska narodna banka elnökét a Kormányzótanácsban. Most beszámolunk a mai értekezlet eredményeiről.

A Kormányzótanács eltökélten folytatja a szilárd ütemű, jelentős kamatemeléseket, valamint a kamatok megfelelően restriktív szinten tartását annak érdekében, hogy az infláció megfelelő ütemben biztosan visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Ennek megfelelően a Kormányzótanács a mai napon úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli, és további emelésükre számítunk. Az alapvető inflációs nyomásra tekintettel szándékunkban áll a következő monetáris politikai értekezletünkön, márciusban a kamatlábakat további 50 bázisponttal megemelni, majd ezután értékelni fogjuk a monetáris politika további pályáját. A kamatlábak restriktív szinten tartása idővel, a kereslet visszafogásán keresztül csökkenti az inflációt, és emellett megvéd az inflációs várakozások tartós felfelé irányuló elmozdulásának kockázatától. Mindenesetre az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli döntéseink továbbra is az adatoktól függenek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek.

A Kormányzótanács a mai napon határozott az eurorendszer eszközvásárlási programjához (APP) tartozó értékpapír-állományok csökkentési módozatairól is. A decemberben bejelentettek szerint az APP-portfólió 2023. március elejétől június végéig átlagosan havi 15 milliárd €-val csökken, a szűkítés későbbi ütemét pedig további időpontokban határozzuk meg. A részleges újrabefektetésekre nagyjából a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően kerül majd sor. A fennmaradó újra befektetendő összegeket az APP-t képező egyes programokhoz tartozó visszaváltási részesedések arányában osztjuk el, az állami szektort érintő vásárlási program (PSPP) tekintetében pedig az egyes joghatóságok, valamint országos és szupranacionális kibocsátók közötti visszaváltási részesedések arányában. A vállalati kötvényvásárlásaink tekintetében a fennmaradó újrabefektetések aránya az olyan kibocsátók felé billen, amelyeknek jobb az éghajlati teljesítményük. Az árstabilitási célunk sérelme nélkül ez a megközelítés az eurorendszer vállalati kötvényállományainak a Párizsi Megállapodásban kitűzött céloknak megfelelő, fokozatos dekarbonizációját támogatja.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be. Az APP-állományok csökkentésének részletes módozatait a 15:45-kor (CET) kiadott külön sajtóközleményben ismertetjük.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint az euroövezeti gazdaság 2022 utolsó negyedévében 0,1%-kal bővült. Ez az eredmény, bár meghaladja az eurorendszer decemberi szakértői prognózisát, azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye 2022 közepe óta markánsan lassult, és arra számítunk, hogy a közeljövőben is gyenge marad. A visszafogott világgazdasági teljesítmény és a nagy geopolitikai bizonytalanság – amely különösen Oroszországnak Ukrajna és az ukrán nép elleni jogtalan háborújából ered – továbbra is fékezi az euroövezeti növekedést. A fékező hatások a magas inflációval és szigorúbb finanszírozási feltételekkel karöltve visszafogják a fogyasztói kiadásokat és a termelést, különösen a feldolgozóiparban.

A kínálat szűk keresztmetszetei ugyanakkor fokozatosan enyhülnek, a gázellátás biztosabbá vált, a vállalatok pedig még mindig a nagy tömegű teljesítetlen megrendelések pótlásán dolgoznak, a bizalom pedig javulóban van. Emellett a szolgáltatási szektor kibocsátása továbbra is szinten tartózkodik, amit a folyamatos újranyitási hatások és a szabadidős tevékenység iránti erősebb kereslet támogat. Az emelkedő bérek és az utóbbi időben visszaeső energiaár-infláció várhatóan szintén enyhíti a magas infláció miatt sokak által tapasztalt vásárlóerő-veszteséget. Mindez pedig támogatni fogja a fogyasztást. Összességében a gazdaság a vártnál reziliensebbnek bizonyult, és az elkövetkező negyedévekben várhatóan ismét élénkülni fog.

