Az EKB beszámol az euro átvétele felé tett előrehaladásról

26 június 2024

• Kétévente megjelenő jelentésben értékeljük az euro átvétele terén Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban megtett előrehaladást
• A referenciaérték feletti infláció tekinthető a legfőbb gazdasági akadálynak a vizsgált közép- és kelet-európai országokban
• A hat vizsgált ország közül ötben a jogszabályok nem egyeztethetők össze tökéletesen az euro átvételére vonatkozó jogi követelményekkel
• A gazdaság teljesítménye 2024-ben várhatóan megerősödik, de a geopolitikai bizonytalanság beárnyékolja a kilátásokat

Az Európai Központi Bank (EKB) 2024. évi Konvergenciajelentése szerint az Európai Unió (EU) euroövezeten kívüli tagállamai 2022 óta korlátozott előrehaladást értek el az euroövezethez való konvergencia terén. Ennek elsődleges oka a kihívásokkal terhes gazdasági helyzet.

Az elmúlt két évben a vizsgált országokat az Ukrajna orosz inváziójának negatív következményei sújtották, ami a gazdasági teljesítmény jelentős gyengüléséhez és az infláció megugrásához vezetett. Ezek a hatások azokat az országokat érintették a legnagyobb mértékben, amelyek korábban az energia tekintetében jobban függtek Oroszországtól, és szorosabb kereskedelmi kapcsolatban álltak vele. Előre tekintve, a gazdasági teljesítmény az összes vizsgált országban várhatóan javul, de a geopolitikai feszültségek és kockázatok beárnyékolják a gazdasági kilátásokat.

Ami az árstabilitási kritériumot illeti, a vizsgált országok közül ötben – Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Románia – az átlagos inflációs ráta jóval a 3,3%-os referenciaérték felett volt, míg Svédországban kismértékben haladta meg a referenciaértéket (1. ábra). A referenciaérték az elmúlt 12 hónap alatt legjobban teljesítő három tagállam számain alapul: Dánia (1,1%), Belgium (1,9%) és Hollandia (2,5%), amelyek előző 12 havi átlagos inflációjának 1½ százalékponttal megnövelt rátáját vesszük. Finnország a kiugró érték miatt nem szerepel a számításban.

1. ábra

HICP-infláció

(átlagos éves változás, százalék)

2. ábra

Államháztartási többlet (+), ill. hiány (−)

(a GDP százalékában)

A fiskális hiány 2023-ban a jelentésben tárgyalt országok közül négyben javult a 2021. évi szinttel összehasonlítva, aminek oka a pandémiát követő gazdasági élénkülés és a fiskális támogató intézkedések kivezetése. A javulást azonban részben fékezte Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági hatása, többek között a gyengébb gazdasági teljesítmény és a magas energiaárakra válaszul hozott fiskális politikai intézkedések. 2023-ban a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Románia túllépte a hiányra vonatkozó, a GDP 3%-ában megadott referenciaértéket (2. ábra). A GDP-arányos államadósság 2023-ban Magyarország kivételével minden vizsgált országban a 60%-os referenciaérték alatt volt. A költségvetési egyenleg 2024-ben és 2025-ben Magyarországon, Lengyelországban és Romániában várhatóan továbbra is meghaladja a referenciaértéket.

Romániával szemben továbbra is túlzotthiány-eljárás folyik, amelyet 2020-ban indítottak el. 2024. június 19-én az Európai Bizottság megállapította, hogy Romániának a túlzott hiány megszüntetésére tett lépései nem voltak eredményesek. A Bizottság a közelmúltban azt is megállapította, hogy Magyarországon és Lengyelországban nem teljesült a Stabilitási és Növekedési Paktumban az államháztartási hiányra előírt kritérium. A bizottság javasolni fogja az EU Tanácsának, hogy indítson túlzottdeficit-eljárást ezeknél az országoknál.

Az árfolyam-kritériumot illetően, csak a bolgár leva vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM-II). Bulgária 2020 júliusában meglévő valutatanácsi rendszerével csatlakozott az ERM-II-höz egyoldalú kötelezettségvállalás formájában. Az ERM-II-ben való részvételről szóló megállapodás a bolgár hatóságok több gazdaságpolitikai kötelezettségvállalására épül. Bulgária jelenleg dolgozik ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a teljesítésén, többek között a pénzmosás elleni keretrendszerének megerősítése révén.

Ami a hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illeti, a hat vizsgált ország közül háromban (Lengyelország, Románia és Magyarország) mértek a 4,8%-os referenciaértéket meghaladó rátákat.

A konvergencia időbeni fenntarthatóságának szempontjából fontos tényező az állami és gazdasági intézményrendszer szilárdsága. A nemzetközi szervezetek által közzétett mutatók arra utalnak, hogy a vizsgált országokban Svédország kivételével az intézményrendszer és az irányítás minősége továbbra is gyengébb, mint az EU-ban máshol.

A nemzeti jogszabályoknak a Szerződésekkel és a KBER és az EKB alapokmányával való összeegyeztethetőségét illetően a hat vizsgált ország közül ötben nincs meg tökéletesen az euro átvételének követelményeivel való összeegyeztethetőség. Bulgária jogszabályait illetően a jelentés megállapítása szerint a nemzeti jogszabályok – az adott országértékelésben meghatározott feltételek és értelmezések függvényében – összhangban állnak a Szerződéssel és az Alapokmánnyal.

A média képviselői további tájékoztatásért szíveskedjenek Miltényi-Torstensson Esztert keresni a +49 171 769 5305-ös telefonszámon.

Megjegyzés

• Az Európai Bizottság Konvergenciajelentése
• Az EKB Konvergenciajelentése az euroövezeten kívüli, eltéréssel rendelkező EU-tagállamok gazdasági és jogi konvergenciáját tekinti át kétévente vagy valamely ország külön kérésére. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítaniuk az euroövezettel való fenntartható gazdasági konvergenciát, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők-e az EU jogi keretével, és hogy a szóban forgó nemzeti központi bankok tekintetében teljesülnek-e a jogszabályi követelmények. A „kívülmaradási záradék” értelmében Dánia csak akkor kerül bele az értékelésbe, ha ezt külön kéri.
• A Konvergenciajelentésben foglalt statisztikai adatgyűjtés zárónapja 2024. június 19. Az árstabilitásra és a hosszú lejáratú kamatokra vonatkozó kritériumok referencia-időszaka egyaránt 2023 júniusától 2024 májusáig terjed. Az árfolyamok tekintetében a referencia-időszak 2022. június 20-tól 2024. június 19-ig terjed. A fiskális pozíciókra vonatkozó múltbeli adatok a 2023-ig terjedő időszakot fedik le. Az előrejelzések alapja az Európai Bizottság 2024. tavaszi gazdasági előrejelzése, az érintett országok legfrissebb konvergenciaprogramjai, valamint a konvergencia fenntarthatóságának előretekintő vizsgálatához releváns egyéb információk.