- Az ESZM-et még az előtt fel kell állítani, hogy az EKB átvenné a teljes körű felügyeleti hatáskört.
- Az ESZM hatáskörének az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő összes EU-s tagállam minden hitelintézetére ki kell terjednie.
- EKB: Egy pénzintézetet csak abban az esetben lehet szanálás alá vonni, ha valamely felügyeleti döntéshozó megítélése szerint az adott pénzintézet „csődhelyzetben van, vagy valószínűleg csődbe jut”.
- Az EKB támogatja az adósságleírási eszköz 2018-at megelőző bevezetését.
- EKB: A tervezett rendeletben eszközölt módosításokkal azt kívánják biztosítani, hogy a Szerződés 114. cikke lehetséges jogi alapot nyújtson az ESZM felállításához.
- Az EKB arra törekszik, hogy az Egységes Szanálási Tanács minden igazgatósági és plenáris ülésén megfigyelőként képviselve legyen.
Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon jogi véleményt tett közzé az egységes szanálási mechanizmusról (ESZM) [1]. A véleményt az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a kérésére adták ki.
A Bank teljes mértékben támogatja az ESZM létrehozását, és véleménye szerint a szanálási ügyekkel kapcsolatos központosított döntéshozatal erősíti a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitását, továbbá az ESZM az egységes felügyeleti mechanizmus szükséges kiegészítésének tekinthető.
A javasolt ESZM-rendelet értelmében a sikeres szanálás három alapkövetelménye a következő:
- egységes rendszer;
- egyetlen, döntéshozói hatáskörrel rendelkező szerv;
- a bankszektor által ex ante finanszírozott egységes alap.
Az EKB számára alapvető fontosságú, hogy a szanálási és a felügyeleti szervek hatáskörét elkülönítsék egymástól. Az EKB és az országos illetékes szervek az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelettel összhangban egyedüli hatáskörrel kell hogy bírjanak annak megítélésében, hogy az adott hitelintézet csődhelyzetben van-e, vagy valószínűleg csődbe jut-e. A felügyeleti vizsgálat ezért szükséges előfeltétele lesz valamely hitelintézet szanálás alá vonhatóságának.
A Bank üdvözli az EU Tanácsának felhívását, hogy a jogszabályt még az Európai Parlament aktuális hivatali ciklusa során fogadják el. Emellett azt is nagymértékben támogatja, hogy az ESZM-re vonatkozó ütemterv 2015. január 1-jével lépjen hatályba. Amint az egységes felügyeleti mechanizmus megkezdi működését, a felügyelet pedig európai szintre emelkedik, a szanálás tekintetében is ugyanennek a folyamatnak kell lezajlania.
Az intézmény támogatja azt is, hogy korábban működésbe hozzák az adósságleírási eszközt, amely a bankok szanálásáról és helyreállításáról szóló irányelv egyik alapeleme.
Konstatálja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének („nemzeti rendelkezések közelítése”) jogi bázisként való alkalmazásához szükséges módosítások bevezetésére irányulnak. Mindez megnyitná ugyanis az utat az ESZM szerződésmódosítás nélküli létrehozásához.
A Bank véleményében kijelenti, jobbnak tartja, ha a felügyelet és a szanálás funkcionálisan világosan elkülönülnek egymástól, ezáltal megelőzve az esetleges összeférhetetlenséget. Javasolja, hogy az Egységes Szanálási Tanács igazgatósági és plenáris ülésein egyaránt részt vehessen megfigyelőként.
A média képviselői Uta Harnischfegernél (tel.: +49 69 1344 6321) vagy Peter Ehrlichnél (tel.: +49 69 1344 8320) kaphatnak felvilágosítást.
-
[1]Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az egységes szanálási mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.