Negatív EKB-kamat
2014. június 12. (frissítés napja: 2022. július 28.)
Az EKB feladata az árak stabilan tartása. Ehhez tűzzük ki célul középtávon a 2%-os inflációs ráta elérését. A legtöbb központi bankhoz hasonlóan mi is az irányadó kamatokon keresztül befolyásoljuk az inflációt. Amennyiben a központi bank túlságosan magas inflációval szembesül, rendszerint kamatot emel, hogy megdrágítsa a hitelfelvételt és vonzóbbá tegye a megtakarítást. Amikor pedig a túl alacsony infláció ellen kíván fellépni, kamatot csökkent.
2014-ben arra számítottunk, hogy az euroövezeti infláció huzamosan jelentősen a célunk alatt marad. Ezért az EKB Kormányzótanácsa 2014 júniusában a kamatvágás mellett döntött. Az EKB három konstrukció kamatlábán keresztül tudja befolyásolni a kamatkörnyezetet. Ezek az aktív oldali rendelkezésre állás – amelyet a bankok az egymás közötti egynapos hitelezéshez vesznek igénybe –, az irányadó refinanszírozási műveletek és a betéti rendelkezésre állás. Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába az a kamatláb, amelyen a bankok rendszeresen kölcsönt vehetnek fel az EKB-tól, míg a betéti rendelkezésre állás kamatlába az a kamat, amelyet a bankok a központi banknál elhelyezett forrásaik után kapnak. A döntéshozók mindhárom irányadó kamatot leszállították annak az intézkedéscsomagnak az elemeként, amellyel a középtávú árstabilitást kívánták biztosítani. Utóbbi elengedhetetlen feltétele az euroövezet fenntartható növekedésének.
Fizetnem kell a banknak negatív kamat mellett, hogy megőrizze a megtakarításaimat? Milyen hatása van a negatív betéti kamatnak a megtakarításaimra?
A kereskedelmi bankok természetesen csökkenthetik az elhelyezett megtakarításokra fizetett kamatot, és néhányan a negatív kamatokat áthárították a nagy összegű betéttel rendelkezőkre. Az érem másik oldala viszont az, hogy a fogyasztók és a vállalatok így olcsóbban jutottak hitelhez, ami élénkítette a gazdaságot.
A piacgazdaságban a megtakarításokon realizálható hozamot a kínálat és a kereslet határozza meg. Az alacsony hosszú lejáratú kamatszint például a lassú növekedés és a tőke túl alacsony megtérülési rátájának eredményeként alakul ki. Az EKB kamatdöntése valójában a megtakarítók javát szolgálta, hiszen a növekedést támogatva olyan helyzetet teremtett, amelyben a kamatlábak fokozatosan újra emelkedni tudnak.
Miért kell büntetni a megtakarítókat és megjutalmazni a hitelfelvevőket?
A központi bank alapfeladata, hogy a háztartások és a vállalatok számára vonzóvá, illetve kevésbé vonzóvá tegye a megtakarítást, illetve a hitelfelvételt, azonban semmi esetre sem büntetésről vagy jutalmazásról van szó. A központi bank azáltal, hogy a kamatcsökkentésen keresztül vonzóbbá teszi a hitelfelvételt és kevésbé vonzóvá a megtakarítást, fogyasztásra, illetve beruházásra ösztönzi a gazdasági szereplőket. Ha viszont megemeli a kamatokat, a súlypont összességében a fogyasztásról és a beruházásról a megtakarításra helyeződik át, ami segíthet lehűteni a magas inflációtól túlfűtött gazdaságot. Mindez nem csupán az EKB sajátossága, a többi központi bank is ugyanígy működik.
A bankoknak nincs lehetőségük arra, hogy elkerüljék a negatív betéti kamatot? Nem dönthetnek például úgy, hogy inkább több bankjegyet tartanak?
Amennyiben egy bank a kötelező tartaléknál nagyobb készpénzállománnyal rendelkezik, és ezt a többletkészpénzt nem kívánja továbbhitelezni más kereskedelmi bankoknak, két lehetősége marad: vagy a központi banknál vezetett számlára helyezi, vagy készpénzben tartja. A készpénztartás azonban szintén költségekkel jár, nem utolsósorban azért, mert a banknak igen biztonságos bankjegyraktárat kell fenntartania, éppen ezért nem valószínű, hogy ezt az utat választja. Valószínűbb, hogy vagy más bankoknak továbbhitelezi a pénzt, vagy fizeti utána a negatív betéti kamatot.