SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2024. december 12.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik.

A dezinflációs folyamat jó úton halad. A szakértők szerint a teljes infláció 2024-ben átlagosan 2,4%, 2025-ben 2,1%, 2026-ban 1,9%, 2027-ben pedig, amikor a kibővített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működésbe lép, 2,1% lesz. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál 2024-ben átlagosan 2,9%-ra, 2025-ben 2,3%-ra, 2026-ban és 2027-ben pedig egyaránt 1,9%-ra számítanak.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A belföldi infláció valamelyest csökkent, de még mindig magas, aminek fő oka az, hogy bizonyos ágazatokban még folyamatban van a bérek és az árak számottevő késedelemmel való igazodása az infláció múltbeli megugrásához.

Lazulnak a pénzügyi feltételek, ahogy a közelmúltbeli kamatcsökkentések hatására az új hitelek felvétele fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára. Ugyanakkor továbbra is szigorúak, mivel monetáris politikánk változatlanul restriktív, és a múltbeli kamatemelések hatása továbbra is folyamatosan áttevődik a meglevő hitelállományokra.

A szakértőink jelenleg a szeptemberi prognózisban jelzettnél lassúbb gazdasági élénkülésre számítanak. Noha idén a harmadik negyedévben erősödni kezdett a növekedés, a felmérési mutatók szerint a mostani negyedévben lelassult. Szakértői prognózisunk szerint 2024-ben 0,7%-os, 2025-ben 1,1%-os, 2026-ban 1,4%-os, 2027-ben pedig 1,3%-os gazdasági növekedés várható. A prognosztizált élénkülés alapja elsősorban a reáljövedelem-bővülés, amely lehetővé teszi a háztartások fogyasztásának és a vállalati beruházásoknak a növekedését. A restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése idővel várhatóan támogatja a belföldi kereslet fellendülését.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódik. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága a harmadik negyedévben 0,4%-kal bővült, ami meghaladja a várakozásokat. A növekedés hajtómotorja a vállalati készletfelhalmozás mellett főként a fogyasztásnövekedés volt, amely a nyár folyamán a részben egyszeri tényezők hatására megélénkült idegenforgalomnak tudható be. A legfrissebb információk viszont arra utalnak, hogy a növekedés üteme veszít a lendületéből. A felmérésekből kiderül, hogy a feldolgozóipar továbbra is szűkül, a szolgáltatásnövekedés pedig lassul. A vállalatok visszatartják beruházási kiadásaikat, szembesülve a gyenge kereslettel és az igen bizonytalan kilátásokkal. A kivitel is gyenge, és Európában néhány iparágnak nehezen sikerül versenyképesnek maradnia.

A munkaerőpiac változatlanul reziliens. A foglalkoztatás a harmadik negyedévben 0,2%-kal bővült, szintén a vártnál erősebben. A munkanélküliségi ráta októberben a hosszú múltbeli időszakban mért 6,3%-os rekordalacsony értéken maradt. Időközben folyamatosan gyengül a munkaerő-kereslet. A betöltetlen álláshelyek aránya a harmadik negyedévben 2,5%-ra esett vissza, ami 0,8 százalékponttal elmarad a csúcsértéktől, és a felmérésekből is kiderül, hogy a mostani negyedévben kevesebb álláshely keletkezik.

Arra számítunk, hogy idővel a gazdaság megerősödik, noha az előzőleg vártnál lassabban. A reálbérek megemelkedése nyomán várhatóan megerősödnek a háztartási kiadások. A kedvezőbb árú hitelek várhatóan megélénkítik a fogyasztást és a beruházást. Feltéve, hogy a kereskedelmi feszültségek nem eszkalálódnak, a kivitel várhatóan támogatni fogja az élénkülést, párhuzamosan a világkereslet erősödésével.

A fiskális és strukturális szakpolitikákkal a gazdaság termelékenységének, versenyképességének és rezilienciájának megerősítését kell megcélozni. Elengedhetetlen, hogy gyors ütemben konkrét, ambiciózus strukturális szakpolitikák kövessék azokat a javaslatokat, amelyeket Mario Draghi az európai versenyképesség fokozásáról, Enrico Letta pedig az egységes piac felhatalmazásáról tett. Üdvözöljük a kormányzati fiskális és strukturális politikákra vonatkozó középtávú tervek Európai Bizottság általi értékelését, amely az EU átdolgozott gazdaságirányítási rendszerének eleme. A kormányzatoknak most minden figyelmüket arra kell fordítaniuk, hogy maradéktalanul és haladéktalanul teljesítsék az említett rendszer alatti vállalásaikat. Ez megkönnyíti majd a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragását, kiemelt helyre sorolva a növekedésélénkítő reformokat és beruházásokat.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves infláció novemberben felment 2,3%-ra az októberi 2,0%-ról. Az emelkedés várható volt, és elsősorban az energiához kapcsolódó felfelé mutató bázishatásnak tudható be. Az élelmiszerárak inflációja és a szolgáltatások inflációja kissé csökkent, 2,8%-ra, illetve 3,9%-ra. Az iparcikkinfláció 0,7%-ra emelkedett.

