Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • Sajtóközlemény

Az EKB beszámolója az EU-országoknak az euro átvétele felé tett előrelépéséről

2022. június 1.

  • A kétévente kiadott jelentésben kiértékeljük az euroövezeten kívüli hét európai uniós tagállam által elért haladást
  • Horvátország pozitív értékelést kapott az euro 2023. január 1-jei lehetséges bevezetésének szempontjából
  • A nehéz gazdasági helyzet miatt összességében visszafogott volt az előrelépés

Az euroövezeten kívüli EU-s országok euroövezethez való gazdasági konvergenciájában 2020 óta mérsékelt előrelépést sikerült elérni, írja az Európai Központi Bank (EKB) 2022. júniusi Konvergenciajelentése. Ennek elsődleges oka az erőpróbát jelentő gazdasági helyzet.

A kétévente kiadott jelentésben a következő hét, az eurót még át nem vett EU-ország eurobevezetéshez való közeledését mérjük fel: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország.

A jelentés mélyrehatóbban vizsgálja Horvátországot, amely kinyilvánította, hogy 2023. január 1-jén be kívánja vezetni az eurót. Az ország Bulgáriával együtt 2020. július 10-én csatlakozott az árfolyam-mechanizmushoz (ERM–II) és a bankunióhoz.

A koronavírus (Covid19)-válság 2020-ban jelentős gazdasági visszaeséshez vezetett, amelyet valamennyi vizsgált országban határozott élénkülés követett. A 2022 februári ukrajnai orosz invázió visszafogta a növekedést, és a felmérésben szereplő minden országban nőtt az infláció. Még túl korai azonban határozott következtetéseket levonni arról, hogy milyen hatás éri a konvergenciapályákat. Az előretekintő konvergenciaértékelést jelentős bizonytalanság övezi, és a teljes hatást csak utólag lehet felbecsülni.

Ami az árstabilitási kritériumot illeti, csak Horvátországban és Svédországban volt az inflációs ráta a 4,9%-os referenciaérték alatt, illetve jóval az alatt. A referenciaráta alapja az elmúlt 12 hónap során mért átlagos infláció a három legjobban teljesítő országban: Finnországban, Franciaországban és Görögországban (a kiugró értéket mutatókat – Máltát és Portugáliát – kizárva). A többi öt értékelt országban – Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában – az inflációs ráták az elmúlt 12 hónapban jóval meghaladták a referenciaértéket, a 2020. évi Konvergenciajelentéshez hasonlóan.

A fiskális kritériumokat illetően a jelentés közzétételének időpontjában csak Románia esik a túlzott hiány esetén követendő (2020 áprilisában indított) eljárás hatálya alá. Noha 2021-ben további három vizsgált ország – Bulgária, Csehország és Magyarország – túllépte a GDP-arányos költségvetési deficitre vonatkozó 3%-os referenciaértéket, nem indult új túlzotthiány-eljárás.

A Covid19-válság nyomán 2020-ban bekövetkezett meredek emelkedés után 2021-ben Svédország kivételével az összes országban magas szinten maradt a költségvetési hiány. 2020-hoz viszonyítva 2021-ben Bulgária és Csehország kivételével minden vizsgált országban javult a fiskális egyensúly. Az Európai Bizottság 2022. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint 2022-ben és 2023-ban a legtöbb országban várhatóan csökken a GDP-arányos államháztartási hiány, azonban 2023-ban Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában várhatóan meghaladja a referenciaértéket.

Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben Bulgáriában és Svédországban 20% és 40% között, Csehországban, Lengyelországban és Romániában pedig 40% és 60% között volt, míg Horvátországban és Magyarországon túllépte a 60%-os referenciaértéket.

2022-ben és 2023-ban az államadósság aránya négy vizsgált országban várhatóan csökken, ami a gazdasági teljesítmény javulásának és a Covid19-pandémia nyomán hozott fiskális intézkedések kivezetésének eredője, míg a költségvetési egyensúlyt a magas energiaárakra és az orosz–ukrán háborúra válaszul bevezetett új intézkedések terhelik.

Az árfolyam-kritériumot illetően a bolgár leva és a horvát kuna a 2020. május 26-tól 2022. május 25-ig tartó, kétéves referencia-időszak java részében részt vett az ERM–II árfolyam-mechanizmusban, eurónként 1,95583 leva, illetve 7,53450 kuna középárfolyamon. A horvát kuna árfolyama kismértékű volatilitást mutatott, a középárfolyama közelében jegyezték. A bolgár leva nem tért el a középárfolyamától. Az ERM–II-ben részt nem vevő devizák árfolyama a román lej kivételével viszonylag erősen ingadozott.

A hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját vizsgálva, a legalacsonyabb 12 hónapos átlagos hosszú távú kamatokat Bulgáriában, Horvátországban és Svédországban regisztrálták. A csehországi 2,5% éppen a 2,6%-os referenciaérték alatt volt. A jelentésben vizsgált országok közül kettő – Lengyelország és Magyarország – esetében a 12 havi átlagos hosszú távú kamat a referenciaérték felett, míg Romániában jóval felette volt.

A konvergencia időbeni fenntarthatóságának szempontjából fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a közigazgatás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge. A jogi konvergenciára térve, Horvátország az egyetlen a vizsgált országok közül, amelynek a jogi keretei teljes mértékben összeegyeztethetőek az Európai Unió működéséről szóló szerződés, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) szerinti eurobevezetési követelményekkel.

Horvátország

Az EKB a vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy Horvátország mutatói a konvergenciakritériumok referenciaértékein belül alakulnak.