A munkanélküliségi ráta 2022 decemberében a hosszú múltbeli időszakban mért 6,6%-os alacsony értéken maradt. Ugyanakkor a munkahelyteremtés üteme lassulhat, és az elkövetkező negyedévekben megemelkedhet a munkanélküliség.

A gazdaságnak a magas energiaárak hatása elleni felvértezésére irányuló kormányzati támogató intézkedések várhatóan átmenetiek és célzottak lesznek, valamint kialakításuk során arra törekednek, hogy megőrizzék a kisebb energiafogyasztás ösztönzőit. Ezen belül ahogy az energiaválság kevésbé akut, fontos, hogy már most elkezdjék az említett intézkedések haladéktalan és összehangolt kivezetését, összhangban az energiaárak visszaesésével. Bármely olyan intézkedés, amely az említett alapelveket nem veszi figyelembe, valószínűleg növeli a középtávú inflációs nyomást, ami erősebb monetáris politikai válaszlépést tehet szükségessé. Ezenkívül az EU gazdasági irányítási keretrendszerével összhangban a fiskális irányelveket úgy kell kialakítani, hogy fokozzák a gazdaságunk termelékenységét, és fokozatosan lefaragják a nagy államadósságokat. Az euroövezet kínálati kapacitását bővítő szakpolitikai intézkedések, különösen az energiaágazatban, középtávon elősegíthetik az ároldali nyomás enyhítését. Ennek érdekében a kormányzatoknak haladéktalanul meg kell valósítaniuk a „Next Generation EU” program alatti beruházási és szerkezeti reformterveiket. Az EU gazdaságirányítási keretrendszerének reformját gyorsan véghez kell vinni.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint, amelyet az Eurostat németországi becslései alapján számítottak, az infláció januárban 8,5% volt. Ez főként az energiaárak ismételt meredek esése miatt 0,7 százalékponttal alacsonyabb lenne, mint a decemberi adat. A piaci alapú mutatók arra utalnak, hogy az energiaárak az elkövetkező években jelentősen alacsonyabbak lesznek, mint amire az utolsó értekezletünk idején számítottunk. Az élelmiszerárak inflációja kismértékben tovább emelkedett 14,1%-ra, mivel az energia és az élelmiszeripari inputtényezők költségének múltbeli megugrása továbbra is begyűrűzik a fogyasztói árakba.

Az ároldali nyomás változatlanul erős, ami részben annak tudható be, hogy a magas energiaköltségek a gazdaság minden részében szétterjednek. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció januárban 5,2% maradt, ahogy az energián kívüli iparcikkek inflációja 6,9%-ra emelkedett, a szolgáltatási infláció pedig 4,2%-ra visszaesett. Az inflációs alapfolyamat egyéb mutatói változatlanul szintén magasak. Azok a kormányzati intézkedések, amelyeknek a célja a háztartásoknak a magas energiaárak miatti kompenzálása, 2023-ban fékezik az inflációt, visszavonásuk után azonban várhatóan meg fogják emelni. Ugyanakkor a szóban forgó intézkedések egy részének léptéke az energiaárak alakulásától függ, ezért az inflációhoz való várható hozzájárulásuk különösen bizonytalan.

A kínálatban jelentkező szűk keresztmetszetek ugyan fokozatosan enyhülnek, a késleltetett hatásaik továbbra is felfelé tolják az árucikkek inflációját. Ugyanez igaz a pandémiával kapcsolatos korlátozások feloldására: a felgyülemlett kereslet hatása gyengül ugyan, mégis – különösen a szolgáltatási ágazatban – továbbra is felfelé hajtja az árakat.

