Miért számít az EKB-nak az éghajlatváltozás?
2022. november 7.
Az EKB-nál fontosnak tartjuk a klímaváltozás kérdését, mivel az kihat:
- a gazdaságra, ami pedig befolyásolja az árstabilitás fenntartására vonatkozó célt;
- a bankokra, amelyeket felügyelünk, hogy biztonságosak és stabilak maradjanak;
- a kockázati kitettségünkre.
Milyen hatást fejt ki az éghajlatváltozás a gazdaságunkra?
Az éghajlatváltozás kétféle kockázatot jelent a gazdaságnak: fizikai és átállási kockázatot.
Melyek a fizikai kockázatok?
A fizikai kockázatok, például amikor viharok vagy árvizek megrongálják az otthonokat és az utakat, vagy tönkreteszik a termést, közvetlenül a klímaváltozásból erednek. Az ilyen események gyakorisága és súlyossága az elmúlt évtizedekben megnőtt, és a gazdaság egyre több részét érintik.
Az olyan hosszabb távú átalakulások, mint a megváltozott csapadékeloszlás és az emelkedő hőmérséklet, szintén zavarokat okoznak egyes iparágakban és a mezőgazdaságban. Ha nem teszünk lépéseket az átalakulás lassítására, a negatív hatások csak súlyosbodnak.
Melyek az átállási kockázatok?
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése előfeltétele a klímaváltozás lassításának és a legkárosabb következmények elkerülésének. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemleges gazdaságot. Ennek érdekében minden gazdasági tevékenységünket környezetbarátabbá, „zöldebbé” kell tennünk, ideértve az áruk és szolgáltatások előállítási módját, vagy a közlekedési és táplálkozási szokásainkat. A zöldebb gazdaságra való átállás nagy lehetőségeket rejt magában, beleértve új munkahelyek és egészségesebb környezet megteremtését.
Az átalakulás azonban kockázatokkal jár, különösen akkor, ha a fenntarthatóbb tevékenységeket ösztönző irányelveket túl gyorsan valósítják meg, ezért a vállalatoknak és az embereknek nincs elég idejük alkalmazkodni. Mindez oda vezethet, hogy egyes vállalatok beszüntetik a tevékenységüket, sokan elveszítik a munkahelyüket, és romlik a pénzügyi eszközök értéke. Okozhatja ezt új szabályozás, a változó fogyasztói preferenciák és a nem környezetbarát termékeket kiszorító technológiai újítások. Ezeket „átállási kockázatoknak” nevezzük.
Miért fontos mindez az EKB-nak?
Az EKB-ban komoly érdekünk fűződik hozzá, hogy megbízatásunk keretein belül kezeljük a klímakockázatokat. Az éghajlatváltozás hatással van az árstabilitásra, a bankfelügyeletre és a klímakockázati kitettségünk kezelésére.
Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az árakat?
Az éghajlatváltozás kihat a gazdaságra, így az árakra is. Az aszályok és az erdőtüzek tönkretehetik a termést. Az árvizek és az alacsony vízszint fennakadást okozhat a szállítórendszerekben és az ellátási láncokban, ami miatt felszökhetnek a vállalati költségek. Az ilyen események a pénzügyi piacokra is átgyűrűzhetnek, és széles körben elterjedhet az instabilitás. Mindez kihat az árakra, és ezáltal arra a képességünkre, hogy stabilan tartsuk őket.
A környezetbarát tevékenységet ösztönző gazdaságpolitika szintén befolyásolja az árakat. A zöld energiát alkalmazó beruházások támogatása vagy a szénre, olajra és gázra kivetett adók ugyancsak kihatnak a gazdaságra és az árakra.
Hogyan érinti az éghajlatváltozás az általunk felügyelt bankokat?
A bankok egyik fő feladata, hogy hitelt nyújtsanak ügyfeleiknek, többek között a vállalatoknak. Ha valamely vállalatot például árvízkár ér, pénzügyi problémája keletkezhet. Lehet, hogy nem tudja visszafizetni a hitelét, ami a bankra is negatívan hat.
Feladatunk tehát, hogy tudatosítsuk a bankokban a klímakockázatokat, például a nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatoknak vagy az éghajlatváltozás által leginkább sújtott ügyfeleknek való nagyfokú kitettséget. Kérjük a bankokat, hogy stratégiájukban, irányítási rendszerükben és kockázatkezelésükben vegyék figyelembe ezeket a kockázatokat.
Milyen hatást fejt ki az éghajlatváltozás a mérlegünkre?
Kezelnünk kell az éghajlati kockázatoknak való saját kitettségünket is. A klímaváltozás kihathat az eszközállományainkra és arra, hogy a bankoknak való hitelnyújtás során milyen fedezeteket fogadunk el biztosítékként. Megfelelő módon kezelnünk és csökkentenünk kell a klímakockázatokat.
Milyen lépéseket tesz ezért az EKB?
Nem az EKB a zöldebb gazdaságra való átállás főszereplője, a vezető szerep a kormányoké és a parlamenteké. Ugyanakkor megbízatásunk keretein belül kivesszük a részünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.
Olyan cselekvési tervet követünk, amelynek célja, hogy az éghajlatváltozás beépüljön a monetáris politikánkba, és a klímakérdés felügyeleti szerepünkben is kiemelt prioritást kap. Folyamatosan javítjuk modelljeinket, a felhasznált adatok minőségét és a kockázatkezelési módszereket.
Elő kívánjuk mozdítani szélesebb körben a magatartás-változást. Szabályozással tudatosítjuk a bankokban az eszközállományukat érintő klímakockázatokat és annak a fontosságát, hogy nyitottabban és következetesebben számoljanak be ezekről. Ha a bankok és a vállalatok tudatosabban és átláthatóbban kezelik a klímakockázatokat, akkor megfelelően figyelembe tudják őket venni, és helyesen be tudják őket árazni. Megosztjuk a szakértelmünket és a levont tanulságokat is, hogy másokat is ösztönözzünk a klímaváltozás elleni szerepvállalásra.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS AZ EKB