A szolgáltatásinflációt szorosan követő belföldi infláció októberben kissé ismét lazult, de 4,2%-kal továbbra is magas. Az erős béroldali nyomás mellett mindez azt tükrözi, hogy néhány szolgáltatás ára késéssel, de még mindig igazodóban van az infláció múltbeli megugrásához. Mindemellett az inflációs alapfolyamat alakulása összességében megfelel annak, hogy az infláció tartósan visszatér a célhoz.

Az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedési üteme a harmadik negyedévben 4,4%-ra mérséklődött a második negyedévi 4,7%-ról. A szilárd termelékenységnövekedés környezetében ezzel hozzájárult a fajlagos munkaerőköltség lassabb növekedéséhez. A szakértői várakozások szerint a munkaerőköltségek lassabban emelkednek az előrejelzési időszakban, aminek oka az alacsonyabb bérnövekedés és a magasabb termelékenységnövekedés. Emellett a nyereségek várhatóan továbbra is részlegesen ellensúlyozzák – különösen a közeljövőben – a magasabb munkaerőköltségek árakra gyakorolt hatásait.

Arra számítunk, hogy az infláció a közeljövőben az aktuális szint körül ingadozik majd, ahogy a régebbi energiaárzuhanások folyamatosan kikerülnek az éves rátákból. Az infláció ezután fenntarthatóan a 2%-os középtávú cél körül állapodik meg. Az enyhülő munkaerőköltség-oldali nyomás és az elvégzett monetáris politikai szigorításunknak a fogyasztói áraknál továbbra is érzékelhető hatásai várhatóan segítik a folyamatot. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül tartózkodik, a közép-, illetve hosszabb távú, piaci alapú inflációkompenzációs mutatók pedig a Kormányzótanács októberi értekezlete óta érezhetően csökkentek.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. Annak a kockázata, hogy a világkereskedelemben jelentkező súrlódások fokozódnak, tovább fékezheti az euroövezeti növekedés ütemét azáltal, hogy visszafogják a kivitelt, és gyengítik a világgazdaságot. A gyengébb bizalom megakadályozhatja a fogyasztás és a beruházás várt sebességű élénkülését. A helyzetet ronthatják az olyan geopolitikai kockázatok mint Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet, amely megzavarhatja az energiaellátást és a világkereskedelmet. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál hosszabb ideig érzékelhetők. Abban az esetben nagyobb lehet, ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetővé teszi, hogy a belföldi fogyasztás és a beruházás gyorsabban élénkül meg.

Az infláció magasabb lehet, ha a bérek vagy a nyereségek a vártnál nagyobb mértékben emelkednek. Az inflációval kapcsolatos felfelé mutató kockázatok a fokozott geopolitikai feszültségekből is eredhetnek, amelyek a közeljövőben az energiaárak és a szállítási költségek emelkedéséhez vezethetnek, és zavarokat idézhetnek elő a globális kereskedelemben. Emellett a szélsőséges időjárási viszonyok és általában a kibontakozó klímaválság is a vártnál erősebben felhajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció lefelé irányuló meglepetést is okozhat, ha a gyenge bizalom és a geopolitikai eseményekkel kapcsolatos aggodalmak megakadályozzák a fogyasztás és a beruházás várt gyorsaságú fellendülését, ha a monetáris politika a vártnál erősebben lefékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik. A világkereskedelemben jelentkező nagyobb súrlódások az euroövezeti inflációs kilátásokat bizonytalanabbá tehetik.

A pénzügyi és monetáris helyzet

Az euroövezeti piaci kamatok az októberi értekezletünk óta tovább estek, ami a gazdasági kilátásokban érzékelt romlásnak tudható be. Noha a finanszírozási feltételek továbbra is restriktívek, a kamatcsökkentéseink nyomán a hitelfelvétel fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára.

Az új vállalati kihelyezések átlagos kamata októberben 4,7% volt, ami több mint fél százalékponttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi csúcsérték. A piacról történő hitelfinanszírozás kibocsátási költsége a rekordérték óta több mint egy százalékponttal esett. Az új jelzáloghitelek átlagos kamata októberben 3,6%-on mintegy fél százalékponttal alacsonyabb, mint a 2023-ban mért legmagasabb érték, noha a meglevő jelzáloghitel-állományok átlagos kamata várhatóan még mindig emelkedni fog.

A vállalatok banki hitelezése alacsony szintekről fokozatosan megélénkült, októberben az egy évvel korábbival összehasonlítva 1,2%-kal nőtt. A vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományok éves szinten 3,1%-kal bővültek, ami hasonló az előző hónapokban mért emelkedéshez. A jelzáloghitelezés októberben fokozatosan tovább élénkült, éves növekedési üteme 0,8% volt.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Az euroövezeti bankok reziliensek maradtak, és kevés jele van a pénzügyi piaci stressznek. A pénzügyi stabilitási kockázatok ugyanakkor változatlanul magas szintűek. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi sérülékenység felhalmozódása ellen, erősítve a rezilienciát, és megőrizve a makroprudenciális mozgásteret.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés arról, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokról való aktualizált értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódik. Adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a megfelelő monetáris politikai alapállást. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.