A bérek a szilárd munkaerőpiacoktól támogatva gyorsabban emelkednek, ahogy a bértárgyalások fő témája jellemzően a magas inflációhoz való felzárkózás lett. A bérdinamikára vonatkozó friss adatok ugyanakkor összhangban állnak az eurorendszer decemberi szakértői prognózisaival. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, de indokolt folyamatos nyomon követésük.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedés kilátásaira vonatkozó kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak. Oroszország Ukrajna és népe elleni jogtalan háborúja továbbra is jelentős negatív kockázat a gazdaságra nézve, és ismét feltolhatja az energia és élelmiszer költségét. Az euroövezeti növekedést fékező további hatás lehet, ha a világgazdaság erősebben gyengül, mint amire számítunk. A pandémia esetleges ismételt előretörése és az emiatt kiújuló ellátási zavarok szintén akadályt gördíthetnek az élénkülés útjába. Ugyanakkor lehetséges, hogy az energiasokk a vártnál gyorsabban lecseng, és az euroövezeti vállalatok is hamarabb alkalmazkodhatnak a kihívásokkal terhes nemzetközi környezethez, ami támogatná a jelenleg vártnál nagyobb növekedést.

Az inflációs kitátásokat övező kockázatok is jobban kiegyensúlyozódtak, különösen a közeljövő tekintetében. A felfelé mutató oldalon az árazási láncban meglevő nyomás miatt a közeljövőben még mindig emelkedhetnek a kiskereskedelmi árak. Emellett a kínai gazdaság vártnál erősebb újraélénkülése is újfent megdobhatja a nyersanyagárakat és a külső keresletet. Az olyan belföldi tényezők, mint a tartósan a célunk fölé emelkedő inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb béremelések középtávon is felfelé hajthatják az inflációt. A lefelé mutató oldalon a közelmúltbeli energiaár-csökkenés – amennyiben tartós lesz – a vártnál gyorsabban lassíthatja az inflációt. Az energiakomponenst érő lefelé irányuló nyomás ezután az inflációs alapfolyamatban is gyengébb dinamikában ölthet testet. A további keresletcsökkenés szintén a most vártnál kisebb ároldali nyomáshoz járulhat hozzá, különösen középtávon.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Ahogy a monetáris politikát szigorítjuk, a piaci kamatok tovább emelkednek, és drágulnak a lakossági szektornak nyújtott hitelek. A vállalati bankhitelezés az elmúlt hónapokban meredeken lassult, ami részben a kisebb készletezési finanszírozási igénynek a következménye. Ugyanakkor tükrözi a vállalati beruházásfinanszírozást szolgáló hitelkereslet gyengülését is, ami a banki hitelkamatok meredek megemelkedésével és a hitelstandardok számottevő szigorodásával áll összefüggésben, ahogy az a legutóbbi bankhitelezési felmérésünkből is kiderül. A háztartások hitelfelvétele is tovább gyengült, ami az emelkedő hitelkamatoknak, a szigorúbb hitelstandardoknak és a jelzáloghitel-igény meredek visszaesésének tudható be. A hitelkihelyezések ütemének lassulásával párhuzamosan erőteljesen lassul a pénztömeg növekedési üteme is, mégpedig az olyan leglikvidebb összetevőkben észlelhető markáns visszaesés miatt, mint az egynapos (O/N) betét, amit csak részben ellensúlyoz a lekötött betétekbe való átcsoportosítás.

Konklúzió

Összefoglalva, a Kormányzótanács eltökélten folytatja szilárd ütemben a jelentős kamatemeléseket, valamint a kamatok megfelelően restriktív szinten tartását annak érdekében, hogy az infláció megfelelő ütemben biztosan visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Ennek megfelelően a mai napon úgy döntöttünk, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeljük, és további emelésükre számítunk. Az alapvető inflációs nyomásra tekintettel szándékunkban áll a következő monetáris politikai értekezletünkön, márciusban a kamatlábakat további 50 bázisponttal megemelni, majd ezután értékelni fogjuk a monetáris politika további pályáját. A kamatlábak restriktív szinten tartása a kereslet visszafogásán keresztül idővel csökkenti az inflációt, és emellett megvéd az inflációs várakozások tartósan felfelé való elmozdulásának kockázatától. Emellett 2023. március elejétől az APP-portfólió egyenletes és kiszámítható ütemben csökkenni fog, ahogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket nem fekteti be újra teljes egészében.

A jövőbeli irányadó kamatdöntéseink továbbra is az adatoktól függenek majd, és értekezletről értekezletre határozzuk meg őket. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.