Árstabilitás

2022 áprilisában Horvátország HICP-vel mért 12 havi átlagos inflációja 4,7%, tehát a 4,9%-os referenciaérték alatt volt. Ez várhatóan fokozatosan emelkedni fog az elkövetkező hónapokban, aminek a hátterében elsősorban a magasabb nyersanyagárak, a növekvő ároldali nyomás, valamint a szűk kínálati keresztmetszeteknek az orosz–ukrán háború miatti további súlyosbodása áll.

A jövőt illetően aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy fenntartható-e hosszú távon az inflációs konvergencia Horvátországban. A túlzott ároldali nyomás és a makrogazdasági egyensúlyhiányok felerősödésének megelőzése érdekében a konvergenciát megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni.

Államháztartási hiány és államadósság

2021-ben Horvátországban a költségvetési egyenleg GDP-arányos hiánya éppen a 3%-os referenciaérték alatt volt, míg az adósságráta meghaladta a 60%-os GDP-arányos referenciaértéket, ám az előző évhez képest csökkent. 2021-ben a hiánymutató a GDP 2,9%-át tette ki, ami megfelel a vonatkozó kritériumnak. A GDP-arányos államadósság a 2020-ban elért 87,3%-os tetőpontról 2021-ben 79,8%-ra csökkent. A mutató erőteljes csökkenése biztosította az adósságkritérium teljesítését.

Az Európai Bizottság 2022. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint Horvátország jó úton halad ahhoz, hogy továbbra is megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Ezenfelül a Bizottság a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagja keretében megállapította, hogy Horvátország középtávon az adósság fenntarthatóságát érintő közepes fokú kockázatokkal néz szembe. Az államháztartási fegyelem fenntartásához és az adósságmutató tartósan lefelé irányuló pályára állításához elengedhetetlen, hogy Horvátország végrehajtsa a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében előirányzott fiskális reformokat.

Árfolyam

A horvát kuna 2020. július 10-én 7,53450 kuna/eurós középárfolyamon került be az ERM–II árfolyam-mechanizmusba, ±15%-os standard ingadozási sávval. A 2020. május 26-tól 2022. május 25-ig tartó, kétéves referencia-időszak folyamán az árfolyama kismértékű volatilitást mutatott, a középárfolyam közelében jegyezték.

Hosszú lejáratú kamatok

A 2021 májusa és 2022 áprilisa közötti referencia-időszakban Horvátországban a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 0,8%-on, a vonatkozó konvergenciakritérium 2,6%-os referenciaértéke alatt álltak. Horvátországban a hosszú lejáratú kamatok 2012 óta csökkennek – a 12 havi átlagos kamatlábak a kevéssel 7% alatti értékről 1% alá estek.

Fenntartható konvergencia

Horvátország előnyére válna a stabilitásorientált gazdaságpolitika és a széles körű szerkezeti reformok. Az Európai Bizottság 2022-ben megállapította, hogy az ország makrogazdasági egyensúlyi problémái 2021 alatt tovább enyhültek, visszatérve a pandémia előtti kedvező trendekhez. A szerkezeti reformok javíthatnák az országban az intézményi és üzleti környezetet, élénkíthetnék a versenyt, és hatékonyabbá tehetnék a közigazgatást és az igazságszolgáltatási rendszert. 2020 októberében az EKB átvette nyolc jelentős hitelintézet közvetlen felügyeletét és 15 kevésbé jelentős pénzintézet felvigyázását Horvátországban.

Jogi feltételek

A horvát jogszabályok a Szerződés 131. cikkének előírásai szerint összeegyeztethetőek a Szerződésekkel és a KBER alapokmányával.

A média képviselői további tájékoztatásért szíveskedjenek Alexandrine Bouilhet-hez fordulni a +49 172 174 93 66-os telefonszámon.

Megjegyzések

  • Az EKB Konvergenciajelentése az euroövezeten kívüli, eltéréssel rendelkező európai uniós tagállamok gazdasági és jogi konvergenciáját tekinti át minden második évben vagy valamely ország külön kérésére. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítani a fenntartható gazdasági konvergenciát az euroövezettel, hogy a nemzeti jogszabályok kompatibilisek-e az EU jogi keretrendszerével, és hogy az adott nemzeti központi bank teljesíti-e a jogszabályi követelményeket. A „kívülmaradási” záradék révén Dánia csak akkor kerül bele az értékelésbe, ha ezt külön kéri.
  • A Konvergenciajelentést érintő statisztikai adatgyűjtés zárónapja 2022. május 25. volt. Az árstabilitásra és a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumok referencia-időszaka 2021. májustól 2022. áprilisig, az árfolyamokra vonatkozóké pedig 2020. május 26-tól 2022. május 25-ig tartott. A fiskális pozíciók historikus adatai a 2021-ig terjedő időszakot fedik le. Az előrejelzések alapja az Európai Bizottság 2022. tavaszi gazdasági előrejelzése, az érintett országok legfrissebb konvergenciaprogramjai, valamint a konvergencia fenntarthatóságának előretekintő vizsgálatához releváns egyéb információk.
  • 2014 novemberétől az euroövezethez csatlakozó bármely ország az egységes felügyeleti mechanizmushoz (SSM) és a bankunió egyéb elemeihez is csatlakozott. A kérdéses ország bankrendszere az EKB által irányított átfogó értékelés hatálya alá esik. Az EKB 2020. július 10-én úgy határozott, hogy a szükséges felügyeleti és jogalkotási előfeltételek teljesítését követően szoros együttműködésre lép a Българска народна банка-val (Bolgár Nemzeti Bankkal) és a Hrvatska narodna bankával. 2020. október 1-jén az EKB lett a két ország valamennyi felügyelt szervezetének közös eljárásaiért, valamint a kevésbé jelentős pénzintézeteik felvigyázásáért felelős felügyeleti szerv.
KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok